Nemzeti petíció: üzenet Brüsszelnek

ELEMZŐI HANGERŐ – Világossá kell tenni, hogy amit a Fidesz ad, azt a Tisza elvenné.

magyarország ukrajna brüsszel tisza párt magyar péter nemzeti petíció háború 2026. 02. 06. 4:40

Februárban érkezik a 11 százalékkal megemelt minimálbér, a hét százalékkal megemelt szakmunkás-minimálbér, a kétgyermekes, 40 év alatti anyák első adómentes bére, a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete, a megduplázott családi adókedvezmény, a hathavi fegyverpénz a hivatásos fegyvereseknek, a szociális és kulturális dolgozók 15 százalékkal megemelt fizetése.

Amikor a háború és Ukrajna finanszírozásáról beszélünk, akkor nemcsak egy külpolitikai eseményről, hanem egyben belpolitikai tétről is beszélünk:

ezeknek a pozitív intézkedéseknek a megőrzése miatt is fontos a most indult nemzeti petíció, hiszen Európa más országaiban Ukrajna támogatása miatt jelentős megszorításokat hajtottak végre és ugyanerre készül itthon a Tisza Párt is.

Az, hogy februárban jelentős többletforrás jut egy átlagos magyar családhoz, komoly eredmény egy olyan bizonytalan környezetben, ahol számos más európai országban megszorításokat hajtanak végre. Több európai országban is háborús készülődés folyik, továbbá rengeteg pénzt ölnek Ukrajna és a háború finanszírozására.

Bármennyire is igyekszik tagadni az ellenzék itthon, Európa militarizációja és felkészítése egy Oroszországgal szembeni nyílt háborúra valós jelenség, sőt, a NATO főtitkára és parancsnokai erről már nyíltan beszélnek sajtónyilatkozataikban. Mindez jelentős pénzbe kerül az európai polgároknak.

Németországban például a Tisza testvérpártja vezette kormány meghirdette a hadsereg százmilliárd eurós nagyságrendű fejlesztését, Friedrich Merz német kancellár tavaly május 14-én az első kormánynyilatkozatban kijelentette: „A szövetségi kormány minden szükséges pénzügyi eszközt a Bundeswehr rendelkezésére bocsát, hogy konvencionális szempontból Európa legerősebb hadseregévé váljon”. Emellett a német szövetségi parlament december 5-én jóváhagyta a katonai szolgálat reformját is. A szolgálat továbbra is önkéntes, azonban a 2008 után született fiatal férfiaknak ismét kötelezően meg kell jelenniük a sorozásokon, hogy felmérjék az alkalmasságukat. Így, remélik, a Bundeswehr létszáma 2035-re körülbelül 460 ezer aktív katonára és tartalékosra bővülhet. Mindezek következtében jelentős megszorítások bevezetését tervezik Németországban, a nyugdíjkorhatárt is emelnék, egyes jóléti kiadásokat pedig megnyirbálnak.

Hasonló folyamatok zajlanak Hollandiában is, ahol az új holland liberális kormány – benne a Tisza néppárti testvérpártjával – egy rendkívüli hadiadó kivetésével indítja regnálását, amit a szabadsághoz való hozzájárulásként a személyi jövedelemadó részeként szednek be a katonai kiadások fedezésére. De nem kell ilyen messzire menni, a szomszédos Romániában is háborúra készülnek, ott is jelentős adóemeléseket és megszorításokat vezettek be.

Magyarországon is ugyanerre készül a Tisza, hiszen

Magyar Péterék egy Brüsszel-párti fordulatot hajtanának végre. Támogatnák például az ukrán EU-tagságot és Ukrajna finanszírozását, illetve ellenzik az olcsó orosz energiát, ha ők kerülnének kormányra, adóemelések és megszorítások következnének. Magyar Péter ezt próbálja tagadni ugyan és próbálja azt színlelni, hogy ő nem egy brüsszelita politikus, azonban ezt a látszatot egyre nehezebben tudja fenntartani.

Elég csak arra gondolni, hogy amikor az Ursula von der Leyen ellen indított bizalmatlansági szavazáson a tiszás képviselők nem szavaztak az EB elnöke ellen, a hideg magyarországi időre hivatkozva Magyar Péter is visszautazott Budapestre, míg a Fidesz képviselői támogatták a bizalmatlansági indítványt.

