Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az ország továbbra is a júniusi, tizenkét napig tartó háború következményeit viseli, amelyet Izrael indított el, és amely során az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítményeket támadott. A gazdasági helyzetet tovább súlyosbította, hogy szeptemberben az ENSZ az atomprogram miatt ismét életbe léptette a korábban felfüggesztett szankciókat – írja az Origo.
Az Irán által vezetett, úgynevezett „ellenállási tengely” – amely államok és fegyveres csoportok szövetségéből áll – az elmúlt években jelentősen meggyengült. A 2023-ban kezdődött izraeli–Hamász-háború óta Izrael súlyos csapásokat mért a Hamászra, a libanoni Hezbollah felső vezetését likvidálták, Szíriában pedig 2024 végén megbuktatták Irán egyik legfontosabb szövetségesét. A jemeni húszi lázadókat izraeli és amerikai légicsapások érték. Bár Kína továbbra is vásárol iráni kőolajat, sem Peking, sem Moszkva nem nyújt nyílt katonai támogatást Teheránnak – írja az AP News.
A HRANA jelentése szerint legalább 19 tüntető és egy biztonsági erő tagjai haltak meg az Iránban több napja tartó tüntetések során, amelyek országszerte 222 helyszínen terjedtek el, és 26 tartomány 78 városában tartottak tüntetéseket.
A helyzet átláthatóságát nehezíti, hogy az iráni állami média csak korlátozottan számol be az eseményekről, miközben az újságírók mozgását is szigorúan szabályozzák. Ennek ellenére a tüntetések nem csillapodnak, annak dacára sem, hogy Irán legfelsőbb vezetője „rendbontóknak” nevezte a demonstrálókat, és határozott fellépést sürgetett. A megmozdulások kiváltó oka az elszabadult infláció, amely éves szinten eléri a 40 százalékot.
Az alapvető élelmiszerek ára meredeken emelkedett, decemberben pedig az államilag támogatott benzin árát is megemelték.
A tiltakozások kezdetben teheráni kereskedők körében indultak, majd országossá váltak, és idővel egyre több rendszerellenes jelszó is megjelent. A Nyugat fokozott figyelemmel követi Irán nukleáris programját.
Bár Teherán továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a program békés célokat szolgál, az urándúsítás mértéke korábban megközelítette a fegyverminőségű szintet.
Az iráni–amerikai kapcsolatok továbbra is rendkívül feszültnek tekinthetők: a hosszú múltra visszatekintő ellenséges viszony és a sikertelen diplomáciai kísérletek miatt egyelőre nem látszik esély érdemi közeledésre.
Mint azt a Magyar Nemzet korábban megírta, Irán vezetése ismét külső ellenséget nevezett meg, amikor az utcákon egyre nagyobb tömegek tiltakoznak a gazdasági összeomlás és a rezsim politikája ellen. Ezúttal Izrael került célkeresztbe: Teherán szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szavai „aláássák a nemzeti egységet”, valójában azonban a hatalom láthatóan attól tart, hogy elveszíti az ellenőrzést a belső folyamatok felett.
Borítókép: 2026. január 1-jei zavargások Hamedánban, Iránban (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Egy szegény családot használtak ki.
Döntés született Párizsban.
Az ukránok jövőre csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz.
Brüsszel háborúba tolja Európát.
Egy szegény családot használtak ki.
Döntés született Párizsban.
Az ukránok jövőre csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz.
Brüsszel háborúba tolja Európát.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Részletek a cikkben.
A Nyíregyházi Állatpark megmutatta, hogy mi történt, miután leesett a hó.
Nagy területen alakulhat ki hófúvás az országban.
A belügyminiszter ismertette a zord időjárási elleni védekezés részleteit.
Az ukránok jövőre csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz.
Brüsszel háborúba tolja Európát.
Hollandiában, Franciaországba, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Németországban is egyre nagyobb a káosz. Megbénult közlekedés, iskolabezárások, és halálos áldozatok is vannak.
Fleck Zoltán immár sokadszorra fejti ki abbéli nézeteit, hogy alkotmányos puccsot akar végrehajtani.
A magyar válogatott csapatkapitánya a CIES legfrissebb kimutatása szerint 90,5 millió eurós piaci értékével a világ 37. legértékesebb futballistája.
Az ukránok 800 milliárd eurót kérnek, miközben az európai gazdaság lejtmenetben van.
Kálmán sorsa, élettörténete jó példája a testvéri hűségnek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!