Soros és lánya közös erővel támadják az igazságszolgáltatást

A Helsinki Bizottság elérte, hogy a bűnöző javára döntsön a bíróság.

Ahogy arról a Fox News beszámolt, a Soros család változatlanul  pénzeli a „rendőrség megtérítését” támogató bizottságokat. Soros Gyögy és lánya, Andrea Soros Colombel két olyan szervezetet is finanszíroz, amelyek szélsőbaloldali politikusokat – többek között Cori Bush Missouri képviselőt – támogatnak a Lead the Way 2022 elnevezésű vállalkozáson keresztül. A Lead the Way 2022 közel 40 000 dollárt utalt át Bush kampánykasszájába ebben a ciklusban – írja a Tűzfalcsoport.

A Foxnews által csak mély zsebű adományozónak titulált Soros közel 30 millió dollárt költött a kerületi ügyészségi választásokra országszerte, a mezőny legprogresszívebb jelöltjét támogatva.

A milliárdos spekuláns és hálózata egyik bevallott célja a büntetés-végrehajtás liberalizálása, a büntetési tételek csökkentése, egyes büntetőjogi tényállások teljes megszüntetése.

Az Egyesült Államokban már több esetben sikerült is érvényesíteni az akaratukat, mivel befolyással rendelkeznek a Demokrata Párt politikusai révén a törvényhozásra, illetve Soros számos kerületi ügyészi versenybe is beszállt kampánytámogatással, hogy az elképzeléseinek megfelelő jelölt nyerjen.

A pandémia alatt több tízezer bűnözőt engedtek szabadon Amerikában, a progresszív ügyészeknek köszönhetően pedig számos városban elharapódzott a bűnözés a megengedő büntetőpolitika miatt. Az utóbbi években pedig erőszakos Black Lives Matter-tüntetéssorozaton keresztül a rendőrség részbeni leépítését is sikerült elérniük forrásmegvonás követelésével – emlékeztet a Tűzfalcsoport.

Ezt a rendőrségellenes hangulatot erősítheti Magyarországon több NGO is, erre következtethetünk például a Magyar Helsinki Bizottság által nemrég megjelentetett írásból, amelyben a rendőrséggel szemben kártérítési pert nyert egyik ügyfelükről szól a beszámoló.

Cs. Zs. az akkor 23 éves budapesti egyetemista 2016 nyarán került szóváltásba rendőrökkel. A rendőrök azt állították, hogy vezetés közben mobiltelefonozott, ezt a fiatalember határozottan tagadta. Szükségtelenül fenyegetően léptek fel vele szemben. A vita eldönthető lett volna a cellainformációk és híváslista kikérésével, erre a rendőrség azonban később sem volt hajlandó. A szóváltás elmérgesedett, a fiatalembert elkezdték fenyegetni, az édesapját hívta, és amikor az arca felé kapva akarták telefonját elvenni, akkor Cs. befutott segítségért egy irodaházba, ahol apja cége működött. A rendőrök erősítést kértek, akik mintegy másfél perc alatt kirángatták a recepció mögül, leteperték, a hátára térdepeltek, és kezeit hátrabilincselték. Folyamatosan szidalmazták. Ezek után előállították a X. kerületi kapitányságra, majd elengedték.

Ha valaki a rendőri intézkedés során ellenállást tanúsít, esetleg megszökik, a rendőrnek nincs más választása, erőszakhoz kell folyamodnia. A rendőri erőszak (testi kényszer) célja ebben az esetben az volt, hogy a szökést megakadályozza, az ellenszegülést megtörje – teszi hozzá a Tűzfalcsoport.

Az ügyészség szerint jogszerűen cselekedtek a rendőrök az intézkedés során, így hét hónap után bizonyítékok hiányában megszüntette a nyomozást. Ezért Cs. Zs., a Helsinki Bizottság ügyfele a strasbourgi bírósághoz fordult. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pedig azt állapította meg, hogy a magyar állam megsértette a fiatalember emberi jogait. Az indokolás: nem csak a kínzás vagy hatósági bántalmazás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges bántalmazási ügyeket és megtalálja a felelősöket. Tehát az EJEB szerint a bizonyítékok hiánya nem megfelelő kivizsgálást jelent.

Az eredeti, teljes cikk ITT érhető el.

Borítókép: Andrea Soros Colombel (Fotó: Flickr)