Erről beszélt telefonon az amerikai és a török elnök

Nagy a dilemma a török repülővásárlás és a NATO bővítése körül.

Svédország és Finnország tavaly kérte felvételét a NATO-ba, több évtizedes semlegességi politikájukat feladva, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. A felvételt az összes NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia. Finnország már áprilisban beléphetett a szövetségbe, Svédországgal szemben azonban Ankarának több feltétele is van, terroristának nyilvánított török állampolgárok, többnyire kurdok kiadását várja Stockholmtól.

Törökország húszmilliárd dollár értékben F–16-os vadászgépeket szeretne vásárolni az Egyesült Államoktól. Az ügylet azonban megrekedt az amerikai kongresszus ellenvetései miatt, mivel Ankara nem hagyta jóvá a NATO-bővítését. Az amerikai törvényhozás a törökországi emberi jogi helyzetre és Ankara Szíria-politikájára hivatkozott, annak ellenére, hogy a Biden-kormányzat többször is kijelentette, hogy támogatja az eladást.

Egy sokkal kisebb, 259 millió dolláros csomagot, amely a török F–16-os vadászgépek jelenlegi flottájának avionikai szoftverfrissítését tartalmazta, az év elején hagyta jóvá az amerikai kongresszus, néhány nappal azután, hogy Törökország ratifikálta Finnország NATO-csatlakozását.

A Biden-kormányzat ismételten elutasított minden olyan állítást, hogy az eladás és a NATO-bővítés között bármilyen kapcsolat lenne. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter még januárban azt mondta, az amerikai fél világossá tette, hogy a NATO-csatlakozási kérelmek jóváhagyását a kongresszus kedvezően értékelné.

Washington számára a legfontosabb szempontok között szerepel, hogy Svédország július közepéig csatlakozzon a NATO-hoz, amikor a szövetség vezetői csúcstalálkozót tartanak Litvániában.

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (j) és török hivatali partnere, Recep Tayyip Erdogan 2021. október 31-én (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci)