Az Európai Parlament teljes embargót akar az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra

Ezenfelül felszólította a tagállamokat, hogy fokozzák a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat.

Brüsszel, 2023. február 1. Az Európai Parlament plenáris ülése az EP brüsszeli üléstermében 2023. február 1-jén. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Az elfogadott szöveg felszólítja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák és gyorsítsák fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat, különösen a fegyverek biztosítását, de az alapvető politikai, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és humanitárius támogatást is.

Sürgette továbbá a pénteken, Kijevben tervezett EU–Ukrajna csúcstalálkozón részt vevő vezetőket, hogy kiemelten kezeljék az Ukrajnának szánt gazdaságélénkítő csomagot, amelynek – mint írták – a rövid, közép- és hosszú távú segélyezésre, újjáépítésre és helyreállításra kell összpontosítania. Az állásfoglalás továbbá megismételte az EP arra irányuló felhívását, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeit, valamint az orosz oligarchák vagyonát használják fel a háború utáni újjáépítés finanszírozására.

A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője felhívta a figyelmet: Brüsszel azt ígérte, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók a háború befejezéséhez vezetnek, ehelyett a háború „brutálisabb” mint valaha, Európa pedig tönkremegy a szankciók miatt.

Szankciók helyett békére van szükségünk

– húzta alá Deutsch Tamás.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke a vita kapcsán hangsúlyozta: Magyarország a kezdetektől fogva támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. A csatlakozási folyamat során azonban ugyanazon feltételeknek kell érvényesülniük, mint a többi tagjelölt ország esetében, így a koppenhágai kritériumok betartása is kulcsfontosságú – hangsúlyozta a politikus. 

Gál Kinga hozzátette: az Ukrajna területén élő magyar, román, szerb kisebbségek jogainak érvényesülése a csatlakozási tárgyalások egyik előfeltétele.

Gál Kinga szerint éppen ezek a kisebbségi közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának, a nemrégiben elfogadott törvények azonban – mint kiemelte – nem ezt segítik elő.

Borítókép: Az Európai Parlament plenáris ülése az EP brüsszeli üléstermében 2023. február 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)