Elég csak megnézni a brüsszeli vagy a német sajtót: ezek szerint is Ursula von der Leyen és Friedrich Merz hatalmas vereséget szenvedett az EU-csúcson, miközben Orbán Viktort egyértelműen nyertesnek tartották, aki a közel 18 órás tárgyaláson határozottan képviselte a nemzeti érdekeket és megakadályozta, hogy a magyaroknak pénzt kelljen küldenie a háborúba és Ukrajnába. 

aminek köszönhetően míg Orbán Viktort másnap tapssal fogadták Szegeden, addig Friedrich Merzet kifütyülték a hazájában.

Ennek ellenére a háborús veszély nem múlt el Európában, ugyanis huszonnégy uniós tagállam megállapodott abban, hogy 90 milliárd eurónyi hitelt ad Ukrajnának a háború folytatására, ami azt jelenti, hogy sajnos nem történt trendforduló az európai politikában, továbbra is a háború folytatását támogatják. Ennek ellenére pozitív fejlemény volt a múlt héten, hogy Szlovákia és Csehország is hazánk mellé állt, így már nem egyedül megyünk a brüsszeli autópályán a forgalommal szemben. Az, hogy Csehországban is a patrióták pártcsaládja adja a miniszterelnököt, jelentős erősödést jelent Orbán Viktor európai mozgásterében, ahogy a miniszterelnök fogalmazott:  

Mindez egy tágabb és átfogóbb változásnak az egyik fontos része: ahogy egyébként az ellenzéki Tölgyessy Péter is fogalmazott, egy korszakváltás időszakában vagyunk, amikor átalakul körülöttünk a világ. Ezt ismerte fel Orbán Viktor elsőként még a 2010-es kormányváltás időszakában, és szakított a liberális demokrácia dogmáival, és egy világos patrióta modellt kezdett el kialakítani. Ugyanennek a világszerte megtapasztalható átalakulási folyamatnak a része Donald Trump győzelme és politikája, aki fenekestől alakítja át a világpolitikát, egy új patrióta fordulatot eredményezve ezzel a nyugati világban. Az Európai Unióban is ennek az átalakulásnak vagyunk a szemtanúi, amelynek jövőjét az dönti el, hogy például Franciaországban és más nagyobb nyugat-európai országokban sikerül-e ugyanezt a fordulatot elérni. Erre utalt Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcs másnapján tartott sajtótájékoztatóján, 

Ugyanennek a patrióta lendületvételnek vagyunk a szemtanúi a hazai belpolitikában is. Ahogy visszanéztük a januári híreket a külpolitikában, ugyanúgy megtehetjük ezt a belpolitikai események kapcsán is, és akkor láthatjuk: bizony ekkor még Magyar Péter uralta a politikai napirendet, ő volt a kezdeményezőszerepben, róla szóltak a hírek folyamatosan. Ehhez képest nyáron komoly fordulat következett be. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár legyőzte Kulja András tiszás szakpolitikust az ATV-ben egy vitán, ami megmutatta, hogy nem kell megijedni Magyar Péteréktől, ők teljesen alkalmatlanok a kormányzásra. Orbán Viktor is igen aktívan kezdett el interjúkat adni, különböző podcast műsorokba látogatott el, érezhetően nagyobb hangsúlyt kezdett fektetni a belpolitikára, megalakult a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök, továbbá elindult egy olyan országjárás, ami felrázta a jobboldali szavazókat és lendületet adott a kormányoldalnak. 

A nyár után az őszt is megnyerte a Fidesz, átvette a kezdeményezést, már nem a Fidesz reagál Magyar Péterre, hanem éppen fordítva. Ráadásul ezt már az ellenzéki véleményformálók is érzik, akik rendre panaszkodtak emiatt a különféle műsorokban. 

Ennek köszönhetően sokkal szélesebb nyilvánosság találkozott egy ilyen csúcstalálkozó jelentőségével, a hétköznapok szintjén értelmezni lehetett, milyen döntések születnek ezen a találkozón. Hasonló volt a mostani brüsszeli út is, illetve a brüsszeli gazdatüntetés, melyről elsőkézből számoltunk be, az online térben is jól elverve ezzel a baloldalt.

Összességében tehát a belpolitikában is egy patrióta lendület figyelhető meg, amelyet a közvélemény-kutatások is visszaigazolnak. Nemrég jött ki például a friss mérésével a Magyar Társadalomkutató nevű intézet, amelyik a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet volt. Akkor a választás előtti mérésükben 50 százalékos Fideszt (a végeredmény 52,4 százalék lett), 40 százalékos ellenzéket (36 százalék lett) jósoltak, és egyedüliként jelezték előre a Mi Hazánk bejutását. 

A többi kutatócég pontatlanabb volt. Érdemes tehát figyelni ennek a kutatócégnek az előrejelzéseire, amely most friss kutatást publikált. Eszerint a Tisza Párt (38 százalék) támogatottsága 2025 végére növekedési korlátba ütközött, miközben a Fidesz–KDNP (51 százalék) hónapról hónapra erősödni tudott, így a kormánypártok kedvező pozícióból kezdhetik a 2026-os esztendőt. Egy most vasárnap tartott választáson hárompárti parlament alakulna: a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt mellett kizárólag a Mi Hazánk Mozgalom (öt százalék) lépné át az ötszázalékos parlamenti küszöböt. De a baloldali kutatóintézetek is rendre Tisza stagnálást vagy gyengülést mérnek, illetve a GKI vagy a Századvég konjunktúraindexe is javuló közhangulatról tanúskodik.

Természetesen a mérkőzés nem lefutott, kizárólag a leadott szavazatok számítanak a választáson, így a mozgósításnak kiemelt jelentősége van. Éppen ezért januártól folytatódik az országjárás, egy percet sem pihennek a patrióta politikusok. A karácsonyi időszak egy rövid feltöltődést és erőmerítést jelent, januártól folytatódik a munka.