Trump budapesti látogatása a magyar–amerikai kapcsolatok aranykorának újabb bizonyítéka

Orbán Viktor pénteken tette közzé a Facebook-oldalán azt a levelet, amelyben Donald Trump jelezte: elfogadja a magyarországi meghívást. Trump budapesti látogatásának jelentőségéről, nemzetközi értelmezéséről és protokolláris hátteréről Fekete Rajmundot, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatóját, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársát kérdeztük.

A találkozó jelentőségéről Fekete Rajmundot, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatóját kérdeztük Forrás: AFP

A szakértő kitért arra, mit üzenne a világnak Donald Trump budapesti látogatása, mennyi idő alatt szervezhető meg egy ilyen csúcstalálkozó, és felmerült az a kérdés is: ha Trump jön, jöhet-e Putyin is. Fekete Rajmund szerint a magyar–amerikai kapcsolatok aranykorának egy következő állomása lehet ez a találkozó.

Trump budapesti látogatása a magyar–amerikai kapcsolatok aranykorának újabb mérföldköve. Fotó: AFP

Fekete Rajmund úgy fogalmazott, hogy Magyarország szempontjából történelmi jelentőségű látogatásról lenne szó. Hangsúlyozta, hogy a folyamat jelenleg még az előkészítési szakaszban tart. Elmondása szerint most zajlik a szervezés a háttérben, ideértve a naptáregyeztetéseket is, valamint annak mérlegelését, hogy mely időpont lehet a legalkalmasabb mindkét félnek egy ilyen találkozó előkészítésére és megszervezésére.

Magyarország szempontjából rendkívül fontos ez a találkozó. Utoljára éppen húsz évvel ezelőtt, 2006-ban George Bush járt Magyarországon, azóta amerikai elnök nem látogatott hazánkba.

Fekete Rajmund felidézte: többször is előfordult már, hogy magyar miniszterek, illetve magyar miniszterelnökök a Fehér Házban jártak, és emlékeztetett arra is, hogy legutóbb Orbán Viktor tavaly novemberben tett látogatást Donald Trump meghívására Washingtonban. Ugyanakkor hangsúlyozta: az, hogy hivatalban lévő amerikai elnök Magyarországra látogasson, jóval ritkább esemény. 

Megfogalmazása szerint egy ilyen vizit – ha valóban összejön – azt jelezné, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok újabb szintre emelkednek, és még szorosabbra fűződnek. 

Hozzátette: mindez rendkívül fontos Magyarország számára, különösen abban a világrendetlenségben, amelyet magunk körül látunk. A szakértő úgy fogalmazott, hogy Európában Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely kiváló kapcsolatot ápol az Amerikai Egyesült Államokkal és annak elnökével.

Ezzel szembeállítva megjegyezte: ha Európa nyugati felét nézzük, akkor rendkívül rémisztő az a testtartás, amelyet az amerikai elnökkel szemben mutatnak.

A miniszterelnök vélhetően azért hozta most nyilvánosságra a levelet, mert sikerült megegyezni az időpontban. Fotó: AFP

A szakértő szerint a miniszterelnök vélhetően azért hozta most nyilvánosságra a levelet, mert sikerült megegyezni az időpontban – amiről várhatóan hivatalos bejelentés is lesz.

Nyilvánvaló, hogy az időpontban már sikerült megegyezni – vagy az legalábbis körvonalazódni látszik. A Fidesz szempontjából az lenne a kedvező, ha a látogatás még a választások előtt megtörténne.

Fekete Rajmund felidézte, hogy a miniszterelnök a hét eleji nemzetközi sajtótájékoztatóján már utalt arra, hogy magas rangú amerikai tisztviselők látogathatnak Magyarországra, ugyanakkor hangsúlyozta: ennél többe nem bocsátkozott bele. Hozzátette, hogy várjuk ki a végét, de a saját megítélése szerint az lenne a legreálisabb forgatókönyv, ha a találkozó még az országgyűlési választások előtt megtörténne. 

