időjárás 5°C Virgil 2022. november 27.
logo

Kazahsztán a második köztársaság útján

Dócza Edith Krisztina (Nur-Szultan)
2022.05.23. 06:44
Kazahsztán a második köztársaság útján

Nyomát sem lehet látni a januári tüntetéseknek Kazahsztán fővárosában, Nur-Szultanban. A kormány az elmúlt hónapokban igyekezett helyreállítani a rendet és a békét, továbbá olyan reformcsomagot jelentett be, amely történelmi mérföldkőnek számít. Noha a kormány már a „második köztársaságon” dolgozik, ottjártunkkor még élénken éltek a lakosságban és a politikusokban is az év eleji események képsorai: mindenki „januári tragédiaként” emlékezik vissza az országban soha nem látott tüntetésekre.

– A kazah békeszerető nép, erről vagyunk ismertek. Nincs olyan ország, amellyel Kazahsztánnak konfliktusa van vagy lett volna

– szögezi le Roman Vaszilenko európai újságírókat, köztük a Magyar Nemzet munkatársát fogadva a kazah fővárosban, Nur-Szultanban. A kazah külügyminiszter-helyettes a január elején történt zavargásokra utalt, amilyenekre korábban nem volt példa.

Kiégett járművek az utakon, lángokban álló kormányzati épületek, összetűzésbe keveredő rendőrök és tüntetők országszerte, halálos áldozatok. Ilyen képsorok lepték el a nemzetközi sajtót január elején. Azokban az időkben a boltok zárva maradtak, számos üzletet kifosztottak és a tömegközlekedés egy része teljesen leállt. A Magyar Nemzethez eljuttatott hivatalos adatok szerint Kazahsztánban 1700 épület rongálódott meg, s több száz jármű vált használhatatlanná. A legfőbb ügyészség 232 halálos áldozatról – köztük rendőrökről – és 4600 sebesültről számolt be. Vaszilenko elmondta, legalább 15 ezer esetben indítottak nyomozást a hatóságok, köztük terrorcselekmények elkövetésének ügyében.

A LEGGAZDAGABB POSZTSZOVJET ORSZÁG

Kazahsztán messze a legnagyobb és leggazdagabb posztszovjet ország a térségben: több mint két és fél millió négyzetkilométeres területével a kilencedik legnagyobb ország a világon, mérete Nyugat-Európa teljes területével vetekszik.

Az olyan természeti kincsek, mint a kőolaj, a földgáz, az urán és a különböző nemesfémek hatalmas gazdagságot hoztak az országba, emiatt szinte senki nem számított arra, hogy az év eleji tüntetések ekkora méreteket fognak ölteni. 

Ennek a gazdagságnak a jelei azonnal szembetűnőek. Az utakon nem igazán közlekedtek tízévesnél idősebb autók, és szinte minden ötödik autó sportterepjáró. Az anyagi jólétet igazolják az épületek is: Kazahsztán nem egy tipikus posztszovjet ország betonépületekkel és a szocializmus idejét idéző közterekkel, parkokkal. Nur-Szultan déli városrésze tele van 100-200 méter magas toronyházakkal, amelyek tükröződő üvegfalaival még inkább kiemelkednek a néhány emeletes lakóházak és a mecsettornyok közül. A város egyik legnagyobb látványossága a Bajterek-torony, amely a főváros Almatiból Nur-Szultanba (akkor még Asztana) való, 1997-es áthelyezését szimbolizálja. A műemléket egy faágak közé tojt madártojásról mintázták. A 97 magas torony tetején álló tojás formájú, arany színű építmény kilátóként működik, ahonnan az elnöki palotától kezdve, a Han Satir („a király sátra”) elnevezésű, sátor formájú bevásárló- és szórakoztatóközpontig az egész várost belátni.

A Bajtarek-torony a főváros egyik legnagyobb látványossága Fotó: Dócza Edith Krisztina

„ÖREG, TÁVOZZ!”

A fény és pompa ellenére azonban a mintegy 19 milliós Kazahsztánban kifejezetten nagy a társadalmi egyenlőtlenség, továbbá a szociális védelmi rendszer sem mondható erősnek. Statisztikai adatok szerint 2018-ban a lakosság mintegy 4,3 százaléka élt szegénységi küszöb alatt (bár ez az arány 2005-ben 48,9 százalék volt, 2001-ben pedig a 62 százalékot is meghaladta). A járványhelyzet azonban tovább súlyosbította a gazdasági helyzetet: még inkább csökkent az életszínvonal, és jelentősen emelkedtek az árak, beleértve a benzin alternatívájaként használt autógázét (LPG) – amellyel az autók jelentős része Kazahsztánban működik –, valamint az energiáét is. A tüntető tömegek elégedetlensége továbbá a közel harminc évig elnöklő Nurszultan Nazarbajev ellen is irányult: noha a volt államfő  2019-ben átadta a hatalmat Kaszim-Zsomart Tokajevnek, ezután is jelentős befolyása volt.

A lakosság egy része annak sem örült, hogy Nazarbajev mellett családtagjai és rokonai kezében is maradtak kormányzati pozíciók és vállalatok.

A tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Zsanaozen városában, mert az LPG ára 60 kazah tengéről 120-ra emelkedett, ezt követően a megmozdulások átterjedtek más régiókra is. A hatóságok ígéretet tettek arra, visszaállítják az autógáz árát, másnap azonban egyre többen vonultak az utcákra politikai jellegű követeléseiket hangoztatva. „Öreg, távozz!” – skandálták az emberek, követelve Nazarbajev teljes visszavonulását. Nem sokkal később egyre nagyobb méreteket öltöttek és erőszakossá váltak a demonstrációk. A kormány „fegyveres terroristák, köztük külföldi fegyveresek által végrehajtott puccskísérletnek” titulálta a történteket.

