Ez Mráz Ágoston szerint megmagyarázhatja, hogy lehetett a Medián nyers döntetlen pártpreferenciájából „behozhatatlan Tisza-előny” a súlyozás után. Minden egyéb adat, következtetés, sejtetés csak ezután és ebből következik.
Az én állításom szerint tehát nem a súlyozás a probléma, hanem a súlyozatlan adatbázis minősége. Érdekes szakmai kérdés, hogy a Medián kivel és hogyan kutat, használ-e régről meglévő, egyoldalú telefonkönyv-adatbázist, vagy biztosítja-e a minta véletlen összetételét
– közölte Mráz.
Emlékeztetett, ez a januári volt az a Medián-kutatás, amelyben a 30 év alatti fiatalok körében 93 százalékos, a teljes népességben 90 százalékos részvételi hajlandóságot mért és publikált. Bár Hann Endre elmondta, hogy ezek a publikált adatok nem jelentik azt, hogy ennyien mennének el szavazni, mégis nyomtatásba kerültek számai. S ez megerősíti azt a gyanút, hogy valami nem stimmel a Medián adatfelvétele kapcsán: ilyen hiperaktív minta például akkor jöhet össze, ha egy kutatócég nem véletlenszerűen, hanem az átlagnál sokkal inkább politizált személyek adatbázisán dolgozik.
A fentiek megérnének egy alapos szakmai vitát, de félek, erre a közeljövőben nem kerül sor. A nyilvánosságra került adatok alapján a Tisza hatalmas előnyéről szóló győzelmi jelentéseket érdemes kételkedve szemlélni. Hann Endrének és Tóka Gábornak is azt javasolnám egy szakmai vitán, hogy kételkedjenek a Medián számaiban. Egy biztos, én csak a Nézőpont Intézet adataiban bízom
– közölte Mráz Ágoston.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!