Nyomát sem lehet látni a januári tüntetéseknek Kazahsztán fővárosában, Nur-Szultanban. A kormány az elmúlt hónapokban igyekezett helyreállítani a rendet és a békét, továbbá olyan reformcsomagot jelentett be, amely történelmi mérföldkőnek számít. Noha a kormány már a „második köztársaságon” dolgozik, ottjártunkkor még élénken éltek a lakosságban és a politikusokban is az év eleji események képsorai: mindenki „januári tragédiaként” emlékezik vissza az országban soha nem látott tüntetésekre.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– A kazah békeszerető nép, erről vagyunk ismertek. Nincs olyan ország, amellyel Kazahsztánnak konfliktusa van vagy lett volna
– szögezi le Roman Vaszilenko európai újságírókat, köztük a Magyar Nemzet munkatársát fogadva a kazah fővárosban, Nur-Szultanban. A kazah külügyminiszter-helyettes a január elején történt zavargásokra utalt, amilyenekre korábban nem volt példa.
Kiégett járművek az utakon, lángokban álló kormányzati épületek, összetűzésbe keveredő rendőrök és tüntetők országszerte, halálos áldozatok. Ilyen képsorok lepték el a nemzetközi sajtót január elején. Azokban az időkben a boltok zárva maradtak, számos üzletet kifosztottak és a tömegközlekedés egy része teljesen leállt. A Magyar Nemzethez eljuttatott hivatalos adatok szerint Kazahsztánban 1700 épület rongálódott meg, s több száz jármű vált használhatatlanná. A legfőbb ügyészség 232 halálos áldozatról – köztük rendőrökről – és 4600 sebesültről számolt be. Vaszilenko elmondta, legalább 15 ezer esetben indítottak nyomozást a hatóságok, köztük terrorcselekmények elkövetésének ügyében.
Kazahsztán messze a legnagyobb és leggazdagabb posztszovjet ország a térségben: több mint két és fél millió négyzetkilométeres területével a kilencedik legnagyobb ország a világon, mérete Nyugat-Európa teljes területével vetekszik.
Az olyan természeti kincsek, mint a kőolaj, a földgáz, az urán és a különböző nemesfémek hatalmas gazdagságot hoztak az országba, emiatt szinte senki nem számított arra, hogy az év eleji tüntetések ekkora méreteket fognak ölteni.
Ennek a gazdagságnak a jelei azonnal szembetűnőek. Az utakon nem igazán közlekedtek tízévesnél idősebb autók, és szinte minden ötödik autó sportterepjáró. Az anyagi jólétet igazolják az épületek is: Kazahsztán nem egy tipikus posztszovjet ország betonépületekkel és a szocializmus idejét idéző közterekkel, parkokkal. Nur-Szultan déli városrésze tele van 100-200 méter magas toronyházakkal, amelyek tükröződő üvegfalaival még inkább kiemelkednek a néhány emeletes lakóházak és a mecsettornyok közül. A város egyik legnagyobb látványossága a Bajterek-torony, amely a főváros Almatiból Nur-Szultanba (akkor még Asztana) való, 1997-es áthelyezését szimbolizálja. A műemléket egy faágak közé tojt madártojásról mintázták. A 97 magas torony tetején álló tojás formájú, arany színű építmény kilátóként működik, ahonnan az elnöki palotától kezdve, a Han Satir („a király sátra”) elnevezésű, sátor formájú bevásárló- és szórakoztatóközpontig az egész várost belátni.
A Bajtarek-torony a főváros egyik legnagyobb látványossága Fotó: Dócza Edith Krisztina
„ÖREG, TÁVOZZ!”
A fény és pompa ellenére azonban a mintegy 19 milliós Kazahsztánban kifejezetten nagy a társadalmi egyenlőtlenség, továbbá a szociális védelmi rendszer sem mondható erősnek. Statisztikai adatok szerint 2018-ban a lakosság mintegy 4,3 százaléka élt szegénységi küszöb alatt (bár ez az arány 2005-ben 48,9 százalék volt, 2001-ben pedig a 62 százalékot is meghaladta). A járványhelyzet azonban tovább súlyosbította a gazdasági helyzetet: még inkább csökkent az életszínvonal, és jelentősen emelkedtek az árak, beleértve a benzin alternatívájaként használt autógázét (LPG) – amellyel az autók jelentős része Kazahsztánban működik –, valamint az energiáét is. A tüntető tömegek elégedetlensége továbbá a közel harminc évig elnöklő Nurszultan Nazarbajev ellen is irányult: noha a volt államfő 2019-ben átadta a hatalmat Kaszim-Zsomart Tokajevnek, ezután is jelentős befolyása volt.
A lakosság egy része annak sem örült, hogy Nazarbajev mellett családtagjai és rokonai kezében is maradtak kormányzati pozíciók és vállalatok.
A tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Zsanaozen városában, mert az LPG ára 60 kazah tengéről 120-ra emelkedett, ezt követően a megmozdulások átterjedtek más régiókra is. A hatóságok ígéretet tettek arra, visszaállítják az autógáz árát, másnap azonban egyre többen vonultak az utcákra politikai jellegű követeléseiket hangoztatva. „Öreg, távozz!” – skandálták az emberek, követelve Nazarbajev teljes visszavonulását. Nem sokkal később egyre nagyobb méreteket öltöttek és erőszakossá váltak a demonstrációk. A kormány „fegyveres terroristák, köztük külföldi fegyveresek által végrehajtott puccskísérletnek” titulálta a történteket.
