F–16-osokkal tartja sakkban az USA Törökországot?

Az Egyesült Államok szerint Svédország NATO-tagsága még idén nyáron megvalósulhat, ugyanakkor nem csak az USA-n, illetve Törökországon múlik a folyamat befejezése, hanem Magyarországon is.

A svéd külügyminiszter, Tobias Billström továbbra is abban bízik, a júliusi vilniusi NATO-csúcsra Svédország már a védelmi szöveteség tagjává válhat. Ezt a várakozást erősítette meg a Politicónak egy vezető amerikai politikus a héten. 

Michael McCaul azt állítja, hogy Ankara arról biztosította Washingtont, hogy függetlenül a török választások kimenetelétől, Stockholm jelentkezését a voksolás után ratifikálni fogják. A texasi republikánus szenátor, a külügyi bizottság elnöke a Törökországnak történő esetleges F–16-os vadászgépek eladásáról szóló vitához kapcsolódva mondta ezt. Jelenleg az amerikai külügyi bizottság többsége ellenzi a megállapodást Ankarával. 

A becslések szerint húszmilliárd dollár értékű üzlet McCaul szerint Svédország tagsági kérelmének török ratifikálása után lehetségessé válhat. A bizottság demokrata párti tagja, Gregory Meeks szerint is fontos momentum lenne a ratifikáció a harci repülők eladása kapcsán. 

Svédország blokkolásának megszüntetése az egyik olyan intézkedés, amelyet látni szeretnék, és van néhány másik is

– mondta a képviselő. Tobias Billström a napokban világossá tette, hogy a svéd kormány továbbra is abban hisz, hogy a NATO-tagság júliusig létrejön. A külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatára azután került sor, hogy a legnagyobb svéd napilap, a Dagens Nyheter politikai és katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be kedden, hogy csendesen kialakult a háttérben egy új céldátum a csatlakozásra: nagy eséllyel Svédországot csak a jövő évi washingtoni csúcstalálkozón vehetik fel a NATO-ba. 

Az amerikai politikusok csak Törökországról beszéltek, mintha egyedül rajtuk múlna a ratifikáció. A 31 NATO-tagállam közül a magyar parlament sem szavazott még a svéd tagságról (ellentétben a finn kérelemmel, amit március végén hagyott jóvá az országgyűlés). A jelenlegi helyzet alapján inkább a médium értesülései állhatnak közelebb az igazsághoz. Erre enged következtetni a magyar miniszterelnök legutóbbi vélekedése is, amely az elmúlt hónapok kormányzati kommunikációjával van összhangban. Orbán Viktor, szintén kedden, a Katarban megrendezett gazdasági fórumon azt mondta a Bloomberg főszerkesztőjének, hogy 

Magyarország és Svédország politikai kapcsolatainak javulniuk kell, mielőtt a skandináv ország NATO-tagságát jóváhagyja Budapest. „Szörnyen rosszak a politikai kapcsolatok Magyarország és Svédország közt. Nem szeretnénk konfliktust importálni a NATO-ba” – mondta a kormányfő. Magyarország fenntartásai természetesen nem ismeretlenek a svéd kormány előtt, március elején magyar delegáció is járt Stockholmban, ahol világossá tette a Hende Csaba által vezetett küldöttség, 

hogy ugyan Magyarország támogatja a svéd csatlakozást, de az addig nem lehetséges, míg – a jelenleg épp az Európai Unió soros elnökségét betöltő – Svédország hazugságokat terjeszt, többek között jogállamisági kérdésekben. 

Az azóta elmúlt csaknem három hónapban számottevő javulást nem lehet látni a két ország kapcsolatában, így kicsi az esélye annak, hogy az elkövetkező másfél hónapban a magyar országgyűlés ratifikálni fogja a svéd NATO-tagságot.

Borítókép: F–16-os vadászbombázók a pakisztáni légierő kötelékében (Fotó: MTI/EPA/W. Khan)