Korai még keresni Stoltenberg utódját?

Az uniós vezető tisztségekkel egy időben döntenének a NATO-főtitkár pozíciójáról.

Brüsszel, 2023. június 16. Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár sajtóértekezlete a NATO védelmi miniszterei kétnapos találkozójának végén a szervezet brüsszeli székházában 2023. június 16-án. MTI/AP/Virginia Mayo Fotó: Virginia Mayo

Jens Stoltenberg NATO-főtitkári mandátuma idén ősszel járna le, azonban − ahogy erre már az elmúlt években volt példa − a szövetség tagjai meghosszabbítanák vezetőjük hivatali idejét − számolt be a Politico brüsszeli hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az információk szerint a jövő évi washingtoni csúcstalálkozóig tolnák ki Stoltenberg mandátumát, így több idejük lesz a szövetségeseknek kompromisszumos döntést hozni utódjának személyéről. Emellett pedig ezáltal az európai uniós választásokkal egy időben döntenének az ukrajnai háború miatt jelentősen felértékelődött posztról.

Így egy helyett négy pozícióról kellene dönteniük az uniós és NATO-tagállamoknak, amely megkönnyítheti a különböző alkuk, tárgyalások menetét

− írja a Politico.

Az unióban jövőre esedékesek az európai parlamenti választások, valamint 2024-ben döntenek az Európai Bizottság, Európai Tanács, valamint az Európai Parlament elnöki posztjairól is. A brüsszeli lap értesülései szerint egyes tagállamok kifejezetten preferálnák, ha ezzel egy időben kellene kijelölni Stoltenberg utódját, mások azonban − főként a közép- és kelet-európai szövetségesek − ellenzik a felvetést. Stoltenberg egyébként elmondása szerint nem hosszabbítaná meg újra mandátumát, sajtótájékoztatóin rendre elutasítóan válaszol az ezt firtató kérdésekre. 

Túl sok jelölt

Hogy miért nem tudnak megegyezni őszig a NATO-tagállamok következő vezetőjük személyéről? Egész egyszerűen azért, mert túl sok a jelölt. Nemrégiben még Ursula von der Leyen bizottsági elnököt is szóba hozták a poszttal, azonban az ő esetében szinte biztos, hogy nem ő lesz a következő főtitkár. Már csak azért sem, mert sajtóértesülések szerint újabb öt évet szeretne eltölteni a bizottság élén. 

A hagyományokhoz hűen amerikai politikusok, katonai vezetők nem töltik be a főtitkári tisztséget, hiszen mindig Washington adja a szövetség európai erőinek főparancsnokát. A földrajzi szempontok azonban itt is döntők lehetnek. 

Az ukrajnai háború jelentősen felértékelte a szövetség keleti szárnyának szerepét, a keményvonalas oroszellenes politikát képviselő Lengyelország és a balti államok egyre fontosabb szerepet töltenek be a NATO-n belül. 

Emellett az uniós tagállamok egy része úgy gondolja: mivel már hosszú ideje nem uniós főtitkára van a szövetségnek, így most mindenképpen az EU-n belülről kell kikerülnie a vezetőnek. 

Az utóbbi időben egyre többször említik Mette Frederiksen dán miniszterelnök − aki egy interjúban már el is utasította a pozíciót −, valamint Ben Wallace brit védelmi miniszter nevét mint Stoltenberg lehetséges utódait. Mellettük potenciális jelöltként tekintenek többek közt Kaja Kallas észt miniszterelnökre, Zuzana Caputová szlovák államfőre, Federica Mogherinire, az unió korábbi külügyi főképviselőjére, vagy éppen Mark Rutte holland kormányfőre. 

Amennyiben nem sikerül megállapodnunk, a NATO természetesen nem marad főtitkár nélkül

− húzta alá Boris Pistorius német védelmi miniszter. Hozzátette: ebben az esetben támogatná Stoltenberg mandátumának újbóli kitolását. A norvég politikus 2014-ben foglalta el helyét a NATO élén, azóta pedig már kétszer, 2018-ban és 2022-ben is meghosszabbították hivatali idejét.

Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a NATO védelmi miniszterei kétnapos találkozójának végén a szervezet brüsszeli székházában, 2023. június 16-án (Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo)