Egy kutya, két macska – számolja ki, mekkora adóval sújtaná a baloldali megszorítócsomag

Nagy port kavart a közvéleményben a lehetséges házikedvenceket érintő adó, amelyet a baloldali megszorítócsomag tartalmaz, és akár hatmillió kisállattulajdonost is érinthet. A súlyosan büntető szemléletű kutyaadó és macskaadó nem csupán új bevételi forráshoz juttatná az államháztartást, hanem egy komplex szabályozási és finanszírozási rendszert is kialakítana.

A kutyaadó és macskadó részletei is kiszivárogtak. Fotó: Bujtás Merdzsán

Egyre több részlet válik világossá abból a baloldali megszorítócsomagból, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Index. A Tisza Párt tagadja ugyan, hogy hozzájuk köthető a program, és Magyar Péter minden médiumot perrel fenyeget, aki ír róla, de az kétségtelen tény, hogy szakértők által részlleteiben is alapan kimunkált megszorítócsomagról van szó – írja a Világgazdaság. A lap megvizsgálta, mit tartalmaz a kutyaadó és macskaadó, mennyi lenne a befizetendő összeg, és milyen szankciókat terveznek a kitalálói. 

A kutyaadó, macskaadó terve kiszivárgott, súlyos büntetéseket is tartalmaz (Fotó: Vovatol/Shutterstock)

Mindenki kiszámolhatja, mennyi lesz a kutyaadó

A cikk azt írja, Magyarországon a becslések szerint kétmillió kutya és két és fél millió macska él, ami az jelenti, hogy a háztartások csaknem fele tart legalább egy állatot. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a nagyjából 9,7 millió lakosból 5-6 millió él olyan környezetben, ahol minimum egy kedvtelésből tartott állat van. A javaslat azzal indul, hogy az országos eb- és macskaadó bevezetése nem csupán új bevételi forráshoz juttatná az államháztartást, hanem egy komplex szabályozási és finanszírozási rendszert is kialakítana. Az adó alanya az ált tulajdonosa lenne, a mértéke pedig évi 18 ezer forint állatonként. Az egész rendszer kulcseleme a mikrocsipalapú nyilvántartás, amelyet a Nébih kezel. Ehhez

• az állatorvosok,
• a tenyésztők,
• a menhelyek
• és a szakmai szervezetek
  valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség mellett kapcsolódnak. A megszorítócsomag szerzőinek azért is tetszhetett meg a kutyaadó és a macskaadó, mert az állattartás mögött jelentős gazdasági tevékenység húzódik: 
• Az állateledel-piac értéke meghaladja az évi ötszázmilliárd forintot, 
• az állatorvosi szolgáltatásoké az évi százmilliárdot, illetve a kisállat-felszerelések eladásai is dinamikusan növekednek.

Ami a dokumentum szerint viszont kifejezetten probléma, hogy a kóbor állatok eltartása éves szinte több milliárd forintot emészt fel az állami, illetve az önkormányzati forrásokból. Ez indokolja, hogy ezekhez a költségekhez az állattartók is hozzájáruljanak. Az elképzelés magyarországi megvalósítását azzal is alátámasztja, hogy az eb- és macskatartás adóztatása több országban is régóta létező gyakorlat, így például Németországban, Ausztriában, Svájcban, Hollandiában vagy a skandináv országokban. Ezekből tanulságként azt vonják le, hogy az adó és a díj arányosan elenyésző az állattartás teljes költségeihez képest, így abba a lakosság beletörődik. Hogy ez a magyarokra is igaz lenne, az azért kérdéses. Merthogy a javaslat azzal kalkulál, hogy a gazdiktól évente

81 milliárd forintot lehetne beszedni.

A Világgazdaság szerint ez az összeg nagyságrendekkel nagyobb a jelenlegi állatvédelmi kiadásoknak. Azért az is olvasható az anyagban, hogy az adó akkor válhat elfogadottá, ha a lakosság számára világos, hogy ezt a pénzt célzottan és transzparensen költi el az állam. „A kommunikáció kulcsa, hogy nem általános sarcról, hanem célzott közösségi hozzájárulásól van szó, amelyből közvetlen társadalmi előnyök származnak” – idézi a portál a kiszivárgott dokumentumot. 

Minden részletet kidolgoztak, jön a büntetés

Az ötlet olyannyira részletes, hogy hosszan taglalja a lebonyolítását is. A Nébih felelne a nyilvántartásért, a NAV a bevallási és beszedési folyamatokért, a tenyésztő szervezetek az adatszolgáltatásért, a menhelyek a valós idejű bejelentésekért. Ráadásul ez nem valami hosszú távú elképzelés, az anyagban 2026 szeptemberi dátum szerepel. A terv azt is taglalja, milyen szankciókkal sújtja azokat, akik nem teljesítik rendben a kötelességüket. Például, ha a menhelyek mulasztanak, az költségvetési csalás szintű büntetőeljárást vonna maga után. A minimum bírság kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjed az elkövetések számával arányosan szorzódva.
De a gazdik sem ússzák meg. 

Már azért is napi nyolcezer forintos tartásdíjat kellene fizetni a gazdáknak, ha az állatuk elkóborol. Ezen felül az állatorvosi költségeket is állniuk kellene. Ezek a tételek adók módjára behajthatók elévülés nélkül. 

• Amennyiben viszont nem jelentik be az állataikat, százezer és 9tszázezer forint közötti büntetést kaphatnak. 
• Aki viszont szabálytalanul távolítja el a mikrocsipet, az rögtön kétmilliós szankcióval szembesül.
• Az állatorvosok mulasztás esetén kétszázezer és egymillió forintos bírságra számíthatnak, sőt, a tevékenységüket öt évre felfüggeszthetik. A tenyésztőre ugyanez a bírságösszeg vonatkozik.

Az előterjesztés tisztában van vele, hogy az új adó nem mindenkinek fog tetszeni. A konzervatív forgatókönyv húsz-, az optimista tízszázalékos adóelkerüléssel számol. Azzal szeretnék könnyíteni a helyzetet, hogy kompenzációkat vezetnek be, amelyek növelhetik az új közteher társadalmi elfogadottságát. Így például az ivartalanított állatok után mentesség járhat, a szociálisa rászorulók támogatást kaphatnak, valamint adókedvezmény is megilletheti azokat, akik több állatot tartanak vagy menhelyről fogadnak be. De még így is elismerik, hogy számolni kell ellenállással. Bizonyos állatartók tehernek érzik majd az adót, várható tiltakozás civilek részéről, ezért kulcsfontosságú, hogy a felelős állattartók igazságosnak lássák a rendszert, amely a felelőtlen állattartókat sújtja – idézi a dokumentumot a Világgazdaság.