A tavalyi izraeli–iráni háború Európában és Amerikában is növelte a terrorveszélyt

A tavalyi izraeli–iráni háború idején kibertámadások és antiszemita cselekmények veszélyére figyelmeztettek Amerikában, évek óta zsidó és Izrael-párti célpontok után kémkedő iráni ügynökökről beszéltek Németországban, Iránnak dolgozó és Berlinben terrorcselekményt tervező személyt fogtak el Dániában. Ezek a tavalyi izraeli–iráni fegyveres konfliktus időszakából származó példák pontosan megmutatják, hogy a közel-keleti hadi események nemcsak a térségben növeli a terrorveszélyt, hanem Európában és a tengerentúlon is.

– Háború Iránban! Magyarországon a terrorfenyegetettség készültségi szintjét megemeltük egy fokozattal! – közölte tegnap  a Védelmi Tanács ülése után Facebook-oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte, hogy az iráni események közvetett hatást gyakorolhatnak Magyarország biztonsági helyzetére, hozzátéve: a terrorcselekmények valószínűségének emelkedésével számolni kell egész Európában, ahogy ez legutóbb is történt, különös tekintettel azokban az országokban, ahol jelentős számú migráns él.

Merthogy a nemzetbiztonsági szolgálatok értékelése szerint a 2025-ös, tizenkét napos izraeli–iráni háború a közel-keleti térségtől távolabbi régiókban is további terrorfenyegetést jelentett. Bárn a fegyveres konfliktus nyíltan 2025 júniusának közepén tört ki, mégis elválaszthatatlan a Közel-Keleten ekkor, a Hamász 2023. októberi izraeli betörése, majd a gázai háború óta már különösen kiélezett helyzettől, főleg, hogy Irán a térségben a terror vezető politikai és anyagi támogatója.

Már előtte a terrorra figyelmeztettek

Közvetlenül azelőtt, hogy Izrael – amerikai támogatással – megtámadta volna Iránt, az Egyesült Államokban két nagyobb Izrael-ellenes terrorcselekményt is elkövettek.

– A Colorado állambeli Boulderben egy egyiptomi férfi gyújtóbombával sebesített meg sokakat egy Izrael-párti rendezvényen.

– Washingtonban egy amerikai férfi két izraeli követségi alkalmazottat lőtt le egy rendezvényen a helyi zsidó múzeumnál.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium a tavalyi izraeli–iráni háború alatt figyelmeztetett: kibertámadásoktól kezdve antiszemita cselekményekig kell tartani az Egyesült Államokon belül is akcióktól, az erőszakos szélsőségesség pedig valószínűleg felerősödhet, ha az iráni vezetés vallási felhívást tesz megtorló erőszakra. Mint megállapították, számos közelmúltbeli terrortámadást antiszemita vagy Izrael-ellenes érzelmek tápláltak Amerikában, és a jelenlegi izraeli–iráni konfliktus hozzájárulhat ahhoz, hogy az Egyesült Államokban lévő személyek további támadásokra szövetkeznek. Többek között a palesztin Hamász terrorszervezet, a szintén az iráni rendszer által támogatott libanoni síita Hezbollah és a jemeni húszi lázadók fenyegetéseit konkrétan is említette az amerikai kormány figyelmeztetése, amely éberségre szólította fel az állampolgárokat.

Mindamellett az izraeli kormány a 2025-re vonatkozó globális antiszemitizmus-jelentése, amely világszerte húsz zsidó halálos áldozatot, 815 súlyos antiszemita támadást és csak az X közösségimédia-felületen (a korábbi Twitteren) 124 millió antiszemita bejegyzést dokumentált a tavalyi évre, külön nem említi az izraeli–iráni háború hatását.

Számos országban már évekkel az izraeli–iráni háború kitörése előtt emelték a terrorkészültségi szintet, illetve megerősítették a zsidó intézmények védelmét – így hazánkban is, ahol nem tették lehetővé az Izrael-ellenes megmozdulásokat sem.

Európában zsidók elleni fenyegetésre figyelmeztettek

Németországban a háború kitörésekor Felix Klein, az antiszemitizmus elleni kormánymegbízott a német zsidók fokozott fenyegetettségére figyelmeztetett. Ugyanekkor az Amadeu Antonio német közhasznú alapítvány illetékese azt közölte: a németországi zsidókat fenyegető veszély valós, akut és életveszélyes. „Iráni ügynökök évek óta kémkednek zsidó és Izrael-párti célpontok után Európában – azzal a céllal, hogy szükség esetén csapást mérjenek rájuk” – figyelmeztetett a zsidó intézmények védelmének megerősítését sürgetve.

Németországban korábban is voltak Irán által támogatott kémkedési és támadási tervek – így 2024 áprilisában egy müncheni zsidó üzletember családja ellen. Mégis, a berlini „kormányinfón” egy belügyi illetékes még a háború utolsó napjaiban is azt mondta: az Izrael és Irán közötti katonai konfliktusnak eddig nem volt közvetlen hatása a németországi biztonsági helyzetre. Azonban illeszkedik a konfliktus kezdete óta uralkodó általános feszült helyzetbe.

Mindehhez képest egy héttel később Dániában őrizetbe vettek egy állítólag Iránnak kémkedő, afgán származású dán állampolgár férfit, aki Berlinben zsidó célpontok, köztük a Német–Izraeli Társaság székháza elleni terrortámadás előkészítésében vállalhatott szerepet. Sajtóértesülések szerint az akciót az Iráni Forradalmi Gárda egy elitalakulata rendelte meg. 2025 júliusában kiadták a férfit Németországnak, majd néhány hónapja egy további gyanúsítottat is őrizetbe vettek és letartóztatásba helyeztek ebben az ügyben.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: ELISA MARCHINA/NurPhoto)