Az elhibázott szankciós politika és az elhúzódó háború miatt a kontinens soha nem látott mértékű válsággal néz szembe. Talán a 70-es és 80-as évek olajárrobbanásához hasonlítható a kialakult helyzet, csak most sokkal komplexebb és nagyobb léptékű lefele ívelő csapdába került Európa. Az 1970-es években az OPEC arab tagjait magába foglaló OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor zajló jom kippuri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben. Az olajembargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt is érintette.
Csakhogy a mostani kilátások sokkal rosszabbak, ugyanis az eddigi hat, Oroszország ellen irányuló szankciós csomagot a sietségben minden előzetes hatástanulmányt nélkülözve fogadták el, így lehetséges, hogy ezek az Európai Unió érdekeivel egyértelműen szembemennek – magyarázza az Origo.
Kijelenthető, hogy az alkalmazott intézkedések az elképzelésekkel ellentétes hatást váltottak ki. Az egekbe ugrottak az energiaárak és veszélybe kerültek az ellátási láncok, továbbá az oroszok soha nem látott mértékű bevételeket könyvelhettek el ezidáig. A kieső nyugati piacokat pedig rendkívül gyorsan pótolták a BRICS országokban.
Az energiaválság gyakorlatilag megszüntette az európai unió stratégiai autonómiáját és geopolitikailag végtelenül sebezhető, kiszolgáltatott helyzetbe került a kontinens.
A kilátások annyira súlyosak, hogy az Európa gazdasági motorjaként számon tartott Németország és a hozzá szorosan kapcsolódó tagállamok teljesen összeomolhatnak ebben a lefele ívelő energetikai spirálban. A német gazdaság és az ipar teljes mértékben az olcsó fosszilis forrásokra támaszkodott eddig, ami biztosította a német ipari éhség kielégítését. Németország energiafüggősége 63,7 százalékos, ami azt jelenti, hogy mindössze igényének 36 százalékát tudja fedezni a megmaradt három atomerőművével, zöld energiával és a további hazai fosszilis forrásokkal. Annyira súlyos a probléma, hogy a német hatóságok már készültségben vannak, és figyelmeztettek a lehetséges ipari és gazdasági összeomlásra, ha nem sikerül rendezni minél előbb az ország energiaellátását.
A gázimport az ország energiamixének 35 százalékát teszi ki, a nyersanyagból teljes behozatalra szorul, és ennek első számú beszállítója az embargó által szankcionált Oroszország. Június közepén technikai hibára hivatkozva 40 százalékra csökkentette a Gazprom az Európába irányuló gázszállítást az Északi Áramlat 1-es számú vezetékén.
Érdemes megjegyezni, hogy az Európába irányuló gázszállítás harmadát fedezi a német–orosz vezeték. A kontinens energiarendszerének sikerességét ezidáig az adta, hogy az országok szoros együttműködés keretében összekapcsolták a különböző energetikai hálózataikat.
Ha Németországba nem érkezik elegendő orosz nyersanyag, akkor a vezetékek interkonnektivitása révén Európa-szerte súlyos energiaellátási gondok lehetnek.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban.
Németországban már annyira súlyos a helyzet, hogy a legnagyobb bérbeadó cég már legalább félmillió lakásban korlátozta a gázszolgáltatást. A lakosságot fokozatosan spórlásra ösztönzik különböző eszméletlen javaslatokkal. Teljes iparágakat – mint az alumínium-, az üveg- vagy a vegyipart – fenyeget összeomlás, köztük például a 346 ezer embert alkalmazó vegyipart, amely a harmadik legnagyobb iparág, számos más iparág is épül rá. A német szakszervezetek állásfoglalása szerint abban az esetben, ha szigorú lesz a gázembargó, akár 6,5 millió munkahely is veszélybe kerülhet az országban. A német ipar összeomlása magával ránthatja az egész kontinenst és az euróövezetet is – olvasható az Origo cikkében.