A Tisza Párt új igazolásai is ezt erősítik, hiszen mind Kapitány István, mind Orbán Anita nyugati LNG-multitól érkezett. A személyük azért fontos, mert kulcspozícióba helyezné őket Magyar Péter: Kapitány István a gazdaságért felelne, míg Orbán Anita a külpolitikáért. Utóbbi a londoni Cheniere Marketing LTD (az LNG piacán tevékenykedő Cheniere Energy amerikai cég leányvállalatának) főtanácsadója lett, majd a szintén amerikai Tellurian londoni központjába került, ahol a közép- és dél-európai piacok kiépítéséért és a vállalati kapcsolatokért felelt. Kapitány pedig 2012. december 1-jétől a holland Shell üzemanyagok és kenőanyagok üzletágának Észak- és Latin-Amerikáért felelős elnökeként Houstonban dolgozott. 2014-től a Shell globális kiskereskedelmi alelnöke lett londoni székhellyel, ahol tíz évet töltött ebben a pozícióban.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy

mindketten az orosz gáz helyett a drágább nyugati LNG-t vásárolnák, így megszüntetnék a rezsicsökkentést. De szintén ebbe az irányba mutat a pár hónappal ezelőtt kiszivárgott tiszás megszorítócsomag, amelynek valódiságát múlt héten megerősítette az a szakpolitikai vezető, aki kilépett a Tisza Pártból. Ez is arról szól, hogy elő akarják teremteni a pénzt Ukrajna finanszírozására, illetve Magyarország energiapolitikájának megváltoztatására.

Miért kulcskérdés ez? Azért, mert jól láthatóan a világban az energiáért, illetve az energiaforrásokért hatalmas harc zajlik. Erről szólt Venezuela, Grönland és Irán esete is, de ha alaposan megkapargatjuk, akkor láthatjuk, ugyanerről szól az ukrajnai háború is. Sokan nem tudják, hogy az oroszok által áhított Donbaszból származik például a világ neongázkészletének kilencven százaléka, amely nélkülözhetetlen az integrált elektronikus áramkörök gyártásához. Az Odesszában alapított Iceblick a világ összes neonjának 65 százalékát állítja elő, és az amerikai Szilícium-völgy fő beszállítója.

A világ összes nagyhatalma érdeklődik a térség iránt: a lítium kapcsán Donyeckben az ausztrál European Lithium csoport például szerződést írt alá a bányászatáról, a kínai Chengxin cég pedig éppen a koncessziós tárgyalásokat zárta le a háború kitörése előtt; ezeket a terveket azonban a háború miatt felfüggesztették. A terület kőzetanyaga különösen értékes, mivel a lítium nem szennyezett más fémekkel, például cinkkel, ólommal vagy kadmiummal, hanem kvarcban és szilícium-dioxidban gazdag, ami a fejlett kerámiaipar számára kívánatos anyaggá teszi. A Donbaszban más ásványok és ritkaföldfémek is találhatók a föld alatt – kobalt, króm, tantál, nióbium, berillium, cirkónium, szkandium, molibdén –, amelyek a legkülönfélébb dolgok előállításához szükségesek, az optikai szálaktól a katalizátorokig. Ezen felül a Donbasz a világ vaskészletének tíz, titániumtartalékának hat és grafitjának húsz százalékát is tartalmazza.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy az amerikaiak és az oroszok egy nagyszabású gazdasági megállapodás megkötését készítik elő, amely ezekre a területekre koncentrálódik.

Az Európai Unió vezetése mindeközben szóba se áll az oroszokkal. Egyedül Magyarország van kivételes pozícióban; Orbán Viktor a legutóbbi moszkvai útján számos gazdasági lehetőségről tárgyalt, például a szerbiai energiacég megvásárlásáról, amely üzlet össze is jött a Mollal.

És pont ez a baja a Tisza mögött álló globalista köröknek, ezért küldenek a Tiszába olyan vezetőket, akik szakítanának a szuverén magyar politikával, leválnának az orosz energiáról és a drágább nyugati LNG-t vennék helyette, ami egyben a rezsicsökkentés végét jelentené.

Ezért fontos a most indult nemzeti petíció, melynek három kérdése a háború finanszírozására, Ukrajna pénzelésére és a rezsicsökkentésre vonatkozik. Ez komoly erődemonstráció és üzenet lehet Brüsszelnek, hogy minden nyomásgyakorlás ellenére a magyarok többsége kiáll a kormány álláspontja mellett és nem hajlandó végrehajtani a brüsszeli törekvéseket.

Emellett világosan kijelöli az április 12-i választás tétjét: ellenáll-e továbbra is Magyarország a brüsszeli kéréseknek, vagy beadja a derekát.

Röviden: amit a Fidesz adott és ad, azt a Tisza elvenné, ezt a pénzt elküldené Ukrajnába, és drágább cseppfolyósított nyugati gázt venne az olcsó orosz helyett.