Ultimátum után csapás: így jutott el Washington és Jeruzsálem az iráni támadásig

Hosszas előzményei vannak az Irán elleni szombati támadásnak. A teheráni rezsim viszonya Izraellel és az Egyesült Államokkal főképp az iráni atomprogram továbbviteléhez való ragaszkodás miatt mérgesedett el – derül ki az Origo cikkéből.

Maszúd Peszeskján iráni elnök Fotó: AFP

Szombaton Izrael megelőző csapást mért Iránra. A támadás csak látszólag jött hirtelen, a helyzet elmérgesedése a két ország között már jó ideje benne volt a levegőben. Az elmúlt közel egy év eseményei megmutatták: Izrael és az Egyesült Államok kész a legkeményebb eszközökhöz nyúlni, hogy megakadályozza az iráni atomfegyver létrejöttét.

Donald Trump amerikai elnök figyelmeztette Iránt (Fotó: AFP)

A mostani feszültség gyökerei 2025 nyaráig nyúlnak vissza. Bár májusban Donald Trump még arról beszélt, hogy haladást sikerült elérni a tárgyalásokon, és reményét fejezte ki a béke iránt, a helyzet hetek alatt a feje tetejére állt. Izrael, felismerve az egzisztenciális fenyegetést, elindította az Ébredő Oroszlán hadműveletet. Ez egy precízen megtervezett, pszichológiai és katonai csapássorozat volt, amely a Moszad megtévesztő manővereivel kezdődött és az iráni vezetés megbénításával végződött.

A helyzet június 22-én eszkalálódott: Donald Trump parancsára az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb légicsapását hajtotta végre Irán ellen. A célpontok az iráni atomprogram szíve és lelke voltak: Fordo, Natanz és Iszfahán. Az amerikai légierő B–2-es lopakodói a félelmetes, 13 tonnás GBU–57 bunkerromboló bombákkal támadták a föld mélyére rejtett létesítményeket. A szakértők szerint ezek a bombák képesek akár 60 méterre is behatolni a föld alá, mielőtt robbannának.

A csapás – amelyet a Fehér Ház teljes katonai sikernek nevezett – megrengette a teheráni rezsimet. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója megerősítette: a felszíni létesítmények megsemmisültek, a centrifugák súlyosan károsodtak. Izrael nem állt meg itt: válaszul az iráni fenyegetőzésekre, célzott támadást intézett a hírhedt teheráni Evin börtön és a Forradalmi Gárda központjai ellen is.

Irán nem adta fel

Az amerikai demokrata párthoz közeli sajtóorgánumok (mint a New York Times és a CNN) azonnal megpróbálták kisebbíteni Trump sikerét, titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állították, hogy a csapás csupán néhány hónapokkal vethette vissza az iráni atomprogramot, és a dúsított uránt a teheráni rezsim kimenekítette. A Trump-kormányzat ezt abszurdnak és árulásnak minősítette. Steve Witkoff különmegbízott szerint Irán fegyverkezési képessége gyakorlatilag lenullázódott.

Ám a csend nem tartott sokáig. 2025 júliusára kiderült: Iránnak még mindig jelentős mennyiségű, 60%-os dúsítottságú uránkészlete maradt. Teherán pedig dacosan reagált.

Az épületek lerombolása nem probléma, újjáépítjük őket, méghozzá nagyobb erővel!

– jelentette be Maszúd Peszeskján iráni elnök.

Irán kiutasította az ellenőröket, és a parlament törvénybe foglalta az együttműködés felfüggesztését a NAÜ-vel.

Szankciók és gazdasági összeomlás

A katonai vereség után Iránra gazdasági csapás is sújtott. Miután a diplomáciai kísérletek kudarcba fulladtak, Marco Rubio amerikai külügyminiszter és az európai E3 hatalmak (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország) aktiválták a „snapback” mechanizmust. Ennek eredményeként 2025 szeptemberében, egy évtized után újra életbe léptek a legszigorúbb ENSZ-szankciók.

