A tavalyi izraeli–iráni háború Európában és Amerikában is növelte a terrorveszélyt

A tavalyi izraeli–iráni háború idején kibertámadások és antiszemita cselekmények veszélyére figyelmeztettek Amerikában, évek óta zsidó és Izrael-párti célpontok után kémkedő iráni ügynökökről beszéltek Németországban, Iránnak dolgozó és Berlinben terrorcselekményt tervező személyt fogtak el Dániában. Ezek a tavalyi izraeli–iráni fegyveres konfliktus időszakából származó példák pontosan megmutatják, hogy a közel-keleti hadi események nemcsak a térségben növeli a terrorveszélyt, hanem Európában és a tengerentúlon is.

Mindamellett az izraeli kormány a 2025-re vonatkozó globális antiszemitizmus-jelentése, amely világszerte húsz zsidó halálos áldozatot, 815 súlyos antiszemita támadást és csak az X közösségimédia-felületen (a korábbi Twitteren) 124 millió antiszemita bejegyzést dokumentált a tavalyi évre, külön nem említi az izraeli–iráni háború hatását.

Számos országban már évekkel az izraeli–iráni háború kitörése előtt emelték a terrorkészültségi szintet, illetve megerősítették a zsidó intézmények védelmét – így hazánkban is, ahol nem tették lehetővé az Izrael-ellenes megmozdulásokat sem.

Európában zsidók elleni fenyegetésre figyelmeztettek

Németországban a háború kitörésekor Felix Klein, az antiszemitizmus elleni kormánymegbízott a német zsidók fokozott fenyegetettségére figyelmeztetett. Ugyanekkor az Amadeu Antonio német közhasznú alapítvány illetékese azt közölte: a németországi zsidókat fenyegető veszély valós, akut és életveszélyes. „Iráni ügynökök évek óta kémkednek zsidó és Izrael-párti célpontok után Európában – azzal a céllal, hogy szükség esetén csapást mérjenek rájuk” – figyelmeztetett a zsidó intézmények védelmének megerősítését sürgetve.

Németországban korábban is voltak Irán által támogatott kémkedési és támadási tervek – így 2024 áprilisában egy müncheni zsidó üzletember családja ellen. Mégis, a berlini „kormányinfón” egy belügyi illetékes még a háború utolsó napjaiban is azt mondta: az Izrael és Irán közötti katonai konfliktusnak eddig nem volt közvetlen hatása a németországi biztonsági helyzetre. Azonban illeszkedik a konfliktus kezdete óta uralkodó általános feszült helyzetbe.

Mindehhez képest egy héttel később Dániában őrizetbe vettek egy állítólag Iránnak kémkedő, afgán származású dán állampolgár férfit, aki Berlinben zsidó célpontok, köztük a Német–Izraeli Társaság székháza elleni terrortámadás előkészítésében vállalhatott szerepet. Sajtóértesülések szerint az akciót az Iráni Forradalmi Gárda egy elitalakulata rendelte meg. 2025 júliusában kiadták a férfit Németországnak, majd néhány hónapja egy további gyanúsítottat is őrizetbe vettek és letartóztatásba helyeztek ebben az ügyben.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: ELISA MARCHINA/NurPhoto)