A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a cég első, Dél-Koreán kívüli üzemének alapkőletételi ünnepségén arról számolt be, hogy a gyárban évente mintegy 108 ezer tonna katódanyagot fognak előállítani az Európában szokásosnál is jóval szigorúbb környezetvédelmi előírások mellett. A 280 milliárd forint értékű beruházást az állam 30 milliárd forinttal támogatta.
Beszédében kiemelte, hogy
az elmúlt három évben példátlan módon kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt, azonban a rendkívüli nehézségek közepette is megingathatatlanul tört előre az autóipar globális forradalmi megújulása.
Közölte, ez egyrészt gazdasági kényszerűség, hiszen már minden szereplő annyit fektetett ebbe, hogy visszafordulni nem lehet, másrészt környezetvédelmi kényszerűség, mivel a globális károsanyag-kibocsátás 14 százaléka a közúti közlekedéshez kapcsolódik.
− Ha a következő években a világ nem lesz képes átállítani a közlekedést elektromos alapúvá, akkor mindenfajta környezetvédelmi cél, mindenfajta klímacél, mindenfajta zöldcélkitűzés csak naiv illúzió marad − figyelmeztetett. − A környezetvédelem nem csak addig fontos, amíg a párt nevébe bele kell tenni a zöld szót, tehát ha valóban fontos kérdésként tekintünk a környezetvédelemre, akkor pontosan tudjuk, hogy ma a legfontosabb feladat a közlekedés és így az autóipar átállítása elektromos alapokra − tette hozzá.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy mindehhez elektromos autók kellenek, azokhoz pedig elektromos akkumulátorok, márpedig a nyugati autóipari vállalatok teljesen függővé váltak a keleti akkumulátorgyártóktól.
Tetszik, nem tetszik, ez így van
− mondta, aláhúzva, hogy a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója közül hét kínai és három dél-koreai. Leszögezte: a következő évek egyik meghatározó gazdasági folyamata ezen cégek Európába települése lesz, a kérdés pusztán az, hogy hol fogják létrehozni az új üzemeiket.
− A kérdést úgy is feltehetjük, hogy melyik európai ország fog mindebből profitálni. Melyik európai országban jönnek létre munkahelyek nagy számban, melyik európai országban jelenik majd meg a környezetvédelmi célok eléréséhez nélkülözhetetlen, ultramodern technológia − sorolta.
A mi célunk, hogy erre a kérdéssorra a válasz úgy hangozzon, hogy természetesen Magyarországon
− mondta.
− És őszintén reméljük, hogy Magyarországon kevesen vannak, akiknek az a reménykedésük, hogy ezek a beruházások más országoknak hozzanak hasznot − tette hozzá.
A miniszter emlékeztetett, hogy hazánk a világranglista negyedik helyén áll az elektromos akkumulátorok gyártásában és exportjában.
Tehát nem valami új, nem valami titkos, nem valami senki által nem ismert dologról beszélünk
− húzta alá.
Hangsúlyozta, az előkelő pozíció annak köszönhető, hogy Magyarország a keleti és a nyugati vállalatok találkozási pontjává vált, amire épp az autógyártás világtérképére felkerülő Debrecen adja a legjobb példát.
A kormány a debreceni déli gazdasági övezet fejlesztéséhez eddig 140 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztésekről hozott döntést, és előkészítés alatt van további 360 milliárd forintnyi fejlesztés − emelte ki.
Kitért arra is, hogy a magyar–dél-koreai kereskedelmi forgalom tavaly 37 százalékos bővülés után megközelítette a hétmilliárd dollárt, és ezzel hatalmas rekordot döntött. A kelet-ázsiai ország vállalatai pedig mára a negyedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják hazánkban.
