Irán mentené az atomprogramot

Műholdfelvételek tanúsága szerint újra aktivitás tapasztalható a júniusi tizenkét napos háború során megrongálódott iráni nukleáris létesítményeknél – írja az Origo. Úgy tűnik, Irán mentené, ami menthető.

Illusztráció (Forrás: Anadolu via AFP)

Új tetőszerkezetet húztak a 12 napos háború során megrongálódott nukleáris létesítmények épületei fölé az iráni Iszfahánban, illetve Natanzban – derül ki a Planet Labs PBC amerikai műholdas vállalat által készített légi felvételekből. A szakértők szerint a két létesítménynél tapasztalt aktivitás azt jelezheti, hogy az iráni tudósok megpróbálják kimenteni azokat a kulcsfontosságú nukleáris eszközöket és anyagokat, amelyek átvészelték a bombázásokat és elkerülték az izraeli vagy amerikai hírszerzés figyelmét – hívja fel a figyelmet az Origo a The Telegraph brit napilapra hivatkozva. 

Donald Trump jelentős amerikai erőt vezényelt Irán térségébe (Fotó: AFP)

Ez a tevékenység december eleje óta zajlik, annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben az iszlám köztársaságot belső zavargások rázták meg, az Egyesült Államok pedig katonai beavatkozással fenyegette meg Teheránt. 

A háború óta Irán elsősorban ballisztikusrakéta-programjának újjáépítésére összpontosított, de a mostani jelek szerint az atomprogramot sem hagyták veszni.

Mint arról beszámoltunk, a nukleáris létesítmények helyreállítása érdekében tett lépések mellett Teherán a tengeren is demonstrálja erejét. Vasárnaptól kezdődően az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) haditengerészete kétnapos hadgyakorlatot tart a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban.

Ez a tengerszoros a globális energiaellátás egyik legkritikusabb pontja, ahol a világ napi olajtermelésének mintegy húsz százaléka halad át. Legkeskenyebb pontján alig 34 km széles.

A gyakorlat során várhatóan olyan gyorsnaszádokat is bevetnek, amelyek képesek rakétákat indítani hadihajók ellen. A helyzetet különösen veszélyessé teszi, hogy Donald Trump utasítására jelentős amerikai haderő, köztük az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó és kísérőhajói vonultak fel a térségben.

Az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) határozott üzenetet küldött Teheránnak, figyelmeztetve az IRGC-t, hogy tartózkodjanak a veszélyes megközelítésektől és átrepülésektől.

Nem fogjuk tolerálni az IRGC nem biztonságos akcióit

– szögezték le.

A múltban az iráni gyorsnaszádok többször is provokatív módon közelítettek meg nyugati hadihajókat; 2023-ban például fedezetlen géppuskaállásokkal kísértek egy amerikai rombolót és egy brit fregattot. Washington most egyértelművé tette: az efféle fenyegető fellépést a jövőben nem tűrik el.

Irán lépései kettős üzenetet hordoznak. Egyrészt emlékeztetik a világot arra a régóta hangoztatott fenyegetésre, miszerint egy esetleges támadás esetén képesek lezárni a Hormuzi-szorost. Bár szakértők vitatják, hogy Teherán képes lenne-e fenntartani egy teljes blokádot, már a fenyegetés puszta ténye is az egekbe repítheti az energiaárakat.

Másrészt a gyakorlat demonstrálja, hogy az elmúlt év katonai kudarcai ellenére Irán továbbra is rendelkezik hajók elleni cirkálórakétákkal, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek az amerikai armadára.

A diplomáciai megoldás esélye egyre távolibbnak tűnik, noha Katar, Omán, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország az utolsó pillanatig próbált közvetíteni a felek között. Donald Trump, látva az iráni rezsim meggyengülését a háború és a belső elégedetlenség nyomán, minden eddiginél keményebb feltételeket szabott. Washington követelései között szerepel az urándúsítás teljes leállítása, a ballisztikusrakéta-program korlátozása – beleértve az Izraelt elérni képes robbanófejek átadását –, valamint a regionális proxy szervezetek, mint a Hamász, a Hezbollah és a jemeni húszik támogatásának beszüntetése

NEW: Satellite imagery of the Esfahan nuclear site taken today shows new activity at the tunnel entrances. As of today, Iran has re-buried the middle entrance with soil and is adding more fresh soil to the southernmost entrance. The northernmost entrance, which was reworked after… pic.twitter.com/7ujiku8VRg

— Inst for Science (@TheGoodISIS) January 29, 2026

Teherán azonban a kompromisszumkeresés helyett a harciasság útját választotta, jelezve, hogy kész a háborúra.

Elemzők attól tartanak, hogy a sarokba szorított iráni vezetés, amely saját lakosságával szemben is brutális eszközöket alkalmazott, külföldön is feladhatja a korábbi önmérsékletet. Míg a júniusi konfliktus során Irán válaszlépései még visszafogottak voltak, mára úgy tűnhet számukra, hogy ez a stratégia hibás volt. Az arab államok legfőbb félelme most az, hogy egy esetleges konfliktus esetén Teherán nemcsak az amerikai támaszpontokat, hanem az Öböl menti országok olaj- és gázinfrastruktúráját is célba veheti, lángba borítva ezzel az egész régiót.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Anadolu via AFP)