Ennek ellenére a politikai pártok már előzetesen is országos értelmezéseket tulajdonítottak a választási eredményeknek, amelyek a franciák prioritásaira is utalnak majd. A közvélemény-kutatások szerint a választópolgárok számára a helyhatósági választásokon a legfontosabb kérdés a közbiztonság, de a vásárlóerő alakulása is meghatározó tényező, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus gazdasági következményei miatt. Ezt követi az egészségügy és a környezetvédelem. A felmérések szerint a részvételi arány 65 és 71 százalék között várható. A legnagyobb ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés az önkormányzati választásokat nyíltan első lépésnek tekinti a 2027-es hatalomra jutás felé, s vezetőik aktívan részt vettek a kampányban.
Ha most tartanák az elnökválasztást, csak egyetlen centrista jelöltnek lenne esélye bejutnia a Nemzeti Tömörülés jelöltje mellett a második fordulóba: Édouard Philippe volt miniszterelnöknek, a jobbközép Horizontok nevű párt vezetőjének, aki jelenleg a normandiai Le Havre polgármestere.
Ő személyes ügyként kezeli a helyhatósági választásokat: a jövő évi elnökválasztáson való indulását attól tette függővé, hogy harmadszorra is újraválasztják-e polgármesternek. A választás egyik másik nagy tétje az, hogy Párizsban a jobboldalnak, Rachida Dati volt kulturális miniszter személyében sikerül-e megszereznie a polgármesteri széket a szocialistáktól, akik negyedszázada irányítják a francia fővárost. A Jean-Luc Mélenchon által vezetett radikális baloldal célja elsősorban megerősíteni az egyelőre gyenge országos beágyazottságát a 2027-es választások előtt. A Zöldek – akik 2020-ban tucatnyi nagyvárosban győztek – elsősorban az előre látható károkat szeretnék mérsékelni, miután a felmérések szerint több településnek elveszthetik az irányítását, köztük Lyonét és Strasbourgét.
Ez az elmúlt ötven év legbizonytalanabb kimenetelű helyhatósági választása, még a legnagyobb városokban is
– hívta fel a figyelmet Adélaide Zulfikarpasic, az Ipsos-BVA-Cesi közvélemény-kutatóintézet munkatársa. A
három nagy politikai tömbön (baloldal, jobbközép és a Nemzeti Tömörülés) belül nagyon erős a megosztottság, nevezetesen a radikális baloldal és a szocialisták között, illetve a jobbközép Köztársaságiak és Emmanuel Macron államfő tábora között, ami az önállóan induló Nemzeti Tömörülés esélyeit erősítheti. Jordan Bardella pártelnök szerint akár több tucat településen is győzhetnek.
Az országos politikát meghatározó három formációnak, Emmanuel Macron pártjának, valamint a két nagy ellenzéki pártnak, a Nemzeti Tömörülésnek és a baloldali Engedetlen Franciaországnak az elmúlt években nem sikerült országosan beágyazódnia, és nem tudtak tartós jelenlétet kialakítani a településeken: a legalább harmincezres lakosú városok felének, és a legnagyobb városok 94 százalékának irányítása továbbra is a hagyományos jobboldal és a szocialisták duójának monopóliuma. A kérdés az, hogy ez megváltozik-e vasárnaptól.
A települések 93 százalékán, ahol csak egy vagy legfeljebb két jelöltlista van, csak egy fordulót rendeznek.
A szavazás jövő vasárnapi második fordulója ezért elsősorban csak a nagyobb városokat érinti majd. Azokon a településeken, ahol három vagy annál több jelöltlista van, a második fordulóba az első fordulóban legalább tízszázalékos támogatottságot elért jelöltek jutnak tovább – írta az MTI.
Borítókép: Megkezdődött Franciaországban a helyhatósági választások első fordulója (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!