Előre hozott választásokat és átfogó gazdaságpolitikát hirdetett Tokajev

Az év elején kitört tüntetéshullám gyökerestül változtatta meg Kazahsztán belpolitikáját: Kaszim-Zsomart Tokajev elnök átfogó politikai, a harminc évig tartó Nazarbajev-korszakot lezáró reformot hirdetett, amelyet a júniusban tartott népszavazáson hagyott jóvá a lakosság. A közép-ázsiai ország azonban újabb mérföldkőhöz érkezett: amellett, hogy megkezdődött az új intézkedések bevezetése, előre hozott elnök- és parlamenti választást javasolt a kormány.

Russia CSTO States Leaders Summit Fotó: ANTON NOVODEREZHKIN

Az államfő szerint minderre azért van szükség, hogy „megerősítsék az állam szerkezetét és a reformok bevezetését”. Tokajev egyúttal arra is javaslatot tett, hogy az elnök ezentúl csak egy hétéves ciklust tölthessen be, és utána ne lehessen újraválasztani. Az eddigi szabályozás szerint Kazahsztánban öt évre választottak államfőt, akit egymás után legfeljebb kétszer lehetett újraválasztani. Az előre hozott parlamenti választásokat 2023 első felében tartanák a tervek szerint.

A közelgő választások kulcsfontosságúak lesznek, ugyanis a pártok az új intézkedések értelmében egyszerűbben nevezhetnek, emiatt arra számít a kormány, többen fogják jelöltetni magukat.

Tokajev beszédében ismertette Kazahsztán új gazdaságpolitikáját is, amelynek célja, hogy elejét vegyék a túlzó állami beavatkozásnak. Az új irányvonal prioritásai közé tartozik a magánvállalkozások ösztönzése, vagyis az eltávolodás az államkapitalizmustól és a gazdaságba való túlzó állami beavatkozástól, illetve a versenyhelyzet megteremtése. Emelnék továbbá a minimálbért is, amely 1,8 millió állampolgár jövedelmét érintené.

Az államfő fontos tényezőként emelte ki a nemzeti jövedelem igazságos elosztását. A kazah elnök a középosztályt nem érintő luxusadó bevezetését is javasolta.

A civilizált kereskedelem fejlesztéséhez szükség van arra, hogy megfelelő kulcsokkal lássuk el a kiskereskedelmi adót. Az adóreform részeként fontos mérlegelni továbbá az úgynevezett luxusadó bevezetésének lehetőségét

– fogalmazott.

Hozzátette: a luxusadót a drága ingatlanok, járművek és egyéb közlekedési eszközök vásárlása után vetnék ki, ami nem érintené a középosztályt.

Januárban súlyos politikai válság rázta meg a közép-ázsiai országot, zavargások törtek ki az üzemanyagként használt cseppfolyósított gáz hatósági árának megemelése miatt, és az összecsapásokban legalább 230 ember meghalt. Az elégedetlenséget az államfő csak külső, az Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) segítségével tudta megfékezni.

Tokajev amnesztiát adott azok számára, akiket a januári erőszakos bűncselekmények miatt ítéltek el – ez alól azonban kivételt képeznek azok, akiket hazaárulással, terrorizmussal vagy szélsőségességgel vádoltak. Az elnök hozzátette: kártérítést fizet a kormány az év eleji zavargásokban elhunytak rászoruló családtagjai számára.

Nurszultan Nazarbajev korábbi államfő 1990-től tekintélyelvű rendszert tartott fenn 2019-ig, amikor átadta a hatalmat Tokajevnek. A hatalom átadása után is megtartott azonban egy sor kulcsfontosságú tisztséget saját maga és a rokonai számára. Megfigyelők szerint Tokajev és a Nazarbajev támogatói közötti hatalmi konfliktus lehetett a zavargások hátterében, amelynek azonban a pontos mozgatórugóit illetően máig csak találgatni lehet. 

Borítókép: Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök (Fotó: AFP/Szputnyik/Anton Novoderezhkin)