Von der Leyen a második elnöki ciklusra készül?
2024-ben európai parlamenti választásokat tartanak, ez pedig azt is jelenti egyben, hogy Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök mandátuma lejár. A nemzetközi sajtó hetek óta arról spekulál, vajon újraindul-e a német politikus Európa vezető tisztségéért, noha ő maga nyilatkozataiban óvatosan fogalmaz ezzel kapcsolatban.
Még több mint egy év van hátra a választásokig. Még nem döntöttem
− jelentette ki nemrégiben egy újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette, jelenleg az a legfontosabb, hogy egységet és erőt mutasson az Európai Unió, éppen ezért még nem jött el az ideje annak, hogy a jelöltségről beszéljenek.
Az, hogy Ursula von der Leyen újraindul-e ugyanakkor nem csak rajta múlik. Ehhez szüksége van mind a német kormány, mind pedig az Európai Néppárt támogatására. Ebből a szempontból helyzete sokkal nehezebb, mint 2019-ben, amikor még Angela Merkel volt a német kancellár és a CDU–CSU-koalíció − Von der Leyen pártja − kormányzott.
Jelenleg Olaf Scholzon és a „közlekedésilámpa-koalíción” is múlik, hogy Von der Leyen megpályázhatja-e mégegyszer a posztot.
Scholz erre vonatkozóan még semmi konkrétat nem mondott, azonban márciusban úgy fogalmazott: ő és Von der Leyen nagyon jól együtt tudnak dolgozni. A bizottsági elnök pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) már most támogatásáról biztosította Von der Leyent, abban az esetben, ha újraindulna a pozícióért.
Ezek mellett Ursula von der Leyennek az Európai Néppárt (EPP) hozzájárulására is szüksége lesz, amennyiben még egy mandátumot szeretne kitölteni, és jelenleg úgy tűnik, ezt lesz a legnehezebb elnyerni. A régóta fennálló, úgynevezett Spitzenkandidaten intézményét − azaz hogy minden európai pártcsalád egyetlen jelöltet állít a bizottság elnöki posztjáért folytatott versenyben − már 2019-ben is figyelmen kívül hagyták, és kérdéses, hogy jövőre visszatérnek-e a régi hagyományhoz. Az EPP vezetője, Manfred Weber nemrégiben arra tett utalásokat,
hogy az Európai Parlament jelenlegi elnöke, Roberta Metsola is remek választás lehet az Európai Bizottság élére 2024-ben.
Az EPP és Von der Leyen között egyébként meglehetősen fagyos a hangulat az elmúlt időszakban a bizottság által lefektetett uniós klímapolitika következtében.
Viharos első ciklus
Ursula von der Leyen 2019. december 1-je óta tölti be az Európai Bizottság elnöki pozícióját, ciklusának első négy évére pedig bármit lehet mondani, csak azt nem, hogy eseménytelen lett volna. Az elmúlt években Európának számos, az eddigiektől eltérő kihívással kellett szembenéznie, kezdve a koronavírus-járvánnyal az unió közvetlen szomszédságában dúló ukrajnai háborúval bezárólag.
Az integráció ezen válságokra adott válaszában egytől-egyig jelentős szerepe volt Von der Leyennek, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ezek a válaszok mennyire voltak megfelelőek.
A koronavírus-járvány alatti közös uniós vakcinabeszerzés kapcsán például erősen felmerül a korrupció gyanúja, a Pfizer gyógyszeripari vállalattal kötött 35 milliárd eurós szerződésben bizottsági elnökhöz mérten is nagy szerepet töltött be Von der Leyen, többször üzenetet is váltott a cég igazgatójával. Ezen levelezések tartalmát azóta sem hozták nyilvánosságra, a beszerzett vakcinák pedig a pandémia csillapodását követően raktárakban porosodnak.
A The New York Times amerikai napilap emiatt be is perelte a bizottságot, az átláthatóság elmaradására hivatkozva.
Ezt követte tavaly február 24-én az ukrajnai háború kirobbanása. Elismerő vélemények szerint Von der Leyen olyannyira egységessé tudta tenni az uniót az Oroszországgal szembeni válaszlépések, szankciók kapcsán, mint amennyire még egyetlen bizottsági elnöknek sem sikerült. Moszkvával szemben eddig tíz szankciós csomagot hozott Brüsszel, jelentősen sikerült csökkenteni a tagállamok orosz energiától való függőségét, valamint több millió ukrán menekültet tudtak befogadni és ellátni az unió országai.
Bírálói szerint ugyanakkor a szankciós válaszlépés nem volt megfelelő, nem képes arra, hogy megakadályozza Moszkvát a háború folytatásában, miközben az európai gazdaságot kivérezteti. Emellett az orosz energiától való függetlenedés eddig nem tapasztalt energiaválságot eredményezett a kontinensen.
Mindezek mellett tavaly decemberben kirobbant az unió történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya, amely alapjaiban rengette meg az uniós intézményekbe, s kiváltképp az Európai Parlamentbe vetett bizalmat. A bizottság az átláthatóság előmozdítását kérte a parlamenttől, ugyanakkor azóta kevés fejlemény történt ezügyben.
Ha nem bizottsági elnök, akkor NATO-főtitkár?
Idén októberben egy másik, az elmúlt időszakban elképesztő mértékben felértékelődött pozíció is megüresedik, ez pedig nem más, mint a NATO főtitkári posztja. Brüsszeli pletykák szerint akár Ursula von der Leyen is pályázhat Jens Stoltenberg helyére. Az Európai Bizottság elnökét többek közt azért tartják alkalmasnak a pozíció betöltésére, mivel jó kapcsolatokat ápol Washingtonnal, az ukrajnai háború kitörése óta rengeteget dolgozott együtt a védelmi szövetség legfelsőbb vezetőivel, valamint korábban védelmi miniszterként dolgozott hazájában, Németországban. Ez azonban elég valószínűtlennek tűnik, hiszen 2024-ig még biztosan bizottsági elnök marad.
