Kilenc körülmény, ami miatt nagyon gyanús az ukrán aranykonvoj

Kié a pénz? Miért kísérte a harmincmilliárd forintnyi vagyont egy ukrán volt titkosszolga? Miért szárazföldön utaztatta a summát a két bank, miért nem utaltak? Ki a címzett: az ukrán emberek nyilván hrivnyát kérnek, a nyugati beszállítóknak pedig nem készpénz kell? Csak néhány kérdés azok közül, amelyek az elmúlt egy hétben megfogalmazódtak a március 5-én Magyarországon feltartóztatott két ukrán páncélautó és rakománya ügyében. Kilenc pontban foglaltuk össze a kétséges mozzanatokat.

Az ukrán aranykonvoj Fotó: MTI/Magyarország Kormánya

Újabb adalékok az adóhivatal szakértőjétől

A Magyar Nemzet nem sokkal később megszólaltatta az adóhivatal egy neve mellőzését kérő szakértőjét. Cikkünkből számos addig nem ismert részlet derült ki és kiegészült a gyanút ébresztő pontok listája is:

4. Miként lehet, hogy a befektetési aranyat nem a háborús övezetből szállítják el, hanem éppen fordítva, oda viszik? Teljesen szokatlan.

5. Mire kell egy háborúban álló országnak két hónap alatt 480 milliárd forintnyi dollár, euró és aranytömb, amikor Ukrajna korlátozás nélkül hozzáfér a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez, tud utalni?

6. Az ukrán Takarékbank ügyfeleinek bizonyosan hrivnya, azaz az ukrán hivatalos pénz kell Ukrajnában, nem dollár, euró és különösen nem aranyrúd.

7. Ukrajnát zömében nyugati beszállítók látják el, ezek pedig szinte biztos, hogy nem készpénzt kérnek. De ha így is lenne, akkor sem indokolja semmi, hogy a pénzt, az aranyat előbb Ukrajnába vigyék és onnan szállítsák Nyugatra. Ausztriából sokkal egyszerűbb és kockázatmentesebb lenne a transzfer.

Súlyos állítás egy pénzszállítással foglalkozó hozzáértőtől

Az Origo kikérte egy, a pénzszállítási szakmában jártas szakember véleményét is. A hozzáértő azzal kezdte, hogy a lefoglalt – de azóta üresen visszaadott – két ukrán páncélautó valóban pénzszállító: megvastagították a szélvédőt, a teherautók golyóállók, és akár kisebb robbanásokat is problémamentesen átvészelnek. De egy kértséges körülményre ő is rávilágított, ami összességében már a nyolcadik gyanús mozzanat.

8. Szokatlan, hogy a rakományt, azaz a pénzt és az aranyat műanyag zsákokban tartották, rongyokkal takarták le és gumipókokkal rögzítették az autó belsejéhez. A hivatalos pénzszállításoknál ugyanis pénzkazettákat és széfeket használnak, hogy a rablók akkor se járjanak sikerrel, ha bejutnak a járművek belsejébe.

A trehány pénzkezelés a szakértő szerint arra is utalhat, hogy valakinek a magánvagyonát vitték Ausztriából Ukrajnába.

Fegyvereladás áll a háttérben?

Ezen a vonalon indult el Horváth József is. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója a Magyar Nemzetnek az ukrán aranykonvoj ügyében kifejtette: az ukránoknak adott fegyverek legalább harmada a feketepiacon köt ki. Szerinte elképzelhető, hogy valakik egy ilyen szállítmányért fizettek ekkora pénzt. Ez választ adhatna az ügy egyik legfontosabb, kétséget ébresztő pontjára. Arra:

9. Miért utazott a konvojjal egy volt ukrán titkosszolgálati vezető?

Horváth József szerint azért, hogy testközelből felügyelje a pénzszállítást, így az ő személye egyfajta biztosíték lehetett valakiknek.

Szürkepénz, az biztos

– Nem így néz ki egy normál pénzszállítási akció – erről már a magát ellenzékinek valló Tarjányi Péter beszélt az ATV-ben az ukrán aranykonvojjal összefüggésben. A biztonságpolitikai szakértő szintén a pénz eredetét és szállítási módját vizsgálta, és arra jutott: 

nem hihető az, hogy ilyen mennyiségű pénz, ilyen mennyiségű arany mozog szárazföldi útvonalon. És ha a műveletet valóban egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok felügyelte, nem hinném, hogy ez egy rendben lévő, normális pénzszállítási akció lett volna.

Szerinte ez egy „szürkezónába eső” pénz volt.