Mint Juhász Attila is rámutatott, a gyors és egyszerű adminisztráció nagy előny, a bonyolult bürokrácián ugyanis elbukhat egy program. Erre tökéletes példa a 2024-ben indult energetikai otthonfelújítási támogatás, amelyben 3 millió visszatérítendő és 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehetett igénybe venni az 1990 előtt épült családi házak korszerűsítésére. A program egyik legfontosabb kritériuma volt, hogy a felújítás végére legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni, amit igazolni kellett. Vélhetően ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem lett túl népszerű a lakosság körében, emiatt az év elején könnyíteni kellett a feltételeken, így már 2006 előtt épült házakra is lehet igényelni.
Ezenkívül 2025. január eleje óta él a Vidéki otthonfelújítási program, amely a korábbi 2021–2022-es program folytatása, azzal a különbséggel, hogy csak 5000 fő alatti településeken lehet igényelni. Ez a támogatás utólagos finanszírozású, vagyis elő kell teremteni a felújításhoz szükséges összeget, amit számlákkal kell igazolni.
A felújítási program mellett a legnagyobb érv, hogy a magyar lakásállomány felújításra szorul. A több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak. A hazai lakások mintegy 20 százaléka van leszigetelve, ez a visegrádi országokban mindenhol magasabb, az arány például Lengyelországban és Ausztriában is 50 százalék fölött van.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!