Mráz Ágoston Sámuel: Fake news, nem védtem meg a Medián számait!

A Nézőpont igazgatója szerint sem stimmelnek az adatok.

2026. 02. 28. 19:48
Mráz Ágoston Sámuel
YT
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Ma alaptalanul adta a számba a Vox Populi, hogy a Medián-kutatását megvédtem volna” – írt közösségi oldalán Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet igazgató szerint mindössze olcsó politikai trükkről van szó, amelyet Tóka Gábor jegyez. Felhívta a figyelmet, hogy a CEU egykori professzora ma a Tisza Párt aktivistája, érvelése tehát politikai célzatú is.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője
Fotó: Bodnár Boglárka/MTI

„Ha akarná, ő is észre tudná venni a furcsaságokat a kiszivárgott táblázatokban, de nem akarja, e helyett inkább fake newst terjeszt rólam” – írta Mráz Ágoston Sámuel, aki bejegyzésében elmondta, szerinte Deák Dánielnek igaza van: ha a bemutatott dokumentumok valósak, a Medián-kutatás megismert részletei több furcsaságot is mutatnak. Ez pedig megkérdőjelezhetővé teszi az eredményeket is. Akkor, januárban, a választani tudó biztos pártválasztók bázisán 12 százalékos Tisza-előnyt állított a Medián.

Mráz azt írta, a közvélemény-kutatóknak az adatfelvétel során létrejövő, nyers adatok adatbázisát súlyozniuk kell, hogy az minél pontosabban tükrözze a felnőtt-társadalom szociodemográfiai összetételét.

Ezt mondtam a Mesterterv című műsorban is, amit Tóka Gábor megpróbált kiforgatni. Ugyanakkor nem mindegy, mit súlyoz egy kutatócég. A Medián-adatoknál az igazán meglepő nem a súlyozás, hanem a megismert nyers adatok minősége

– vélte a Nézőpont Intézet igazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy egyrészt az derül ki a dokumentumokból, hogy 1176 interjút készített a kutatócég, jóllehet a publikált adatok közleményében 1000 fős kutatásról beszéltek. Ez azt jelenti, hogy a súlyozás után jelentősen átalakultak a nyers adatok, vagy pedig azt, hogy a publikált adatok adatbázisából kivettek 176 interjút.

Másrészt Mráz szerint szintén furcsa a nyers adatok korcsoportok szerinti megoszlása. A publikált táblázatokból kiolvasható, hogy csupán 8,2 százaléka volt az 1176 megkérdezettnek 30 év alatti és 12,8 százalékuk 30 és 39 év közötti választópolgár (a valóságban 15,9 és 15,7 százaléka tartozik ezekbe a korcsoportokba a magyar választóknak). Azaz a legfiatalabbak véleményét kétszeres, a 40 év alattiak véleményét 150 százalékos súllyal kellett figyelembe venni. A Medián nyers adatai szerint a nyers mintába kerülők 62,5 százaléka 50 év fölötti, miközben a valóságban csak a magyar választók kevesebb mint fele tartozik ebbe a korcsoportba. Az 50 év feletti 3,9 millió honfitársunkat képviselők véleményét tehát csak 0,8-as szorzóval kell figyelembe venni a súlyozás során. Ha tehát a 40 alattiaknál tiszásabb, az 50 év felettieknél fideszesebb a nyers minta (ami a valóságnak is megfelel), ezt a különbséget szükségszerűen felnagyítja a súlyozás. Ha az adatfelvétel a valóságnál is több fiatal tiszást és kevesebb idősebb fideszest talál, a súlyozás még inkább felnagyítja a különbséget – magyarázta a Nézőpont igazgatója.

Ez Mráz Ágoston szerint megmagyarázhatja, hogy lehetett a Medián nyers döntetlen pártpreferenciájából „behozhatatlan Tisza-előny” a súlyozás után. Minden egyéb adat, következtetés, sejtetés csak ezután és ebből következik.

Az én állításom szerint tehát nem a súlyozás a probléma, hanem a súlyozatlan adatbázis minősége. Érdekes szakmai kérdés, hogy a Medián kivel és hogyan kutat, használ-e régről meglévő, egyoldalú telefonkönyv-adatbázist, vagy biztosítja-e a minta véletlen összetételét

– közölte Mráz.

Emlékeztetett, ez a januári volt az a Medián-kutatás, amelyben a 30 év alatti fiatalok körében 93 százalékos, a teljes népességben 90 százalékos részvételi hajlandóságot mért és publikált. Bár Hann Endre elmondta, hogy ezek a publikált adatok nem jelentik azt, hogy ennyien mennének el szavazni, mégis nyomtatásba kerültek számai. S ez megerősíti azt a gyanút, hogy valami nem stimmel a Medián adatfelvétele kapcsán: ilyen hiperaktív minta például akkor jöhet össze, ha egy kutatócég nem véletlenszerűen, hanem az átlagnál sokkal inkább politizált személyek adatbázisán dolgozik.

A fentiek megérnének egy alapos szakmai vitát, de félek, erre a közeljövőben nem kerül sor. A nyilvánosságra került adatok alapján a Tisza hatalmas előnyéről szóló győzelmi jelentéseket érdemes kételkedve szemlélni. Hann Endrének és Tóka Gábornak is azt javasolnám egy szakmai vitán, hogy kételkedjenek a Medián számaiban. Egy biztos, én csak a Nézőpont Intézet adataiban bízom

– közölte Mráz Ágoston.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.