Arra a kérdésre, hogy protokollárisan hogyan kell elképzelni egy ilyen eseményt, Fekete Rajmund kifejtette: Magyarországon az érintett szervek – a szolgálatok, a rendőrség, valamint a Terrorelhárítási Központ munkatársai – rendkívül szakavatottak. Úgy fogalmazott:

Rendkívül jó szakemberekről van szó, akik már számos kiemelt nemzetközi eseményt lebonyolítottak, ahol a világ legvédettebb személyeinek biztonságáról kellett gondoskodniuk.

Magyarországon az elmúlt 16 évben rendkívül magas rangú delegációk és delegációvezetők fordultak meg. Fotó: AFP

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon az elmúlt 16 évben rendkívül magas rangú delegációk fordultak meg. Példaként említette az izraeli, a brit miniszterelnököt, a francia, az orosz vagy épp a kínai elnököt. Utalt a legutóbbi magyar EU-elnökségre, illetve az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára, ahol több mint negyven európai kormány- és államfő, az Európai Unió intézményeinek képviselői, illetve a NATO, az Európai Tanács és az EBESZ résztvevői vettek részt. Összegzése szerint

Magyarország az elmúlt több mint másfél évtizedben számos olyan csúcstalálkozót bonyolított le, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy megvan az a tapasztalat, amelyre egy ilyen magas szintű esemény megszervezéséhez és lebonyolításához szükség van.

Fekete Rajmund elmondása szerint protokollárisan ez úgy zajlik, hogy a stábtagok megkezdik az egyeztetéseket. 

Kifejtette, hogy ilyenkor a tárgyalások tematikájáról egyeztetnek, arról, miről lesz szó ezeken a megbeszéléseken, valamint arról is, milyen programok kapcsolódhatnak hozzájuk.

Trump érkezése lehet-e előszele annak, hogy Putyin is Magyarországra jön – merül fel a kérdés. Fekete Rajmund ebben nem lát összefüggést. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy tavaly az amerikai elnök a Truth Social közösségi média felületén jelentette be, hogy Budapesten szeretné megrendezni az orosz–ukrán békecsúcsot. Nem tartja kizártnak, hogy ez is szóba fog kerülni az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök közötti tárgyaláson. Megjegyezte: Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2010 óta rendszeresen találkoznak egymással, hogy áttekintsék a kétoldalú kapcsolatokat. Felidézte, hogy az orosz elnök 2015-ben járt először Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök meghívására.

Az amerikai elnök rendre szereti felrúgni a szigorú protokollszabályokat. Fotó: AFP

Trump budapesti látogatása újabb mérföldkő

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor washingtoni útja után várható-e, hogy itt is eltérnek a megszokott protokolltól, Fekete Rajmund elmondta, hogy ezt el tudja képzelni. 

Hozzátette, hogy az amerikai elnök rendre szereti felrúgni a szigorú protokollszabályokat, és abból kiindulva, hogy milyen viszonyt ápol a magyar miniszterelnökkel, úgy gondolja, hogy ez a budapesti találkozóra is érvényes lesz.

Véleménye szerint ez egy nagyon közvetlen, más stílusú és hangnemű találkozó lesz, mint amit az amerikai elnök egy-egy nyugat-európai képviselővel szemben tanúsított. 

Donald Trump és Orbán Viktor számos kulcskérdésben gondolkodnak hasonlóan: erős határvédelem, az illegális migráció elutasítása, a családok támogatása, a zsidó–keresztény kultúra védelme, valamint olyan külpolitika, amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe. Olyan politikát képviselnek mindketten, amely a saját nemzeti érdekét teszi az első helyre. Ebben a gondolkodásban is metszi egymást a magyar és az amerikai fél.

A magyar–amerikai kapcsolatok aranykorának egy következő bizonyítéka lehet ez a budapesti találkozó – zárta a gondolatait a szakértő.

George H. W. Bush volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki hazánkba látogatott. Fotó: AFP

Trump lenne a negyedik hivatalban lévő elnök, aki Magyarországra látogat

Fekete Rajmund a közösségi oldalán azt is felidézte, hogy amennyiben Donald Trump Budapestre látogatna, ő lenne a negyedik hivatalban lévő elnök, aki Magyarországra látogat. A szakértő sorra vette, kik és mikor jártak nálunk.

