De miről is van szó és mi ennek a jelentősége az április 12-i magyarországi választáson?

Érdemes részletesebben visszaidézni mindazt, amit majd tizenkét évvel ezelőtt, 2014 júliusában mondott Orbán Viktor Tusnádfürdőn. A miniszterelnök az előadásban felvázolta, hogy a XX. században volt három nagy világrendszerváltás: az I. világháború végén, a II. világháború végén és 1990-ben. Ezeknek az volt a közös tulajdonsága, hogy amikor bekövetkeztek, szinte egyik napról a másikra mindenkinek világos volt, hogy más világban fogunk élni, mint amilyenben addig éltünk. Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy egy hasonló értékű és súlyú változás zajlik most a világban. Ennek a nyilvánvalóvá válását a 2008-as pénzügyi világválságra tette, és felhívta a figyelmet arra, hogy most nem olyan éles a váltás, mint ahogy az első három nagy világrendszerváltáskor történt.

Ezt követően részletezte, hogy a liberális demokráciák korszakának vége, és jönnek az „illiberális” demokráciák, melynek megfogalmazásán az azt követő években módosított, de a lényeg ugyanaz: 

Talán sokan emlékeznek még rá, hogy milyen nemzetközi támadás érte ezért a beszédéért Orbán Viktort, ma pedig már a legtöbb nyugati gondolkodó, de itthon is az ellenzéki véleményformálók ugyanerről beszélnek. Ma már egyre több ember számára nyilvánvaló és érzékelhető a hétköznapok szintjén is, hogy egy átalakuló, bizonytalan időszakban vagyunk, amikor semmi sem biztos, minden folyamatosan változik és kiszámíthatatlan. 

Ennek a változásnak az egyik legfontosabb alakja a világpolitikában Donald Trump, aki a második elnöki ciklusában olyan erővel ment neki a korábbi világrend intézményeinek, hogy az sokakat meglepett. Nemrég például arról döntött, hogy az Amerikai Egyesült Államok összesen 66  nemzetközi szervezetből lép ki. Az amerikai elnök az ENSZ-ben tartott legutóbbi beszédében is élesen bírálta a szervezetet, és érezhetően az járt a fejében, hogy miként lehetne csökkenteni a jelentőségét. És éppen erről az átalakulásról, a régi világrend intézményrendszerének a lebontásáról szól a Donald Trump által életre hívott Béketanács, melybe Orbán Viktort is felkérte az amerikai elnök alapító tagként. Ez a felkérés olyan jelentőségű, mintha az ENSZ létrejöttekor Magyarország helyet kapott volna az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Donald Trump meg is hívta Orbán Viktort Davosba, hogy közösen megalapítsák a Béketanácsot, ami várhatóan az új világrend egyik fontos intézménye lesz majd.

Ez a meghívás és ez a felkérés mindenképpen történelmi jelentőségű Magyarországnak, és azt mutatja, hogy 

Ennek a sikeres magyar külpolitikának az eredménye egyebek mellett, hogy míg Ursula von der Leyenék teljesen el vannak szigetelődve, addig Orbán Viktort fogadják többek között Washingtonban, Moszkvában, Pekingben és Isztambulban is, így hazánk minden nagyhatalommal jóban van, és ezt gazdasági előnyökre is tudjuk konvertálni. Elég csak a szerbiai olajtársaság megvásárlására gondolni, amivel Magyarország energiabiztonsága és közép-európai szerepe jelentősen erősödik.

Ugyancsak ennek a sikeres külpolitikának az eredménye, hogy egy olyan időszakban, amikor az amerikaiak hazaviszik a pénzüket, Magyarországra csak a múlt évben több mint tíz nagyszabású amerikai beruházás érkezett, illetve hogy hazánkban hozza létre a legnagyobb európai gyárát a kínai BYD, mely cég nemcsak autógyártást, hanem kutatás-fejlesztési központot is létesít hazánkban.

A fentiek fényében 

Jó példa erre Hajós András és Ember Márk liberális színész minapi beszélgetése, melyben elismerik, hogy 2015-ben ki nem állhatták a kormány bevándorláspolitikáját, és élesen kritizálták Orbánt a szigorú bevándorlásellenes lépései miatt. Majd végül elismerték, hogy tévedtek, és Orbán időben felismerte, hogy egy olyan komplex kihívás előtt áll Európa, amiben az egyetlen helyes lépés nemet mondani a migrációra. Vagyis Orbán Viktor már akkor is látja, mi a helyes irány, amikor még a liberálisok támadják miatta. Ő a biztos pont ebben a bizonytalan világban.

És ez társul az anyagi biztonsággal is. Hiszen 

A Fidesz szlogenje kijelöli azt, hogy az ellenfél – amelyet most a Tisza és Magyar Péter fémjelez – ezzel szemben kiszámíthatatlan és nem biztonságos. Ez az üzenet is teljes mértékben megállja a helyét, ugyanis Magyar Péter karaktere, erőszakos és agresszív kommunikációja, a közösségimédia-központú kampánya pont az ellenkezője annak, amit a magyar választók kívánnak egy ilyen háborús és bizonytalan időszakban. Magyar Péterrel kapcsolatosan lényegében csak egyetlen dolog biztos: ő nem állna ellen a brüsszeli akaratnak.

A közvélemény-kutatások szerint a hivatalos kampányidőszak előtt magabiztosan vezet a Fidesz, Orbán Viktor támogatottsága jóval magasabb, mint Magyar Péteré. Azonban fontos leszögezni, hogy 

Éppen ezért fontosak az országjáró események, amelyeken Orbán Viktor minden egyes hétvégén világosan felvázolja, mi a választás tétje.