A hatás pusztító volt. Az iráni rial árfolyama történelmi mélypontra zuhant, az infláció az egekbe szökött, az alapvető élelmiszerek ára megfizethetetlenné vált az átlagemberek számára. 2026 januárjára a helyzet robbanásig feszült: Irán-szerte véres tüntetések törtek ki. A rezsim kemény kézzel válaszolt, Ali Hamenei „rendbontóknak” nevezte a tüntetőket, miközben a biztonsági erők éles lőszerrel oszlattak. A véres eseményeknek több ezer halálos áldozata volt, Donald Trump amerikai elnök pedig katonai akciót helyezett kilátásba, amennyiben a teheráni rezsim elkezdi kivégezni az elfogott tüntetőket. Az ország a szakadék szélén táncolt, miközben a „proxik” (a Hamász, a Hezbollah és a húszik) is sorra szenvedték el a vereségeket Izraeltől. 

Ultimátum Amerikából

És itt érkeztünk el a jelenbe, 2026 februárjának végéhez. A műholdfelvételek nem hazudnak: Irán titokban elkezdte újjáépíteni a lebombázott létesítményeket Iszfahánban és Natanzban. Sőt, erődemonstrációként hadgyakorlatot tartottak a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban, fenyegetve a világ olajellátását.

Donald Trump válasza nem maradt el. Az amerikai elnök megelégelte a huzavonát. Tíz-tizenöt nap – ennyi ideje maradt Teheránnak, hogy elfogadja a feltételeket. Ellenkező esetben „nagyon szerencsétlen dolgok következhetnek” – fogalmazott az elnök néhány nappal ezelőtt. Az üzenet nyomatékosítására az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó és kísérőhajói már elfoglalták pozíciójukat a térségben.

A feszültség növekedését az olajár alakulása is tükrözte: 70 dollár fölé ugrott, jelezve, hogy a világ a legrosszabb forgatókönyvre készül. Egy magas rangú iráni tisztviselő szerint nem lesznek vörös vonalak Teherán számára a mai támadásra adandó válaszban, ami igen nyugtalanító jövőt vetít előre a Közel-Keleten.

Mi történt szombaton? 

Reggel Izrael megelőző csapást mért Iránra, amelyet az Egyesült Államokkal együtt hajtott végre, Oroszlán Üvöltése fedőnév alatt. Légicsapások több iráni várost is értek, és jelentős károkat okoztak, beleértve stratégiai célpontokat és vezető katonai létesítményeket. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint „minden jel arra mutat, hogy Ali Hamenei már nincs velünk”, miközben Teherán tagadja ezt és az iráni vezetőt „biztonságban” tartja. Irán legfelsőbb vezetője meghalt az amerikai–izraeli légicsapásokban – közölte egy magas rangú izraeli tisztségviselő, írta a Reuters.

A tisztségviselő szerint a 1989 óta hatalmon lévő Ali Hamenei ajatollah életét vesztette, és a holttestét is megtalálták.

Hamenei rezidenciája a támadásokban jelentős károkat szenvedett. 

A nap folyamán Irán heves ellentámadásba kezdett, ballisztikus rakétákat és egyéb fegyvereket indítva Izrael és az Öböl menti amerikai támaszpontok ellen több ország területéről, beleértve Bahreint, az Egyesült Arab Emirátusokat, Kuvaitot és Katar is. A konfliktus regionális kiterjedésének veszélye fokozódott, légtereket zártak le, és több ország is kiadott utazási figyelmeztetéseket vagy adott tanácsokat polgárainak.

Több mint ezren kértek konzuli védelmet az Egyesült Arab Emírségekben

A közel-keleti válság eszkalációja miatt az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodó magyar állampolgárok közül már több mint ezren regisztráltak konzuli védelemre – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A térségben légtérzár van érvényben, a nagykövetség és a budapesti call center folyamatosan fogadja a megkereséseket.

Vége az olajszállításnak, lezárták a Hormuzi-szorost

Bekövetkezhetett a válaszlépés, az iráni Forradalmi Gárda állítólag figyelmeztette a térségben haladó hajókat, hogy senki sem kelhet át a Hormuzi-szoroson. A lezárás súlyos következményekkel járhat a globális energiaellátásra és az árakra nézve.

