Eltelt fél év, és kiderült: füstbe ment a Telexen meghirdetett tömeges pénzkivonási terv

Tömeges pénzkivonásra célozgattak a magyar lakossági állampapírpiacon a Telex év eleji írásában, ehelyett nőtt az állomány.

Tömeges pénzkivonásra célozgattak a magyar lakossági állampapírpiacon a Telex év eleji írásában, ehelyett nőtt az állomány. A fogyasztás elhalasztására is javaslatot tett a szerző, de az is emelkedett az első fél évben.

Tömeges pénzkivonásra célozgattak a magyar lakossági állampapírpiacon a Telex év eleji írásában, ehelyett nőtt az állomány. Fotó: Vémi Zoltán

Idén január elején Kapitány Balázs demográfus nagyszabású, a magyar állam finanszírozásának meglékelését célzó tervet közölt a Telex nevű portálon. 

Kapitány egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy „jelenleg a magyar állam adósságának mintegy 21 százaléka van közvetlen a lakosság kezében. Ez nemzetközi összehasonlításban nagyon magas aránynak tekinthető, hasonló arányokat csak Bangladesben és Máltán figyelhetünk meg.” Kapitány ehhez később hozzátette, hogy „eközben a kormány jelenleg – legalábbis a nyilvános kommunikációban – úgy számol, hogy ezek a lakossági befektető középosztályi csoportok 2025-ben, miután felvették az előző év után járó magas kamatokat, jellemzően nemhogy nem váltják vissza az állampapírjaikat, de a kamatból – jobb híján – ismét magyar állampapírt vesznek majd, tűrve az alacsonnyá vált hozamot, és finanszírozva tovább a rendszert.”

A demográfus felvetette, hogy 

„egy 2025-ben fennálló, kifeszített költségvetési helyzetben a fogyasztási típusú adóknak való magas kitettség, és még inkább a magas középosztályi kézben lévő államadósság-arány két olyan politikai adu lehet e csoport kezében, amely hazai specialitás, így együtt egyetlen más társadalomban sem adott. Már amennyiben a középosztály hajlandó politikai akaratát, a rendszerrel való elégedetlenségét nem hagyományos, ámde hatásos módokon kifejezésre juttatni. Ehhez csak annyi kell, hogy fogyasztási, befektetési döntéseinél figyelembe vegye azt is, közvetve mit támogat ezekkel. Az országért és saját gyermekei jövőjéért felelősséget érző társadalmi csoportok a magyar történelemben már többször éltek azzal az eszközzel, hogy gazdasági erőforrásaik államtól való megvonásával idézzenek elő politikai változást.”

Nézzük meg, hogy hallgatott-e a magyar középosztály Kapitányra és a javaslatához platformot biztosító, külföldről finanszírozott Telexre! 

Immár rendelkezésünkre állnak a 2025. júniusi adatok, amelyek egyértelművé teszik, hogy a megtakarító állampolgárok nem akartak a „gazdasági erőforrásaik államtól való megvonásával” politikai változást előidézni.

Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) Zrt. július elsejei közleménye megállapította, hogy „időarányosan kedvezően alakult a központi költségvetés finanszírozása az első félévben: az egész évre tervezett nettó forrásbevonás 96 százaléka teljesült. Az intézményi forintpiacon erős kereslet mellett a nettó forint intézményi finanszírozási terv 75 százaléka, míg a bruttó aukciós kibocsátási terv 50 százaléka teljesült 2025. első félévben. A lakossági piacon érdemi portfólióátrendeződés mellett és a jelentős átárazódások ellenére is jól áll az időarányos teljesülés.”

A jelentésben hozzátették, hogy 2025. június 30-án, azaz félévkor az államadósságban a lakossági arány 20,2 százalékos volt, azaz nem sokat változott Kapitány felhívásának időpontjához képest. Több mint háromnegyedmillió lakossági ügyfél volt 2025. június végén (767 672 fő), és bár valamelyest csökkent a lakossági állampapírügyfelek száma, „a háztartások becsült állampapír-állománya év eleje óta 110 milliárd forinttal nőtt”.

Végül az ÁKK Zrt. megállapította, hogy „a lakossági állampapírok és a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült együttes állománya félév végére 13 289 milliárd forintra emelkedett, ez 397 milliárd forinttal haladta meg a december végi értéket. Összességében tehát az első és második negyedév tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakossági piacon nettó értelemben nincs kiáramlás, a PMÁP jelentős mértékű átárazódása ellenére a lakossági kézben lévő állampapír-állomány kismértékben növekedett is, ami bizonyítja, hogy a befektetők bizalma töretlen az állampapírok iránt.”

Ráadásul a magyarok többet is fogyasztottak időközben, a KSH szerint 2025. január–júniusban a forgalom volumene – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Tehát az emberek fogyasztási döntéseinél sem érvényesült a balliberális oldalon közölt narratíva.

Emlékezetes, hogy Kapitány tervének meghirdetését követően, 2025 januárjában a Mandiner arról számolt be: a demográfust 2024 novemberében elbocsátották a KSH-tól, ahol évekig állami pénzen kutatott. Az évekig az adófizetők pénzéből élő Kapitány gyakorlatilag a Magyar Péter-féle receptet követte: miután elveszítette állami munkáját, szembefordult a kormányzattal. Szintén hasonlóság a Tisza Párt elnökének életútjával, hogy Kapitány Balázs alapítványát, a Népesedési Kutatások Alapítványt nem más támogatta korábban, mint Mészáros Lőrinc cége, míg Magyar Péter nemrégiben a nagyvállalkozónál akart elhelyezkedni.

Kapitány egyébként ma is működteti honlapját, ahol az állampapírok visszaváltását, a fogyasztás átirányítását/elhalasztását és „a megtakarítások (ideiglenes) külföldre vitelét” hirdeti tudatos pénzügyi döntésként.

Borítókép: Kapitány Balázs demográfus (Fotó: Bach Máté)