Az iráni lehetőségek napról napra fogynak

Az amerikai csapások nyomán az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah Izraelt fenyegette meg, az Egyesült Államokat azonban nem. Mi állhat ennek hátterében? Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük az iráni válaszcsapás lehetőségeiről, az eszkaláció esélyeiről, valamint arról, mekkora veszélyt jelent a Hormuzi-szoros lezárása a globális gazdaságra.

2025. 06. 23. 15:49
Tüntetés Teheránban Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Egyesült Államok csapást mért Irán nukleáris létesítményeire. A bevetésen a B-2 lopakodó repülőgépek úgynevezett bunkerromboló bombákat dobtak a föld alatti létesítményekre, amelyek képesek több tíz méter vastag kőzeten áthatolni. Donald Trump szerint a bevetés sikeres volt, Irán szerint nem keletkeztek károk. A támadás után most először szólalt meg Ali Hamenei ajatollah és megfenyegette Izraelt.

Irán lehetőségei korlátozottak a válaszcsapás tekintetében
Irán lehetőségei korlátozottak a válaszcsapás tekintetében
(Fotó:  AFP)

Az ajatollah Izraelt fenyegeti

A fenyegetés, amelyben a „cionista ellenségről” beszélt az ajatollah, elsőre úgy tűnhet, hogy csak Izraelre vonatkozik, és Irán nem kíván közvetlenül visszavágni az Egyesült Államoknak. A kérdés, hogy ez csak szimbolikus üzenet, vagy valós állásfoglalás.

Szerintem ez leginkább belső fogyasztásra szolgáló üzenet. A saját népe megnyugtatását, a harci szellem fenntartását célozza

– mondta Siklósi Péter. Mint kifejtette, Izrael fenyegetése nem újdonság, Irán már több mint egy hete rakétatámadásokat intéz izraeli célpontok ellen, amelyek közül néhány valóban súlyos károkat okozott és halálos áldozatokat szedett. Ugyanakkor az Egyesült Államok nyílt célba vétele egészen más következményekkel járna.

Amerikának a térségben több bázisa van, nagykövetségeket tart fenn. Ha úgy döntenek, hogy amerikai érdekeltségeket támadnak, akkor azzal kell számolni, hogy Amerika további csapásokat mér az iráni államra

– fogalmazott. Siklósi Péter hangsúlyozta, hogy jelenleg az amerikai álláspont szerint az eddigi csapások nem fognak megismétlődni.

Jelen pillanatban az a helyzet, hogy a kinyilvánított amerikai politika az, hogy ezek az amerikai légicsapások egyszeriek voltak, és diplomáciai úton megüzenték az ajatollahnak, hogy nem akarnak rendszerváltást. Tehát amerikai részről ezt jelen pillanatban lerendezettnek tartják. Ezen csak az változtathat, hogyha az irániak amerikai érdekeltségeket támadnának

– fejtette ki a szakértő.

Irán képességei napról napra fogynak

Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán milyen csapásmérő képességekkel rendelkezik jelenleg Irán.

Az izraeliek folyamatosan rombolják az iráni rakétakilövő képességet. Egyrészt az irániak elhasználják a saját rakétáikat, másrészt Izrael lerombolta a gyártási kapacitásaikat is. Az irániaknak a válaszcsapási lehetőségeik napról napra fogynak

– fogalmazott a szakértő. Mint elmondta, az iráni proxyk – mint a Hezbollah és a Hamász – is súlyosan meggyengültek a hosszú konfrontáció során. A jemeni húszik rakétáit pedig nagyrészt elfogják az izraeli védelmi rendszerek, miközben súlyos ellencsapások érik a jemeni területeket is. Ha katonai eszközökkel Irán már nem tud érdemben reagálni, akkor megpróbálhat gazdasági nyomást gyakorolni a világra, például a Hormuzi-szoros lezárásával. Ez azonban nemcsak a Nyugatnak, hanem magának Iránnak és kereskedelmi partnerének, Kínának is súlyos károkat okozna.

Ez egy kétélű fegyver. A szoros lezárása gyakorlatilag ellehetetlenítené Irán saját olajexportját is, és a kínaiak éppen ezért szólaltak meg ilyen erőteljesen az ügyben

– emlékeztetett a szakértő. Mint ismert, Kína az iráni kőolaj legnagyobb importőre, így Pekingnek sem áll érdekében a tengeri szállítási útvonalak elzárása.  

A szakértő szerint az Egyesült Államok elleni nyílt csapás Irán részéről öngyilkosság lenne. 

 

Hozzátette, hogy a Hormuzi-szoros lezárása is kiválthatna egy erőteljes amerikai választ, ezért jelenleg nincs igazán jó lap Irán kezében. Donald Trump amerikai elnök ezért is szólította fel az iráni vezetést a tárgyalásos rendezésre, és az amerikai kormány többször is jelezte, hogy nyitott az egyeztetésekre. A cél Siklósi Péter szerint világos:

Az amerikaiak a csapások óta is többször elmondták, hogy nyitva állnak a tárgyalásos lehetőségek. Ugye ez nem jelentene mást, mint a teljes iráni nukleáris képesség ellenőrzött leépítése, megsemmisítése, illetve most már a ballisztikus rakétaképességek leépítése is.

Felmerül tehát a kérdés, hogy mi bírhatná rá Iránt arra, hogy leüljön tárgyalni az Egyesült Államokkal.

A kínai nyomás talán segíthetne. De fontos látni, hogy Izrael célja nem Irán legyőzése, hanem a nukleáris és rakétaprogram hosszú időre történő kiiktatása. Ezt részben már elérték

– mondta a szakértő. Hozzátette, hogy az iráni vezetésnek most azt kell mérlegelnie, hogy megállapodnak-e, vagy pedig hosszú távon tűrik a folyamatos bombázást.

Az ajatollahnak azt kell mérlegelni, hogy ha ez hosszabb időn keresztül fennmarad, akkor vajon a saját rendszere nincs-e veszélyben

– zárta gondolatait Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Borítókép: Tüntetés Teheránban (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.