Az Európai Unió Aspides nevű haditengerészeti missziójának egyik tisztviselője szombaton arról számolt be, hogy a térségben közlekedő hajók VHF-rádióüzeneteket kaptak az iráni Forradalmi Gárdától, amelyek szerint egyetlen hajó sem haladhat át a Hormuzi-szoroson. A világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának számító szoros köti össze a legnagyobb Öböl menti olajtermelő országokat – köztük Szaúd-Arábiát, Iránt, Irakot és az Egyesült Arab Emírségeket – az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel – írta a Világgazdaság a Reuters cikkére hivatkozva.

A névtelenséget kérő tisztviselő így nyilatkozott a lapnak: 

Irán hivatalosan nem erősítette meg, hogy ilyen tartalmú utasítást adott volna ki. Teherán évek óta fenyeget azzal, hogy lezárja a szűk tengeri átjárót, amennyiben támadás éri az Iráni Iszlám Köztársaságot.

A Barátság kőolajvezeték fontossága megkétszereződik

Közösségi oldalára feltöltött videójában Orbán Viktor arra az újságírói kérdésre, hogy az iráni háború hogyan érinti Magyarországot, azt válaszolta, hogy Irán nagy mennyiségű olajat szállít a világnak, és ha háború van, akkor nem szállít, továbbá egy nagyon fontos tengeri átjárót ellenőriz. Úgy fogalmazott: 

De mit jelent mindez? Hogy sokkal kevesebb kőolaj kerül a világpiacra, ez árnövekedést eredményez, ezt valahogy ki kell védenünk.

Orbán Viktor hozzátette, ezért lenne fontos az orosz olaj a Barátság kőolajvezetéken. – Súlyos háború előtt állunk, ez meg fogja bénítani az ottani olajkitermelést és szállítást. Könnyen lehet, hogy a Barátság kőolajvezeték fontossága az iráni háború miatt a kétszeresére nő.

Nógrádi György: Lehetetlen megmondani, stratégiai fordulópont-e az iráni háború

– A válaszom az, hogy lehetetlen megmondani – fogalmazott a Magyar Nemzetnek a biztonságpolitikai szakértő arra a kérdésre, stratégiai fordulópontnak tartja-e az Irán elleni amerikai–izraeli csapást. Nógrádi György emlékeztetett: Venezuela esetében az Egyesült Államok úgy tudta meggyengíteni Nicolás Madurót, hogy gyakorlatilag nem volt amerikai veszteség; amerikai sebesült volt, halott nem, miközben 100 venezuelai védő, döntő részük kubai tiszt, meghalt. Hangsúlyozta ugyanakkor: a jelenlegi helyzet teljesen más.

Nógrádi György szerint a mostani amerikai–izraeli csapás időzítése azért is különösen figyelemre méltó, mert március 2-án újabb tárgyalási forduló következett volna Washington és Teherán között, az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken pedig korábban „csodálatos haladást” emlegettek. A kulcskérdésekben – a dúsított urán és a rakétaprogram ügyében – azonban nem született megállapodás.

Irán válaszcsapást mért a térségben lévő amerikai bázisokra és Izraelre is, miközben az Egyesült Államok erőit részben átcsoportosították az arab Perzsa-öböl térségéből. Nógrádi arra is rámutatott, hogy az iráni Iszlám Forradalmi Gárda mintegy 180 ezres erőt képvisel, és a konfliktus kimenetele egyelőre bizonytalan. 

A szakértő szerint jelenleg több a kérdőjel, mint a válasz. 

Igazi eredményt én még nem látok

 – mondta. Úgy vélte, a konfliktus legnagyobb veszélye az eszkaláció és az olajárak elszabadulása. Magyarország számára elsősorban gazdasági és politikai következményekkel kell számolni, míg a migrációs kockázatot csekélynek tartja.

Borítókép: Maszúd Peszeskján iráni elnök (Forrás: AFP)