Annyit kereshetnek a diákok, amennyit soha - ezek a legjobban fizető munkakörök

Két fontos trend körvonalazódik idén a diákmunkapiacon, az egyik, hogy egyre többen tekintenek a diákmunkára tudatos karrierépítési eszközként. A másik, hogy folytatódik a technológiai fejlődés, így a mesterséges intelligencia térnyerése, amely nem helyettesíti majd a diákmunkát, inkább átalakítja a munkaköröket. Nőnek az órabérek, erre számíthatnak idén a diákok.

diákmunka illusztráció Fotó: Csapó Balázs

Így alakult az elmúlt időszakban a diákmunkabér

A diákok számára érvényes minimál órabér az elmúlt hónapokban bruttó 1 672 forint volt. A gyakorlatban országos átlagban inkább bruttó 1 800–2 000 forint közötti órabérekkel lehet találkozni, Budapesten pedig a 2 000–2 300 forint a versenyképesnek tekinthető akár a kiskereskedelemben, akár a szolgáltatások területén.

A legmagasabb órabéreket továbbra is a speciális szaktudást igénylő területeken – informatikai, mérnöki, pénzügyi gyakornoki pozíciókban – kínálták: itt bruttó 3 000–3 500 forint közötti órabérek sem ritkák. A nagy nemzetközi vállalatok, SSC-k és technológiai cégek azok, ahol a diákok a legmagasabb órabérekkel és legkomplexebb feladatokkal találkoznak. 

Egy szorgalmas diák – aki vállal hétvégi műszakot vagy több napos beosztást is – így a főszezonban könnyen elérheti a havi 250–300 ezer forintos bruttó jövedelmet.

Tóth Rozália a Prohuman Diákmunka – Prodiák Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja szerint az év végi időszak ismét „mini-csúcs” volt a diákmunkapiacon. Tapasztalatai szerint a cégek egyre korábban, már október elején megkezdték a felkészülést a karácsonyi időszakra, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerőt a megnövekedett forgalom idejére. A szeptemberi élénkülést novemberben és decemberben újabb hullám követte: a kereskedelemben, logisztikában, csomagolásban, online rendelésfeldolgozásban, raktározásban folyamatosan jelentek meg az új igények, sokszor rövid határidővel. 

Az év végi hajrá jellemzően a karácsony előtti utolsó teljes hetekig tartott, de bizonyos pozíciók – például a raktári, logisztikai, leltározási munkák – január első heteire is áthúzódhatnak. A diákok részéről nagy az érdeklődés: sokan erre az időszakra időzítik az „extra” pénzkeresetet, az egész évben dolgozóknak pedig az ünnepi szezon a nagyobb választékot és a magasabb órabéreket jelenti.

Tóth Rozália szerint az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a piaci órabérek nemcsak a jogszabályi minimum mértékével, hanem annál valamivel nagyobb arányban emelkednek, mert a munkáltatók körében erős verseny folyik a megbízható, terhelhető diákokért. Arra számítanak, hogy a minimál órabér emelkedése után országos átlagban továbbra is a „minimum fölötti” szint lesz a jellemző, Budapesten pedig várhatóan még inkább 2 000 forint felett marad a legtöbb szektorban. A speciális szaktudást igénylő gyakornoki pozíciókban – IT, mérnöki, pénzügyi területeken – 2026-ban is az átlagnál jóval magasabb órabérekre lehet számítani.

Ezek a trendek várhatóak 2026-ban

Az iskolaszövetkezet igazgatósági tagja két komolyabb irány lát 2026-ra. Az egyik, hogy tovább erősödik a trend, amely szerint a diákmunka nemcsak „nyári zsebpénz”, hanem tudatos karrierépítési eszköz. A fiatalok egyre inkább olyan munkákat keresnek, ahol szakmailag is tanulhatnak, ezzel később előnyt szerezhetnek a pályakezdéskor. A munkáltatók pedig ezzel párhuzamosan szeretnék minél korábban magukhoz kötni a fiatal generációt, különösen a mérnöki, informatikai, pénzügyi, egészségügyi vagy üzleti adminisztrációs területen.

A másik irány, hogy a technológiai fejlődés – különösen a mesterséges intelligencia térnyerése – amely ugyan átalakítja a munkaköröket, de nem veszi el a diákok munkáját. 

Inkább arról van szó, hogy több lesz a digitális, adatkezelési, ügyfélkapcsolati, e-kereskedelemhez kötődő feladat, és felértékelődnek az olyan készségek, mint a kommunikáció, a problémamegoldás vagy a csapatmunka

 – valószínűsíti Tóth Rozália, aki úgy látja, ezzel párhuzamosan a fizikai szakmák – logisztika, gyártás, építőipar, karbantartás – iránti kereslet továbbra is erős marad, mert sok helyen egyszerűen nincs elég szakember.

Mindössze 3,6 százalékos azok aránya, akik tanulnak és amellett diákmunkát végeznek  / Forrás: Szalai Piroska, Eurostat

Sokan dolgoznak, de nem elegen

Igaz egyre többen élnek a diákmunka lehetőségével, de kicsit kitekintve, az látszik, még van hová bővülni. Egyebek mellett ez derül ki Szalai Piroska, miniszterelnöki főtanácsadó elemzéséből, amely szerint tizenöt év alatt 9 százalékponttal nőtt a 15-24 év közötti fiatalok foglalkoztatottsági rátája hazánkban, de még így sem éri el az Európai Unió 34,9 százalékos átlagát. 

Az elemzés adataiból az látszik, hogy míg a 15–24 éves korcsoportban az unió tagállamai között nálunk az 5. legmagasabb – 23,6 százalék – azok aránya, akik már nem tanulnak, de dolgoznak, az 5. legalacsonyabb, mindössze 3,6 százalékon áll azoknak az aránya, akik tanulnak és amellett legális keretek között foglalkoztatottak is, míg például Németországban ez a szám 28,6 százalék. Mint látható, van tehát potenciál a diákmunkaerő piacban, amelyet várhatóan az egyre kedvezőbb diákbérek is tovább ösztönöznek a következő években.