A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Ineton Kft. vasbeton elemeket gyártó üzemének átadásán arról számolt be, hogy idén augusztusig 120 új munkahelyet hoz létre az építőipari cég 16 milliárd forintos beruházása, amelyhez az állam 2,4 milliárd forint támogatást nyújtott.
Beszédében mindenekelőtt a jelenlegi nehéz körülményekről beszélt, aláhúzva, hogy az utóbbi három évben példátlan módon kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt.
Kiemelte, hogy a fegyveres konfliktus árát egész Európa fizeti, azonban a szomszédságban élők ezekkel a hatásokkal különösen súlyos és közvetlen módon találkoznak, legyen szó akár az energiáról, akár az inflációról.
Úgy vélte, hogy a gazdasági kihívásokat jól érzékelteti, hogy az Európai Unióban tavaly 15 százalékkal visszaestek a zöldmezős beruházások az egy évvel korábbihoz képest, ehhez képest viszont hazánkban rekordot döntött a működőtőke beáramlása, 6,5 milliárd eurónyi beruházásról született megállapodás.
A politikai stabilitás, a beruházási környezet, az adóterhek alacsony szinten tartása fenntartotta azt az állapotot, amely szerint itt, Közép-Európában egészen biztosan, de Európában is összességében talán a legvonzóbb beruházási környezet a mienk
– fogalmazott.
„Ebben a nehéz időszakban mindenki előtt világossá vált az, hogy minden a beruházásokon múlik egy gazdaság sikeressége szempontjából. Ha vannak beruházások, akkor az adott ország ebben a nehéz időszakban is növekedési pályán tudja tartani a gazdaságát, ha nincsenek beruházások, akkor visszaesés és tömeges munkanélküliség következik” – tette hozzá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy éppen ezért hatalmas a verseny az egész világon a beruházásokért, és jól látszik, hogy egyes kormányok „az eszközökben semmilyen módon nem válogatnak”.
Ma már nemcsak a vállalatoknak adott támogatás jelenti a verseny eszközét, hanem a beruházók elbizonytalanítása a másik ország vonatkozásában. Nos, az ilyen kísérletekből láthattunk bőven eleget az elmúlt hetekben és hónapokban Európából vagy Európán kívülről is
– jelentette ki.
Majd üdvözölte, hogy minden ilyen kísérlet dacára a gazdasági szereplők bizalma továbbra is töretlen Magyarország beruházási környezete iránt.
Ennek köszönhetően – mint mondta – már az idei első három hónap adatai alapján is látható, hogy 2023-ban is meg fog dőlni a beruházási rekord, amiben óriási szerepe van a mára a magyar gazdaság egyik húzóágazatává váló építőiparnak is.
A miniszter közölte, hogy 2021-ben 12 százalékos növekedést produkált a szektor, ami a harmadik legmagasabb volt az EU-ban, tavaly pedig megközelítette a termelési értéke a 7000 milliárd forintot, ami pontosan négyszerese a 2010-ben regisztrált számoknak. Ráadásul már 380 ezernél is többen dolgoznak ebben az ágazatban, ami pedig 40 százalékos növekedést jelent tíz év alatt.
A most átadott beruházással kapcsolatban pedig elmondta, hogy az Alsónémediben gyártott elemek nagyban hozzá fognak járulni a magyar építőipar hatékonyságának növeléséhez, felgyorsul a kivitelezői munka és csökkennek a költségek.
Illetve tudatta, hogy a gyártott elemek exportjában Magyarország jelenleg a világranglista 22. helyén áll, de ez most nem is fog tovább javulni, ugyanis az itteni teljes termelést fel fogja szívni a hazai piac.
Borítókép: Szijjártó Péter (Fotó: Kurucz Árpád)
