Egyre több támadás éri a szerbek temetőit és templomait Koszovóban

Koszovóban az elmúlt években megnőtt azon bűncselekmények száma, amelyek a kulturális javak, valamint az egyházi létesítmények ellen irányulnak. Az EBESZ missziója által készített jelentés szerint az esetek többségében nem a haszonszerzés vezérli az elkövetőket. A célpontok főként a szerbek temetői és templomai. Egész Európában jelentős méreteket ölt a keresztényüldözés – írja a V4NA.

Túlnyomó többségben a szerb vallási létesítmények ellen irányulnak a támadások

Az EBESZ jelentése szerint 2014 januárja és 2020 decembere között 247 kulturális létesítmény és vallási objektum ellen intéztek támadást Koszovóban. Ezek közül 112 alkalommal történt mindez anyagi okok, rablás, fosztogatás miatt. A többi 135 esetben nem a pénz jelentette a motivációt. Utóbbiaknál jelentős többségben vannak a Szerb Ortodox Egyház temetői és templomai. A bűncselekmények 57 százaléka ezek ellen, míg 24 százalék az iszlám közösség vagyona ellen irányult. Tizenkét alkalommal (tíz százalék) rongálták meg a katolikus egyház épületeit. Világi ingatlanokat hatszor vettek célba, míg a zsidók objektumai három alkalommal kerültek célkeresztbe, egy esetben pedig a protestánsokat bántották.

Más a helyzet, ha anyagi céllal történő betörésekről van szó. Ebben az esetben ugyanis a legtöbb betörés a dzsámikban van. A rablások több mint fele ott történik, míg a szerb templomok a rablások 38 százalékában tartoznak a károsultak közé, a római katolikus egyház pedig mindössze négy százalékban.

Általában megússzák az elkövetők

A jelentés kitér arra is, hogy az esetek többségében az elkövetőket nem azonosítják, illetve hogy nincs hatékony eszköz az elkövetők elrettentésére.

Mivel az elkövetők többségének kiléte titokban marad, ezért nem tudni, hogy mi volt az egyes esetekben a szándék. Csak akkor lehetünk biztosak a motivációban, ha pénzt és értékeket vittek el. A koszovói törvények szerint büntetés jár a kulturális javak elleni bűncselekmények elkövetőinek, de az elhúzódó eljárások, a felmentések nem hatnak visszatartó erővel a potenciális tettesekre nézve

– írja a nemzetközi szervezet jelentésében.

Ennek bizonyítéka, hogy a 2014 óta elkövetett 247 esetből csak tizennyolcban ítélték el az elkövetőt a koszovói hatóságok. Az EBESZ misszióvezetője reményét fejezte ki, hogy a mostani jelentés elősegíti, hogy az intézmények jobban és hatékonyabban megőrizhessék a helyi kulturális örökséget. Michael Davenport szerint ugyanis a kulturális örökség hatékony védelme minden nemzeti közösség részére fontos kell hogy legyen.

Pristina szerint a szerbek is felelősek a kialakult helyzetért

A koszovói miniszterelnök-helyettes szerint, Albin Kurti kormányfő szeptemberben ül le tárgyalni a helyi szerbek képviselőivel, hogy megoldást találjanak az egymással való problémáikra. Emilija Rexhepi szerint ugyanis akarva vagy akaratlanul is nagy a szerbek felelőssége a kialakult helyzetben. Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter az egyre élesedő ellentétre a minap úgy reagált, hogy Szerbia soha többé nem fogja megengedni, hogy a saját nemzetét bántsák. Mint fogalmazott, a szerb hadsereg a legfelkészültebb a régióban, nem akar háborút, de felszólítja az albánokat, hogy ne üldözzék el a szerb gyerekeket Koszovó északi részéről.

De nemcsak Koszovóban, hanem egész Európában megfigyelhetők az egyház elleni támadások. A New York-i székhelyű, amerikai Gatestone Institute elemzése szerint 2019-ben rekordszámú, háromezer támadás történt az öreg kontinensen. A szervezet kutatása szerint a legtöbb támadást Franciaországban és Németországban követték el.

Borítókép forrása: Facebook