Most Magyar Péter abban reménykedik, hogy szoros lesz a végeredmény, és akkor hatékonyan tudja majd azt kommunikálni, hogy csak választási csalás miatt kapott ki. Ezzel az a célja, hogy balhét csináljon, destabilizálja Magyarországot – hasonlóan ahhoz, mint amit például Georgiában láttunk, ahol a választáson kikapó ellenzéki hívek hatalmas demonstrációkat tartottak, és majdnem megbuktatták a választáson nyertes patrióta oldalt.
Veszélyes tervre készül tehát Magyar Péter – ami ellen a legerősebb válasz a minél nagyobb arányú patrióta győzelem, hiszen azt semmilyen hangoskodással nem lehet kétségbe vonni.
Visszatérve Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatójára, a miniszterelnök kijelölte az előttünk álló időszak fő témáit, melyek közül a legfontosabb a háború, ugyanis az európai vezetők szemmel láthatóan egyre inkább abba az irányba mozdulnak, hogy Európa részese legyen az orosz–ukrán konfliktusnak. Decemberben az EU-csúcson már nem is leplezték az uniós vezetők, hogy háborúra készülnek: még több pénzt adtak a háborúra, egyre több országban vezetik be a sorkatonaságot, és már arról beszélnek a nyugat-európai politikusok, hogy Oroszország az EU megtámadására készül, ez a háború a mi háborúnk is.
Orbán Viktor ezzel szemben kijelentette, támogatni kell az amerikai béketörekvéseket, nem szabad további pénzt ölni ebbe a háborúba.
A kormányfő az EU-csúcson továbbá megakadályozta, hogy a magyarok pénze Ukrajnában kössön ki, a szlovákokkal és a csehekkel közösen hazánk kimarad a közös uniós hitelfelvételből.
Orbán Viktor nem riogat a háború veszélyével, hanem a valóságra hívja fel a figyelmet, és
világosan kijelöli a 2026-os parlamenti választás fő tétjét: vagy olyan kormánya lesz Magyarországnak, amelyik ellenáll a brüsszeli kéréseknek és Magyarország érdekeit nézi, vagy olyan kormánya, amely Brüsszel-barát politikát folytatva engedelmeskedik Ursula von der Leyenék kéréseinek.
A kormányfő ezt a tétet összekötötte a hazai gazdasági kérdésekkel: míg a nyugati országok Ukrajnába küldik az adófizetői pénzeket, addig Magyarországon 14. havi nyugdíjat vezetnek be vagy például adómentessé teszik az édesanyákat. Ennek köszönhetően mindenkinek érezhetővé válik, hogy mindez nemcsak egy külpolitikai kérdés, hanem minden magyar számára húsba vágó ügy. Nyugat-Európában is egyre inkább érzik az emberek a saját bőrükön, csak ott épp fordítva: miközben például Németország már 16 milliárd eurót küldött Ukrajnába, az egészségbiztosítási rendszer 12 milliárdos hiánnyal küzd, amelynek pótlására már a vizitdíj bevezetése is felmerült.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!