Ukrajna újjáépítése a háború után: a rengeteg pénz mellett fegyelem is kell

Ukrajnában jelenleg is nagyon komoly harcok folynak, és az infrastruktúra támadása miatt a teljes lakosság dacol a téli hideggel, az áramkimaradásokkal. Eközben Párizsban, a svájci Luganóban, a németországi Berlinben a nyugati államok és Ukrajna képviselői már Ukrajna újjáépítéséről tárgyalnak, amire várhatóan csak 2024-től kezdődően kerülhet sor.

Párizs, 2022. december 13. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, Emmanuel Macron francia elnök és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök (b-j) az Ukrajna sürgõs szükségleteinek kezelésérõl kezdõdõ nemzetközi konferencián Párizsban 2022. december 13-án. MTI/AP/Michel Euler Fotó: Michel Euler

Az Ukrajna újjáépítéséről szóló tárgyalások központi eleme az a svájci Luganóban idén júliusban elfogadott ukrán újjáépítési terv, illetve a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által felállított háború utáni újjáépítésért felelős nemzeti tanács, amelynek feladatai között szerepel a fejlesztési irányok azonosítása, programok kidolgozása, helyi szervezetek bevonása, illetve a javaslatok felterjesztése az elnöknek. Gyakorlatilag ez a szerv lesz a felelős a befolyó adományok felhasználásának megtervezéséért, illetve a háború utáni újjáépítés minden kérdésköréért.  

A Luganóban lefektetett tervek szerint az ukrán gazdaság 2032-re legalább hétszázalékos éves bővülést fog elérni, és addigra több mint 750 milliárd befektetést szeretnének az országba csábítani. „Stratégiai szempontok miatti kötelező” fejlődési irányként határozzák meg az európai integrációt, illetve az Európai Unió és a G7-államcsoport piacaihoz való hozzáférés megteremtését. Egyetlen másik, hasonlóan fontos célkitűzés van: a nemzetbiztonság erősítése. 

Ennek részét képezi egy önműködő katonai-ipari komplexum létrehozása, melynek az önvédelemhez megfelelő fegyvereket kell előállítania.

 

Ukrajna képessége és hajlandósága a döntő

A sikeres újjáépítés záloga azonban az ukrán társadalom és politikai vezetés képességein is múlik. A War On The Rocks című, a Texasi Nemzetbiztonsági Szemle mellett működő szakportál szerint az ukrán újjáépítési tervben lefektetett hétszázalékos éves növekedésre csak azért nem lehet azt mondani, hogy túlságosan ambiciózus, mert egyszer már volt olyan: 2000-től 2008-ig, amikor az ország sikeresen lábalt ki a posztszovjet korszakból, legalábbis gazdasági értelemben.

Aztán ezt a növekedést belső, politikai jellegű hatások, döntően a korrupció rombolták le, kérdéses tehát, hogy ezzel mit tud kezdeni az ukrán állami vezetés.

Az Újjáépítési Tanács feladatai között egyébként antikorrupciós megoldások kidolgozása is szerepel egy nemzetközi szakértőkből álló tanáccsal történő folyamatos konzultáció lehetősége mellett. Érdemi újjáépítés azonban csak a harcok befejezése után lehetséges.

Ukrajna jövője: mikor lehet vége a háborúnak?

A háború befejezése azon múlik, a harcokat mikor váltják fel a diplomáciai megoldások. Számos állam – köztük Magyarország és Olaszország – szorgalmazza a konfliktus tárgyalásos rendezését, és ennek lehetőségét már Oroszország is elismerte, hozzátéve, nem tudnak ukrán béketervről, és nem is kaptak hivatalos megkeresést Zelenszkij elnök stábja részéről.

A War On The Rocks szakértő szerzői szerint a háború még legalább egy évig elhúzódhat. Ennek oka ukrán oldalról a folyamatos nyugati lőszer-, fegyver- és eszközutánpótlás, illetve az ukrán fél célkitűzése, miszerint a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is vissza akarják szerezni (ez utóbbi kapcsán egyébként az amerikai hadvezetés egyik tagja azt mondta, „valószínűsége katonai szempontból nem magas”), orosz oldalról pedig olyan stratégiai döntések, melyeket Michael Kofman egyesült államokbeli biztonságpolitikai szakértő olyan kritikus  pontoknak nevez, amelyek miatt nincs visszaút. Ezek a donbaszi régióban megtartott referendumok voltak, valamint a 300 ezer személyt érintő részleges mozgósítás Oroszországban.

Oroszország drón- és rakétatámadásaival egyértelműen átállt a hadviselés „büntető jellegű stratégiák” mentén való szervezésére, melynek keretében egyszerűen minél nagyobb költségekkel járó veszteségeket akar okozni. A War On The Rocks szakírója szerint ez önmagában három-hat hónappal fogja kitolni a háború időtartamát.

Addig azonban láthatóan marad a folyamatos adományozás gyakorlata: A Nemzetközi Valutaalap jelenleg úgy számol, hogy kizárólag az ukrán kormány működésének fenntartása havonta négymilliárd amerikai dollárba (1503 milliárd forintba) kerül, melynek nagy részét a nemzetközi szervezet szerint pénzsegély vagy adomány formájában kell előteremteni. Ukrajnának így mindösszesen – ezt már Volodimir Zelenszkij elnök mondta el egy videókonferencia keretein belül a pénzügyi segélyszervezetek vezetőinek – mintegy 55 milliárd dollárra van szüksége 2023-ban.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök (balról jobbra) az Ukrajna sürgős szükségleteinek kezeléséről kezdődő nemzetközi konferencián Párizsban 2022. december 13-án (Fotó: MTI/AP/Michel Euler)