Milyen nagyhatalmi érdekek befolyásolták a kazahsztáni eseményeket és milyeneket alakított ki? Erről beszélgetettek a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatói, Eszterhai Viktor, Egeresi Zoltán és Ilyash György Vasa László moderálásával kerekasztal-beszélgetésükön kedden. A szakértők Oroszország, Kína és Törökország kazahsztáni szerepét vizsgálták, miután a közép-ázsiai országban január elején erőszakos tüntetésekre került sor. Noha az ország nyugati feléből január 2-án induló megmozdulások eleinte békések voltak, az Almatiból, Kazahsztán legnagyobb városából és egykori fővárosából származó kép- és videófelvételek bejárták a nemzetközi sajtót: a település gyakorlatilag lángokba borult, az üzleteket kifosztották, a rendőrség pedig minden lehetséges eszközt bevetett, hogy feloszlassák a tömeget. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök korábban arról beszélt, országa terrortámadás áldozata lett. A nemzetközi sajtóban az elmúlt hetekben folytak a találgatások arról, kik állhattak a békés tüntetések erőszakossá válása mögött. Felreppentek olyan hírek is, melyek szerint a gülenisták – a török Fethullah Gülen hívei – miatt eszkalálódott a helyzet.
A biztonságért felelős Oroszország
– A mostani események megerősítették a partnerséget Oroszország és Kazahsztán között
– mondta Ilyash György utalva arra, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) orosz békefenntartói számottevő szerepet töltöttek be a helyzet normalizálódásában, miután Tokajev elnök a külföldi csapatok segítségét kérte.
Az Oroszország-szakértő elmondta, hogy Moszkva számára a posztszovjet térségen belül Belarusz mellett Kazahsztán a legfontosabb partner, és ennek nem csak történelmi okai vannak, ugyanis az orosz–kazah határ a világ második leghosszabb határa, emiatt szükségszerű az együttműködés a két ország között. Oroszország és Kazahsztán gazdasági kapcsolatainak jelentőségét a számok is mutatják: a statisztikai adatok 5–11 milliárd amerikai dollárra becsülik az orosz befektetések értékét. A KKI kutatója ismertette, Oroszország a kazah közéletben is jelentős szerepet játszik, egy tavalyi kutatás eredményeit idézve elmondta, a kazahsztáni lakosság 81 százaléka tatja Moszkvát megbízható és fontos stratégiai partnerének.