A magyar diplomácia vezetője úgy látta, hogy a háború alapvetően meghatározza minden ország, így Magyarország bel- és külpolitikai mozgásterét. Leszögezte: Magyarország elítéli a katonai agressziót, és az áldozat pártján és oldalán áll, valamint kiáll Ukrajna területi integritása mellett.
Közölte: ugyanakkor a magyar kormánynak a magyar emberek felé van a legnagyobb felelőssége, ezért mindenképpen meg kell akadályoznia az ország belesodródását a háborúba. A kabinet azt sem engedheti meg, hogy a magyarokkal fizettessék meg a háború árát – tette hozzá.
Szijjártó Péter szerint ebben a helyzetben is fenn kell tartani a kapcsolatot az oroszokkal, a többi között azért, mert Közép-Európában Oroszország realitás, továbbá a kommunikációs csatornák elvágása hátráltatja a diplomáciai rendezés lehetőségét. Úgy vélte, hogy hosszú távon csak egy orosz–amerikai megállapodás képes garantálni a háború végét.
A tárcavezető az energiaellátást ideológiai-filozófiai kérdés helyett kőkemény fizikai realitásként határozta meg. Azt mondta, hogy Európa évi 170 milliárd köbméteres földgázigényéből 8,5 milliárd köbmétert tesz ki Magyarországé. Ennek a mennyiségnek a beszerzése nem képzelhető el az orosz energiaforrások figyelembevétele nélkül – jelentette ki.
Szijjártó Péter az őt oroszbarátsággal vádoló ellenzéki újságíróknak címezve feltette a kérdést:
Mivel fogunk fűteni télen, ha én nem veszek gázt az oroszoktól?
A külügyminiszter szólt arról is, hogy a magyar gáztározók jelenlegi töltöttsége 30 százalékos, ami jobb, mint az európai átlag, azonban a kabinetnek további 732 millió köbméter gáz beszerzéséről kell gondoskodnia. Majd azt is kijelentette, hogy Magyarországon nem lesz probléma a tél folyamán a földgázellátással.
A külügyi tárca vezetője kitért arra is, hogy Magyarország a szerződött gázmennyiség 89 százalékát kapja meg, annak köszönhetően, hogy ennek háromnegyede Szerbia felől érkezik és csak negyede Ausztria felől. Szavai szerint déli irányból minden egyes molekulát megkap Magyarország.
Szijjártó Péter a beszélgetésen bírálta az Európai Unió szankciós politikáját, mondván, az többet árt az európai országoknak, mint Oroszországnak. Megismételte: az EU-nak szankciók helyett azzal kellene foglalkoznia, hogy legyen béke, majd üdvözölte, hogy az amerikai és az orosz külügyminiszter a napokban beszélt egymással.
