A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a DialogUngarn német–magyar gazdasági szervezet rendezvényén napjaink nehézségeit ecsetelte, és úgy vélekedett, hogy Európa a modern kori történelme során nem szembesült egyszerre annyira súlyos biztonsági és gazdasági kihívásokkal, mint most.
Beszédében rámutatott, hogy az ukrajnai háború árát az egész kontinens fizeti a szárnyaló energiaárak és infláció következtében, ez pedig sokat ártott az európai versenyképességnek, mivel például Kínában az áram ára a harmada, az Egyesült Államokban a földgáz ára a hetede az itteninek.
Figyelmeztetett az eszkaláció kockázatára is, amely szavai szerint minden eddiginél magasabb, és ezek együtt indokolják a kormány békepárti álláspontját.
Hangsúlyozta, hogy el kell kerülni a világ ismételt blokkosodását, már csak azért is, mert azon Közép-Európa mindig rajtavesztett, amikor Kelet és Nyugat konfliktusban volt egymással. Ehelyett kölcsönös tiszteletre és kölcsönösen előnyös együttműködésre van szükség.
Az európai és a kínai gazdaság szétválasztását célzó törekvéseket rendkívül veszélyesnek nevezte. Mint tudatta, az eddigi növekedés alapját a fejlett nyugati technológiák és az olcsó orosz energiahordozók együttese adta, ennek vége, és ha most a kínai kötelékeket is elkezdik felszámolni, az végképp kiütné a kontinens gazdaságát.
Szijjártó Péter közölte, hogy az autóipar átalakulását már nem lehet visszafordítani, márpedig a nyugati vállalatok teljes mértékben függővé váltak a keleti akkumulátorgyártóktól.
Arról számolt be, hogy a kormány olyan politikai-gazdasági stratégiát követett az elmúlt évek során, amelynek eredményeképpen mára Magyarország a keleti és nyugati cégek találkozási pontjává, s ezzel megkerülhetetlenné vált, ami nagy lehetőséget és egyben életbiztosítást is jelent hazánk számára a gazdasági növekedés fenntartása szempontjából.
− A nyugati szövetségi rendszerek tagjai vagyunk, ugyanakkor a keleti nyitás politikája miatt politikailag soha nem idegenítettük el magunktól a keleti vállalatokat. De mindig azt mondtuk, hogy nem érdekes, hogy egy vállalat honnan jön, egy dolog számít, hogy be kell tartani a szabályokat − fogalmazott.
Majd rámutatott, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon van jelen gyártókapacitással mindhárom nagy német prémium autómárka, ahogyan már most itt működik a világ hét legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójából három, és a kapacitások tovább fognak bővülni.
− Ezekért a beruházásokért, amelyek eldöntik, hogy mely ország lesz sikeres az elkövetkező időszakban, hatalmas verseny van. És a kérdés nem az, hogy lesznek-e elektromos akkumulátorgyárak, hanem az, hogy hol lesznek Európában − szögezte le.
A miniszter megerősítette, a kormány küzd ezek hazánkba vonzásáért, hogy Magyarország tudjon az újabb egységekből profitálni, ne más.
Ebben a versenyben mindenfajta eszközöket bevetnek a versenyzők. És ezen eszközök között vannak tisztességes meg vannak kevésbé tisztességes eszközök […] Vannak nagyon komoly törekvések arra nézve is, hogy a német vállalatokat elbizonytalanítsák abban, hogy érdemes-e Magyarországra jönni, érdemes-e Magyarországon maradni, érdemes-e Magyarországon újra beruházni
− mondta.
Kiemelte: ezen törekvések mögött nyilvánvalóan politikai motiváció áll, nem ténybeli alapokon nyugvó kampány zajlik Magyarországgal szemben, hiszen itt a legalacsonyabbak a munkát terhelő adók, itt a legstabilabb a politikai rendszer Európában, és a kormány mindig teljesíti a beruházóknak tett ígéreteit.
Azt látjuk, hogy ez most már megy át egyfajta zsarolásba, egyelőre még csak az érzelmi zsarolás látható. Hogy mi nem látható ebből, azt nem tudjuk, de az érzelmi zsarolás már látható. Azt mondják az itt lévő német vállalatoknak, hogy „ugye ti sem gondoljátok, hogy egy ilyen rendszert kéne fenntartani?” − tette hozzá.
Majd üdvözölte, hogy ennek ellenére mégis a német cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, hatezer vállalat mintegy 300 ezer embernek ad munkát, és a kétoldalú kereskedelmi forgalom is folyamatosan nő, újabb és újabb rekordokat döntve.
A kormány pedig a jelenlegi, 2014 óta működő beruházásösztönzési rendszer keretében 183 német cégnek nyújtott eddig támogatást.
Szóval én azt gondolom, hogy az adatok mind önmagukért beszélnek, és felülírnak minden politikai motivációt
− hangsúlyozta.