A rendszerváltozás egyik látványos eseménye volt George H. W. Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének júliusi lengyelországi és magyarországi látogatása. Ő volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki hazánkba látogatott. 1989. július 11-én a budapesti Kossuth téren a zuhogó eső ellenére tízezrek várták az elnököt. Bush látványosan eltépte az előre megírt beszédét, majd megköszönte a fogadtatást és méltatta a hazai változásokat. Az amerikai elnök a magyarországi tartózkodása alatt találkozott állami vezetőkkel, az ellenzéki kerekasztal tagjaival, valamint beszédet tartott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen is.

2020-ban, a rendszerváltás 30. évfordulóján a Terror Háza Múzeum jóvoltából szobrot avattak az Egyesült Államok 41. elnökének a Szabadság téren.

Bill Clinton először 1994-ben a budapesti memorandum aláírása miatt érkezett hazánkba. Találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, valamint Horn Gyula miniszterelnökkel is. 1996-ban az elnök meglepetésszerű látogatást tett Taszáron, ahol meglátogatta az ott állomásozó amerikai csapatokat. Tartott nekik egy lelkesítő beszédet, majd rövid találkozót folytatott Göncz Árpáddal és Horn Gyulával.

Lassan húszéve lesz annak, hogy amerikai elnök Budapesten járt volna. 2006 nyarán egy napos látogatást tett hazánkban George W. Bush, találkozott Sólyom László köztársasági elnökkel és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Az elnök lerótta a kegyeletét az ’56-os hősök előtt.

Fekete Rajmund arra is rávilágított, hogy kevésbé ismert tény, de Theodore Roosevelt (1910), Richard Nixon (1963, 1982) és Joe Biden (1977) is járt Magyarországon, de egyikük sem hivatalban lévő elnökként.

Felidézte, hogy Roosevelt József főherceg villásreggelijén megkérdezte: „Hol van Mikszáth?” Kiderült ugyanis, hogy egyik kedvenc műve a Szent Péter esernyője, amit a felesége adott a kezébe azzal, hogy neki való mű. A magyar író ekkor már nagyon beteg volt, de összejött a találkozó a Duna-parti Hungária Szállóban. Roosevelt a pozsonyi pályaudvaron tartott beszédében az alábbiakat hangoztatta: 

Mint olyan embernek, aki az Egyesült Államok nyugati részében a cowboyok között nőttem föl, különösen érdeklődnöm kell az Árpád alatt bejött lovas nemzet rendkívüli életpályája iránt, mely őt a világ egyik történelmi nevezetességű nemzetévé tette. Van valami merészség, valami szabadság és lelkesség a magyar jellemben, amely mindig imponált nekem.

Emlékeztetett, hogy Joe Biden a szenátus külügyi bizottságának tagjaként járt Magyarországon, a főváros mellett Esztergomba és a Balatonhoz is ellátogatott. Biden nem sokkal a második házasságkötése után, neje társaságában érkezett hozzánk, látogatása így félig-meddig nászút is volt. Biden utazásának hivatalos célja is volt: vaskos jelentést készített a magyarországi állapotokról, aminek a Szent Korona visszaszolgáltatásával kapcsolatos döntésben is szerepe lehetett.

Richard Nixon szintén az európai körútján érintette Magyarországot, a hazai lapok (nyilván nem véletlenül) meglehetősen szűkszavúan számoltak be Nixon látogatásáról, ha ugyan hírt adtak róla egyáltalán.

Szerinte a legnagyobb sikert a Nixon család a Fény utcai piacon szerezte, ahol a lelkes tömeg olyannyira felduzzadt, hogy Nixonéknak be kellett menekülniük Szalay Istvánné kiskereskedő standjára. Nixon második budapesti útjára 1982 júliusában került sor. Az előző látogatás óta eltelt időben olyan magasságokat és mélységeket járt be, amilyenekre az amerikai politikatörténetben nem volt példa. A szűkszavú tudósítások szerint a volt elnök Puja Frigyes külügyminiszter meghívására érkezett Budapestre, megbeszélést folytatott Kádár Jánossal és más állami vezetőkkel. A fotók tanulsága szerint Nixon a Váci utcában is tett egy sétát, ahol autogramokat osztogatott a járókelőknek, s nem maradhatott el a magyar árubőséget láttató piacmustra sem – ezúttal azonban már a Vásárcsarnokban.

Borítókép: Donald Trump és Orbán Viktor (Fotó: AFP)