Heteken belül jöhet a kormány nagy lakásfelújítási programja

Otthonfelújítási programon dolgozik a kormány, amelyben 10 és 15 millió forint közötti visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatást lehet majd igényelni – tudta meg a Világgazdaság. A lapnak szakmai szervezetek is megerősítették, hogy az építések mellett a felújítások is lendületet kaphatnak hamarosan.

Illusztráció Forrás: Pexels

A kormány elkezdte az egyeztetést, és már az ősszel szeretné elindítani az Otthon starthoz hasonló, épületfelújításokra koncentráló hitelprogramot, amelyben vissza nem térítendő támogatást is igénybe lehet majd venni – mondta  a Világgazdaságnak Tibor Dávid, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Hozzátette: úgy tudja, hogy van egy 10 milliós és egy 15 milliós verzió is asztalon, de döntés még nincs, legkorábban augusztus végére várható, jó eséllyel októberben élesedhet a program.

Az új program az Otthon starthoz hasonló olcsó hitellel kombinált csomag lehet. A 15 millió forintos csomagból 10 millió forint lenne az olcsó hitel, amit a lakásfelújítók ugyanúgy családi állapot, gyerekvállalás és életkori megkötés nélkül felvehetnének, mint az első lakást vásárlók. 

Sajtóértesülések szerint korlátot egyedül a jövedelem nagysága szabna a kedvezményes hitel elbírálásánál, de ezen a ponton is változtatást javasol a szakmai szövetség, amely a jövedelem 50 százalékáig engedné a havi hiteltörlesztést, magas jövedelem esetén pedig akár a 60 százalékáig is.

Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke a szervezet közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az 50 millió forintos, első lakásra fordítható kedvezményes Otthon start hitel árnyékában kevés szó esik róla, de annak bejelentésekor Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett egy szintén kedvezményes lakásfelújítási hitel bevezetésre is. 

Ez méretes lyukat foltozna be a lakástámogatási rendszerben, mert a kisebb összegű és gyakran célzott (főleg energiahatékonyságra irányuló) vissza nem térítendő támogatások mellett szükség lenne egy olyan támogatási formára is, amely sokak számára lehetővé teszi a lakások, családi házak nagyobb értékű felújítását 

– mondta Juhász Attila, aki szerint a teljes körű lakásfelújítás és átalakítás árát ma már az ingatlan vételárának 20-40 százalékára teszik, és ezt egyre inkább visszatükrözik a használtlakás-hirdetési árak is: a frissen és igényesen felújított lakások ára inkább az új építésűekét közelíti, semmint azokét, amiben 20-30-40 esetleg még több évet leéltek érdemi felújítás nélkül az előző tulajdonosok. Szerinte fontos lenne, hogy elég nagy összegű legyen a kedvezményes hitel, ami akkor működhet jól, ha fedezi egy 60-80 négyzetméteres lakás vagy egy 80 négyzetméteres Kádár-kocka felújítási költségeinek legalább 40-50 százalékát.

Mint Juhász Attila is rámutatott, a gyors és egyszerű adminisztráció nagy előny, a bonyolult bürokrácián ugyanis elbukhat egy program. Erre tökéletes példa a 2024-ben indult energetikai otthonfelújítási támogatás, amelyben 3 millió visszatérítendő és 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehetett igénybe venni az 1990 előtt épült családi házak korszerűsítésére. A program egyik legfontosabb kritériuma volt, hogy a felújítás végére legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni, amit igazolni kellett. Vélhetően ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem lett túl népszerű a lakosság körében, emiatt az év elején könnyíteni kellett a feltételeken, így már 2006 előtt épült házakra is lehet igényelni.

Ezenkívül 2025. január eleje óta él a Vidéki otthonfelújítási program, amely a korábbi 2021–2022-es program folytatása, azzal a különbséggel, hogy csak 5000 fő alatti településeken lehet igényelni. Ez a támogatás utólagos finanszírozású, vagyis elő kell teremteni a felújításhoz szükséges összeget, amit számlákkal kell igazolni. 

A felújítási program mellett a legnagyobb érv, hogy a magyar lakásállomány felújításra szorul. A több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak. A hazai lakások mintegy 20 százaléka van leszigetelve, ez a visegrádi országokban mindenhol magasabb, az arány például Lengyelországban és Ausztriában is 50 százalék fölött van.