A Kreml szerint Washington az utolsó ukránig akar harcolni

Az Egyesült Államok az utolsó ukránig akar Oroszországgal közvetve harcolni – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Herszon, 2022. november 9. Ukrán katonák egy 203 milliméteres Pion önjáró löveggel támadják az orosz állásokat a dél-ukrajnai Herszon térségében 2022. november 9-én. MTI/EPA/Sztaniszlav Kozliuk Fotó: Sztaniszlav Kozliuk

Peszkov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Washingtonban megbeszélést folytatott Joe Biden amerikai elnökkel, és felszólalt az amerikai kongresszus két háza előtt. 

Az ukrán államfő, akinek amerikai részről további katonai támogatást ígértek, egyebek között azt hangoztatta, nem tudja, hogy milyen az „igazságos béke” Oroszországgal, de biztos benne, hogy kizárja a területi és szuverenitási kompromisszumokat.

Az Egyesült Államok az utolsó ukránig folytatja az Oroszországgal folytatott de facto és közvetett háború irányvonalát

– mondta Peszkov.

Kifejezte a Kreml sajnálkozását amiatt, hogy Zelenszkij látogatása alatt egyetlen békefelhívás sem hangzott el, mint ahogy senki sem hozta szóba az orosz aggályokat sem.

Az Ukrajnának ígért amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszereket a szóvivő a többi fegyverhez hasonlóan legális célpontnak minősítette az orosz fegyveres erők számára. Emlékeztetett arra, hogy a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború egyik célja Ukrajna „demilitarizálása”. 

Úgy vélekedett, hogy a Patriotok nem fogják elősegíteni a rendezést, és az egyre korszerűbb fegyverek szállításával a Nyugat csak elnyújtja az ukrán nép szenvedését.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Zelenszkij és Biden tárgyalásai azt bizonyították: az Egyesült Államok és Ukrajna nem törekszik a békére. Emlékeztetett arra, hogy Washington 45 milliárd, az EU pedig 28 milliárd dollár katonai támogatást nyújtott Kijevnek. Meglátása szerint a Nyugat huzamos szembenállásra rendezkedik be Oroszországgal szemben, opportunista magatartásával a büntetlenség érzetét kelti Kijevben, és egyre veszélyesebb lépésekre bátorítja őt.

Úgy vélekedett, hogy sem António Guterres ENSZ-főtitkár, sem beosztottjainak álláspontja nem pártatlan és nem realista az orosz–ukrán béketárgyalásokkal kapcsolatban.

Olaf Scholz német kancellárnak azt a felhívását kommentálva, hogy „beszélni” kell az ukrajnai helyzet megoldása érdekében, emlékeztetett: Kijev törvényben tiltotta meg maga számára a párbeszédet Moszkvával. Felszólította Berlint hogy pontosítsa, kivel kellene beszélni, és emlékeztetett, hogy például Annalena Baerbock német külügyminisztert nem tiltották el a moszkvai látogatástól.

Azt is kifejtette ugyanakkor, hogy Németország ukrajnai fegyverszállításai révén „önszántából” tette önmagát a konfliktus részesévé, ezért nem lehet „tisztességes közvetítő” Moszkva és Kijev között.

Zaharova arra szólította fel a moldovai vezetést, hogy ne folytassa a „kívülről ráerőltetett” és „irracionális” irányvonalat az Oroszországgal fennálló kapcsolatok megszakítására. Rámutatott, hogy ezt a moldovai lakosság többsége nem támogatja. Úgy vélekedett, hogy a kétoldalú kapcsolatok megszakításának „jelentős, nagyon súlyos és nagyon szomorú következményei lesznek mindenki számára”.

Borítókép: Ukrán katonák egy 203 milliméteres Pion önjáró löveggel támadják az orosz állásokat a dél-ukrajnai Herszon térségében 2022. november 9-én (Fotó: 
MTI/EPA/Sztaniszlav Kozliuk)