– A békés tüntetők miért fognának Kalasnyikovot?
– teszi fel a kérdést az európai újságíróknak Erlan Karin, akit Kazahsztán „államtitkárának”, az államfő egyik legmagasabb rangú tanácsadójának nevezett ki a kazah elnök idén januárban.
Az Emerald-tornyok 2021-ig Kazahsztán legmagasabb felhőkarcolói voltak Fotó: Dócza Edith Krisztina
Mint mondja: a videófelvételeken egyértelműen látszik, hogy a tüntetők egy része fegyvert viselt. A kormány álláspontja szerint olyan szélsőségesekről volt szó, akik az államot destabilizálni akarták, az elnök szerint külföldiek által kiképzett terroristákról volt szó. Erlan Karin ezt azzal támasztja alá, hogy bár Kazahsztánban a lakosság mintegy 70 százaléka vallja magát muszlimnak, nincs jelen a dzsihadizmus, és a szélsőséges nézetek terjedésének is igyekeznek elejét venni. Legalább 99 ország állampolgárait azonosították a hatóságok a letartóztatások során, beleértve üzbég, orosz, kirgiz és kínai állampolgárokat. Eldosz Kilimzsanov, a kazah büntetőügyészség helyettes vezetője azonban elmondta, többségük Kazahsztánban dolgozik, nem a tüntetések miatt érkeztek az országba.
Percek alatt körbejárták az internetet a korábbi főváros, Almati lángoló városházáról készült felvételek januárban. Nur-Szultanban azonban nem láttuk nyomait annak, hogy a kormányzati épületeket megtámadták volna.
A várost két részre szelő Isim folyó déli részén működik a kazah külügyminisztérium és a védelmi minisztérium, melyek épületeit nem vették ostrom alá. A kerítéssel körbevett elnöki palotát – amely funkcióját tekintve az Egyesült Államok Fehér Házához hasonló, és területére csak a rendőrség engedélyével lehetett bejutni – szintén sértetlennek láttuk. Úgy tűnt, a fővárosban minden visszatért a régi kerékvágásba: az éttermek és az üzletek nyitva voltak, a mozik szintén nyitott ajtókkal várták vendégeiket, a tömegközlekedés zavartalanul működött, és az egyre melegebb idő közeledtével a parkok és a teraszok is megteltek.
VÉGET ÉRT A „NAZARBAJEV-KORSZAK”
Csaknem három évtizeden át tartó korszakot tört meg Tokajev, aki felismerte, azonnali intézkedésekre van szükség Kazahsztánban. A március 16-án bejelentett reformcsomag gyökereiben változtatná meg a közép-ázsiai országot.
– Kazahsztánt szuperelnöki köztársaságból hagyományos elnöki köztársasággá kell átalakítani
– mutat rá Erlan Karin az új reformcsomag legfőbb célkitűzésére, amelyek nem csupán választ adnak a januári tüntetésekre, hanem hosszútávon reformálnák meg az országot.
A 2017- es világkiállításra épült a gömb formájú, Nur Alem elnevezésű épület, a létesítményben múzeum üzemel Fotó: Dócza Edith Krisztina
A kormány célja, hogy az országot egy „második köztársaságba” vezesse, ennek érdekében a jelenlegi alkotmány mintegy egyharmadát módosítják. Az új intézkedések értelmében csökken az elnök hatalma, ugyanakkor erősebb parlament és helyi képviselet lesz Kazahsztánban, és a politikai pártok regisztrációját is megkönnyítik. Karin szerint a reformokat aktivisták és szakértők segítségével dolgozták ki. Roman Vaszilenko szerint az elnöki poszttal járó módosítások a legfontosabbak.
A jövőben az államfő legközelebbi hozzátartozói nem tölthetnek be köztisztviselői pozíciókat, az elnök mandátuma alatt nem lehet párttag, és bizonyos ügyekben a mazsilisz – a kétkamarás parlament alsó háza – beleegyezése nélkül nem hozhat döntéseket.
Az intézkedések része továbbá, hogy az államfő által kinevezett parlamenti képviselők száma 15-ről 10-re csökken. A lakosság számára az egyik legjelentősebb intézkedés az elnök rokonainak korlátozása a politikai életben, ezt a törvénymódosítást júniusra tervezik. Az emberi jogok védelme szintén fontos szerepet kapott a programban: eltörlik a halálbüntetést, kínzással kapcsolatos ügyekben kizárólag a legfőbb ügyészség járhat el, valamint fokozzák a fellépést a családon belüli erőszak esetében.
A boltívvel ellátott, félkör alakú épület ad otthont a KazMunajGaznak, Kazahsztán állami olaj- és gázipari vállalatának. Háttérben a Han Satir bevásárló- és szórakoztatóközpont Fotó: Dócza Edith Krisztina
Az ország most a június ötödikére kiírt referendumra készül, amelyen a lakosság az alkotmánymódosításokról szavazhat. Kazahsztán érvényben lévő alkotmányát 1995-ben, a Szovjetunió felbomlása és a közép-ázsiai ország függetlenedése után fogadták el, szintén referendum útján.
Borítókép: Park Nur-Szultanban, háttérben a KazMunajGaz állami olaj- és gázipari vállalat boltívvel ellátott, monumentális épülete (Fotó: Dócza Edith Krisztina)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
