Hasonló folyamatok zajlanak Hollandiában is, ahol az új holland liberális kormány – benne a Tisza néppárti testvérpártjával – egy rendkívüli hadiadó kivetésével indítja regnálását, amit a szabadsághoz való hozzájárulásként a személyi jövedelemadó részeként szednek be a katonai kiadások fedezésére. De nem kell ilyen messzire menni, a szomszédos Romániában is háborúra készülnek, ott is jelentős adóemeléseket és megszorításokat vezettek be.

Magyarországon is ugyanerre készül a Tisza, hiszen

 Elég csak arra gondolni, hogy amikor az Ursula von der ­Leyen ellen indított bizalmatlansági szavazáson a tiszás képviselők nem szavaztak az EB elnöke ellen, a hideg magyarországi időre hivatkozva Magyar Péter is visszautazott Budapestre, míg a Fidesz képviselői támogatták a bizalmatlansági indítványt.

A Tisza Párt új igazolásai is ezt erősítik, hiszen mind Kapitány István, mind Orbán Anita nyugati LNG-multitól érkezett. A személyük azért fontos, mert kulcspozícióba helyezné őket Magyar Péter: Kapitány István a gazdaságért felelne, míg Orbán Anita a külpolitikáért. Utóbbi a londoni Cheniere Marketing LTD (az LNG piacán tevékenykedő Cheniere Energy amerikai cég leányvállalatának) főtanácsadója lett, majd a szintén amerikai Tellurian londoni központjába került, ahol a közép- és dél-európai piacok kiépítéséért és a vállalati kapcsolatokért felelt. Kapitány pedig 2012. december 1-jétől a holland Shell üzemanyagok és kenőanyagok üzletágának Észak- és Latin-Amerikáért felelős elnökeként Houstonban dolgozott. 2014-től a Shell globális kiskereskedelmi alelnöke lett londoni székhellyel, ahol tíz évet töltött ebben a pozícióban.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy 

Miért kulcskérdés ez? Azért, mert jól láthatóan a világban az energiáért, illetve az energiaforrásokért hatalmas harc zajlik. Erről szólt Venezuela, Grönland és Irán esete is, de ha alaposan megkapargatjuk, akkor láthatjuk, ugyanerről szól az ukrajnai háború is. Sokan nem tudják, hogy az oroszok által áhított Donbaszból származik például a világ neongázkészletének kilencven százaléka, amely nélkülözhetetlen az integrált elektronikus áramkörök gyártásához. Az Odesszában alapított Iceblick a világ összes neonjának 65 százalékát állítja elő, és az amerikai Szilícium-völgy fő beszállítója.

A világ összes nagyhatalma érdeklődik a térség iránt: a lítium kapcsán Donyeckben az ausztrál European Lithium csoport például szerződést írt alá a bányászatáról, a kínai Chengxin cég pedig éppen a koncessziós tárgyalásokat zárta le a háború kitörése előtt; ezeket a terveket azonban a háború miatt felfüggesztették. A terület kőzetanyaga különösen értékes, mivel a lítium nem szennyezett más fémekkel, például cinkkel, ólommal vagy kadmiummal, hanem kvarcban és szilícium-dioxidban gazdag, ami a fejlett kerámiaipar számára kívánatos anyaggá teszi. A Donbaszban más ásványok és ritkaföldfémek is találhatók a föld alatt – kobalt, króm, tantál, nióbium, berillium, cirkónium, szkandium, molibdén –, amelyek a legkülönfélébb dolgok előállításához szükségesek, az optikai szálaktól a katalizátorokig. Ezen felül a Donbasz a világ vaskészletének tíz, titániumtartalékának hat és grafitjának húsz százalékát is tartalmazza. 

Mindezek fényében nem meglepő, hogy az amerikaiak és az oroszok egy nagyszabású gazdasági megállapodás megkötését készítik elő, amely ezekre a területekre koncentrálódik.

 És pont ez a baja a Tisza mögött álló globalista köröknek, ezért küldenek a Tiszába olyan vezetőket, akik szakítanának a szuverén magyar politikával, leválnának az orosz energiáról és a drágább nyugati LNG-t vennék helyette, ami egyben a rezsicsökkentés végét jelentené.

 Emellett világosan kijelöli az április 12-i választás tétjét: ellenáll-e továbbra is Magyarország a brüsszeli kéréseknek, vagy beadja a derekát.

Röviden: amit a Fidesz adott és ad, azt a Tisza elvenné, ezt a pénzt elküldené Ukrajnába, és drágább cseppfolyósított nyugati gázt venne az olcsó orosz helyett.