– A békés tüntetők miért fognának Kalasnyikovot?

– teszi fel a kérdést az európai újságíróknak Erlan Karin, akit Kazahsztán „államtitkárának”, az államfő egyik legmagasabb rangú tanácsadójának nevezett ki a kazah elnök idén januárban.

Az Emerald-tornyok 2021-ig Kazahsztán legmagasabb felhőkarcolói voltak Fotó: Dócza Edith Krisztina

Mint mondja: a videófelvételeken egyértelműen látszik, hogy a tüntetők egy része fegyvert viselt. A kormány álláspontja szerint olyan szélsőségesekről volt szó, akik az államot destabilizálni akarták, az elnök szerint külföldiek által kiképzett terroristákról volt szó. Erlan Karin ezt azzal támasztja alá, hogy bár Kazahsztánban a lakosság mintegy 70 százaléka vallja magát muszlimnak, nincs jelen a dzsihadizmus, és a szélsőséges nézetek terjedésének is igyekeznek elejét venni. Legalább 99 ország állampolgárait azonosították a hatóságok a letartóztatások során, beleértve üzbég, orosz, kirgiz és kínai állampolgárokat. Eldosz Kilimzsanov, a kazah büntetőügyészség helyettes vezetője azonban elmondta, többségük Kazahsztánban dolgozik, nem a tüntetések miatt érkeztek az országba.

Percek alatt körbejárták az internetet a korábbi főváros, Almati lángoló városházáról készült felvételek januárban. Nur-Szultanban azonban nem láttuk nyomait annak, hogy a kormányzati épületeket megtámadták volna.

A várost két részre szelő Isim folyó déli részén működik a kazah külügyminisztérium és a védelmi minisztérium, melyek épületeit nem vették ostrom alá. A kerítéssel körbevett elnöki palotát – amely funkcióját tekintve az Egyesült Államok Fehér Házához hasonló, és területére csak a rendőrség engedélyével lehetett bejutni – szintén sértetlennek láttuk. Úgy tűnt, a fővárosban minden visszatért a régi kerékvágásba: az éttermek és az üzletek nyitva voltak, a mozik szintén nyitott ajtókkal várták vendégeiket, a tömegközlekedés zavartalanul működött, és az egyre melegebb idő közeledtével a parkok és a teraszok is megteltek.

VÉGET ÉRT A „NAZARBAJEV-KORSZAK”

Csaknem három évtizeden át tartó korszakot tört meg Tokajev, aki felismerte, azonnali intézkedésekre van szükség Kazahsztánban. A március 16-án bejelentett reformcsomag gyökereiben változtatná meg a közép-ázsiai országot.

– Kazahsztánt szuperelnöki köztársaságból hagyományos elnöki köztársasággá kell átalakítani

– mutat rá Erlan Karin az új reformcsomag legfőbb célkitűzésére, amelyek nem csupán választ adnak a januári tüntetésekre, hanem hosszútávon reformálnák meg az országot.

A 2017- es világkiállításra épült a gömb formájú, Nur Alem elnevezésű épület, a létesítményben múzeum üzemel Fotó: Dócza Edith Krisztina

A kormány célja, hogy az országot egy „második köztársaságba” vezesse, ennek érdekében a jelenlegi alkotmány mintegy egyharmadát módosítják. Az új intézkedések értelmében csökken az elnök hatalma, ugyanakkor erősebb parlament és helyi képviselet lesz Kazahsztánban, és a politikai pártok regisztrációját is megkönnyítik. Karin szerint a reformokat aktivisták és szakértők segítségével dolgozták ki. Roman Vaszilenko szerint az elnöki poszttal járó módosítások a legfontosabbak.

A jövőben az államfő legközelebbi hozzátartozói nem tölthetnek be köztisztviselői pozíciókat, az elnök mandátuma alatt nem lehet párttag, és bizonyos ügyekben a mazsilisz – a kétkamarás parlament alsó háza – beleegyezése nélkül nem hozhat döntéseket.

Az intézkedések része továbbá, hogy az államfő által kinevezett parlamenti képviselők száma 15-ről 10-re csökken. A lakosság számára az egyik legjelentősebb intézkedés az elnök rokonainak korlátozása a politikai életben, ezt a törvénymódosítást júniusra tervezik. Az emberi jogok védelme szintén fontos szerepet kapott a programban: eltörlik a halálbüntetést, kínzással kapcsolatos ügyekben kizárólag a legfőbb ügyészség járhat el, valamint fokozzák a fellépést a családon belüli erőszak esetében.

A boltívvel ellátott, félkör alakú épület ad otthont a KazMunajGaznak, Kazahsztán állami olaj- és gázipari vállalatának. Háttérben a Han Satir bevásárló- és szórakoztatóközpont Fotó: Dócza Edith Krisztina

Az ország most a június ötödikére kiírt referendumra készül, amelyen a lakosság az alkotmánymódosításokról szavazhat. Kazahsztán érvényben lévő alkotmányát 1995-ben, a Szovjetunió felbomlása és a közép-ázsiai ország függetlenedése után fogadták el, szintén referendum útján.

Borítókép: Park Nur-Szultanban, háttérben a KazMunajGaz állami olaj- és gázipari vállalat boltívvel ellátott, monumentális épülete (Fotó: Dócza Edith Krisztina)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.