Fél év telt el azóta, hogy Észak-Írországban a Sinn Féin, vagyis az Ír-sziget egyesítését támogató katolikus párt nyerte meg a parlamenti választásokat, ám az új kormány azóta sem alakult meg. Az országnak a májusi választásokat követően először lehetett volna katolikus vezetője, azonban az Egyesült Királyság egységét pártoló protestánsok – akik eddig mindig többségben voltak – blokkolják a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló új kormány létrejöttét.
Az unionistáknak és a nacionalistáknak az 1998-as négypénteki megállapodás értelmében együtt kell kormányozniuk, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) ugyanakkor közölte, addig nem jelöl ki kormányfőhelyettest, amíg meg nem változtatják a brexitmegállapodáshoz csatolt észak-írországi protokollt.
A DUP a protokoll ügyét használja arra, hogy megakadályozza egy nacionalista vezetésű kormány megalakulását
– állította Michelle O’Neill, akit a Sinn Féin az új kormány vezetésére jelölt ki májusban. A brit uniós kilépésről szóló megállapodás Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között, az Ír-tengeren alakított ki vámhatárt annak érdekében, hogy elkerüljék az Ír-szigeten belüli fizikai határ felállítását. Az unionisták ezzel viszont úgy érzik, elszakították őket Nagy-Britanniától.
Jeffrey Donaldson, a DUP vezetője közölte, a problémáikra London és Brüsszel tárgyalásain keresztül kell megoldást találni, vagy a brit kormánynak egyoldalúan el kell törölnie a protokoll egyes részeit. Elsősorban ugyanakkor az északír kormányalakítási holtpont feloldása ügyében kellene lépnie Londonnak. A brit kormány összesen hat hónapot adott Belfastnak arra, hogy megoldja a belpolitikai válságot. Ez a határidő pedig lejárt, ami azt jelenti, hogy az előző kormány miniszterei nem folytathatják munkájukat. Mivel azonban új tisztségviselőket sem választottak, parlamenti választásokat kellene kiírni az elkövetkező tizenkét héten belül Észak-Írországban.
Chris Heaton-Harris, a brit kormány északír-ügyi minisztere múlt hét pénteken jelentette be, hogy idén már nem fog sor kerülni újabb voksolásra, ám az idő vészesen fogy a január 19-i határidőig.
Elképzelhető ugyanakkor, hogy London sürgősségi jogalkotás keretében eltolja a dátumot azzal indokolva, hogy időre van szüksége a tárgyalásokra az Európai Unióval. Az északír unionisták azt remélik, Rishi Sunak érkezése új lendületet adhat a folyamatnak, miután az új brit miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott telefonbeszélgetésében hangsúlyozta, megoldást kíván találni a protokoll körüli helyzetre.
A DUP-hoz hasonlóan Londonnak sem lenne érdeke, ha a közeljövőben újabb voksolást rendeznének Észak-Írországban.
Nicholas Whyte politikai elemző a The Guardian brit napilapnak elmondta, a friss felmérések alapján a tavaszihoz hasonló eredmények születnének egy választáson, hiszen ismét az Egyesült Királyságtól való elszakadást pártoló Sinn Féin győzne. Egy katolikus vezetésű kormány megalakulása pedig óriási löketet adhatna az Ír-sziget egyesülését célzó törekvéseknek, főleg miután a tavalyi népszámlálás adataiból kiderült, hogy először többségbe kerültek a katolikusok az országban: az 1,9 milliós lakosságon belül arányuk 45,7 százalék, míg a protestánsoké 43,5 százalék. A sziget egyesüléséről azonban nemcsak Észak-Írországban, hanem az Ír Köztársaságban is referendumot kellene tartani.
