Nógrádi György: Lehetetlen megmondani, stratégiai fordulópont-e az iráni háború

Lehetetlen ma még megmondani, hogy az Irán elleni amerikai–-izraeli támadás történelmi fordulópont-e vagy egy elhúzódó, kiszámíthatatlan válság kezdete – mondta a Magyar Nemzetnek Nógrádi György. A szakértő szerint a legnagyobb kockázat a konfliktus kiszélesedése és a globális energiapiac megrendülése.

Irán déli részén, Hormozgán tartományban, Minab városában (Fotó: AFP)

Kiemelte: Irán válaszcsapást mért a térségben lévő amerikai bázisokra és Izraelre is. Az arab Perzsa-öböl térségéből az elmúlt 48–72 órában az amerikai erőket nyugatra vonták vissza, az izraeli légvédelem pedig a támadások döntő részét megsemmisítette.

Nógrádi rámutatott: az iráni Iszlám Forradalmi Gárda mintegy 180 ezres erőt képvisel. Emlékeztetett Szolejmáni tábornok korábbi likvidálására, amely után „a háború néhány óra alatt nem ért véget”. Szerinte az amerikai stratégia egyik problémája, hogy nincs egységes iráni ellenzék. Bár az elmúlt hetekben komoly tüntetések zajlottak a vallási vezetéssel szemben, ezek nem hoztak áttörést.

Reza Pahlavi, a száműzetésben élő sah fia ugyan vezetőként lépett fel, de nincs mögötte társadalmi bázis – fogalmazott. Münchenben 250 ezer iráni tüntetett a rendszer ellen, és a sah fiát is kifütyülték.

A szakértő szerint a kulcskérdés most az, meddig tart a katonai csapássorozat. Irán támadást indított Szaúd-Arábia, Bahrein és más, amerikai csapatokat befogadó öböl menti államok ellen. Európa – mint fogalmazott – „szokás szerint semmit nem tudott”, most pedig próbál szerepet találni magának, „nem több, kevesebb, hanem kevesebb sikerrel”. Az oroszok közvetítést ajánlottak, de az amerikaiak erre jelenleg nem tartanak igényt.

Az iráni kőolajexport 80 százaléka Kínába irányul, így a háború közvetlenül érinti Pekinget is. 

A nagy kérdés az, hogy Irán le akarja-e zárni a Perzsa- (Arab-) öböl kijáratát

 – mondta Nógrádi, utalva arra, hogy a Hormuzi-szoros három kulcsfontosságú szigetét Irán ellenőrzi. (Időközben Irán lezárta a Hormuzi-szorost – a szerk.)

A szakértő szerint jelenleg inkább kérdőjelek vannak, mint válaszok. – Igazi eredményt én még nem látok – fogalmazott.

Arra a kérdésre, meddig mehet el Irán, ha a rezsim túlélését érzi veszélyben, úgy válaszolt: az arab Perzsa-öböl ma nem biztonságos térség. A konfliktus kiszélesedésének veszélye valós. Rámutatott arra is, hogy a régió egészében több párhuzamos feszültség húzódik: pakisztáni–afganisztáni harcok zajlanak, Kína és India szemben áll egymással.

Valamelyik arab vezető azt mondta nagyon-nagyon régen, hogy Marokkó és Afganisztán között minden mindennel összefügg. Ez most is látszik

 – fogalmazott. Szerinte az iráni háború két fő veszélye az eszkaláció és az, hogy a kőolaj ára az egekbe megy.

Magyarország számára a konfliktus leginkább gazdasági és politikai következményekkel járhat. A migrációs kockázatot Nógrádi György csekélynek tartja, mivel nagyon nehéz Perzsiából átjönni Európába, az út Törökországon keresztül vezet, és Ankara a határokat általában zárva tartja.

Hozzátette: a világ figyelme most a Közel-Keletre irányul, ami „rendkívül zavarja Zelenszkijt”, mert háttérbe szorul az orosz–ukrán háború. Európa pedig a Barátság kőolajvezeték ügyében nem sorakozott fel Magyarország és Szlovákia mögé, ami szerinte nyílt politikai konfliktust jelez.

Borítókép: Irán déli részén, Hormozgán tartományban, Minab városában (Fotó: AFP)