Nagyhatalmi érdekek középpontjában Kazahsztán

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt.

Almati, 2022. január 5. Rohamrendõrök tartóztatják fel a tüntetõket Almati központjában 2022. január 5-én. A kazahsztáni tiltakozások január 2-án kezdõdtek Zsanaozen városban, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentõsen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A zavargások átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira és vidéki településekre is. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök menesztette kormányát, és két régióban rendkívüli állapotot hirdetett. MTI/AP/Vladimir Tretyakov Fotó: Vladimir Tretyakov Forrás: MTI/AP

– Oroszország számára a stabilitás az elsődleges cél Kazahsztán esetében

– hangsúlyozta Ilyash György.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének békefenntartói Almatiban 2022. január 11-én. Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtóosztálya

Hozzátette: Moszkva olyannak fogadja el a posztszovjet államot, amilyenné alakult, „nem akarja megbontani a Kazahsztán által vallott és képviselt multivektor politikát”, azaz nem akarja, hogy a kazah vezetésnek fel kelljen adnia a jól működő kapcsolatait, akár az Európai Unióról, akár az Egyesült Államokról van szó. Ilyash György szerint nem valószínű, hogy kialakul egy olyan függőségi helyzet Moszkvával, mint Belarusz esetében, erre utal az is, hogy Tokajev kérésére az orosz csapatok azonnal elhagyták az országot. A szakértő hangsúlyozta, Oroszország elsőként lépett, hogy segítsen déli szomszédjának, ellentétben Kínával, amelynek befektetései miatt szintén fontos Kazahsztán, azonban a külügyi szóvivő január 6-án nyilatkozott először, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) pedig csak másnap küldött üzenetet először.

Peking kezében a gazdasági vonal

– Kína nem volt tétlen, de nem sugározta annak képét, hogy aktívan formálni tudja az eseményeket

– fejtette ki Eszterhai Viktor, miért reagált a kazahsztáni eseményekre meglehetősen lassan Peking, amelynek egyébként gazdasági kapcsolatai jóval jelentősebbek a posztszovjet állammal, mint Oroszország esetében.

Hivatalos statisztikai adatok szerint a kínai befektetések értéke körülbelül húszmilliárd dollár. A szakértő szerint ennek hátterében a Moszkva és Peking közötti „munkamegosztás” áll, amelynek értelmében Kína fókuszál a közép-ázsiai gazdaságra, Oroszország pedig a biztonságpolitikai kérdésekért felel. Ugyanakkor felmerülhet a kérdés a távol-keleti nagyhatalom részéről, hogy mennyire lehet megbízni egy külső szereplőben, hogy valóban megadja a biztonsági garanciákat. Kínának nemcsak a piac miatt kulcsfontosságú Kazahsztán, hanem tranzitszerepe miatt is, hiszen többek közt a Türkmenisztánból származó gáz is az országon keresztül jut el a Távol-Keletre. A kazahsztáni események nyomán azonban Peking is láthatta, hogy milyen kockázatokkal szembesülhet a térségben.

– Kína elaludt, sokkal jobban kellene figyelnie szomszédaira

– fogalmazott Eszterhai Viktor.

Ankara, a türk államok zászlóshajója

A harmadik állam, amely a térségben kulcsfontosságú szerepet tölt be, Törökország, noha a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) és Ankara is tanácstalan volt, hogyan reagáljon a kazahsztáni eseményekre.

– Törökországnak nem érdeke, hogy destabilizálja a régiót, a polgárháborús helyzet fenntartása nem érte volna meg

– szögezte le Egeresi Zoltán válaszul arra a feltevésre, miszerint Törökország hozzájárult a kazahsztáni tüntetések eszkalálódásához.

A szakértő elmondta, miután a Szovjetunió felbomlott, Törökország igyekezett kihasználni a keletkezett hatalmi vákuumot és a közép-ázsiai posztszovjet államok élére akart állni. – Törökország emelkedő középhatalom, amely a soft power kiépítésével tudott nemzetközi befolyásra szert tenni – fogalmazott Egeresi Zoltán. Példaként megemlítette: a régióban számos oktatási intézmény fűződik a törökökhöz, ugyanakkor a török befektetések értéke négymilliárd dollár körül mozog, a kazah befektetések Törökországban pedig körülbelül egymilliárd dollárt tesznek ki, mindkét adat lényegesen alacsonyabb, mint Oroszország és Kína esetében.

A KKI kutatója továbbá hangsúlyozta, a kazahok részéről egyre inkább nőnek a török fegyverbeszerzések, és a csapataik közötti együttműködés is jó kapcsolatokra utal.

Borítókép: Rohamrendőrök tartóztatják fel a tüntetőket Almati központjában 2022. január 5-én. (Fotó: MTI/AP/Vladimir Tretyakov)