Újabb ciklusra tervez Ursula von der Leyen?

2024-ben lejár Ursula von der Leyen első európai bizottsági elnöki ciklusa, a nemzetközi sajtó pedig már most hangos a találgatásoktól: vajon újabb öt évre tervez a német politikus? Első ciklusát rengeteg kihívás és válság jellemezte, amelyeket támogatói szerint jól, kritikusai szerint rosszul oldott meg, egy valami azonban biztos: a krízisekre adott válaszlépésekben minden esetben nagy szerepe volt. Ugyanakkor nem csak rajta múlik, hogy újraindul-e Európa vezető tisztségéért.

Brüsszel, 2023. április 26. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az uniós testület heti rendes ülésének kezdetén Brüsszelben 2023. április 26-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Viharos első ciklus

Ursula von der Leyen 2019. december 1-je óta tölti be az Európai Bizottság elnöki pozícióját, ciklusának első négy évére pedig bármit lehet mondani, csak azt nem, hogy eseménytelen lett volna. Az elmúlt években Európának számos, az eddigiektől eltérő kihívással kellett szembenéznie, kezdve a koronavírus-járvánnyal az unió közvetlen szomszédságában dúló ukrajnai háborúval bezárólag. 

Az integráció ezen válságokra adott válaszában egytől-egyig jelentős szerepe volt Von der Leyennek, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ezek a válaszok mennyire voltak megfelelőek. 

A koronavírus-járvány alatti közös uniós vakcinabeszerzés kapcsán például erősen felmerül a korrupció gyanúja, a Pfizer gyógyszeripari vállalattal kötött 35 milliárd eurós szerződésben bizottsági elnökhöz mérten is nagy szerepet töltött be Von der Leyen, többször üzenetet is váltott a cég igazgatójával. Ezen levelezések tartalmát azóta sem hozták nyilvánosságra, a beszerzett vakcinák pedig a pandémia csillapodását követően raktárakban porosodnak. 

A The New York Times amerikai napilap emiatt be is perelte a bizottságot, az átláthatóság elmaradására hivatkozva. 

Ezt követte tavaly február 24-én az ukrajnai háború kirobbanása. Elismerő vélemények szerint Von der Leyen olyannyira egységessé tudta tenni az uniót az Oroszországgal szembeni válaszlépések, szankciók kapcsán, mint amennyire még egyetlen bizottsági elnöknek sem sikerült. Moszkvával szemben eddig tíz szankciós csomagot hozott Brüsszel, jelentősen sikerült csökkenteni a tagállamok orosz energiától való függőségét, valamint több millió ukrán menekültet tudtak befogadni és ellátni az unió országai. 

Bírálói szerint ugyanakkor a szankciós válaszlépés nem volt megfelelő, nem képes arra, hogy megakadályozza Moszkvát a háború folytatásában, miközben az európai gazdaságot kivérezteti. Emellett az orosz energiától való függetlenedés eddig nem tapasztalt energiaválságot eredményezett a kontinensen. 

Mindezek mellett tavaly decemberben kirobbant az unió történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya, amely alapjaiban rengette meg az uniós intézményekbe, s kiváltképp az Európai Parlamentbe vetett bizalmat. A bizottság az átláthatóság előmozdítását kérte a parlamenttől, ugyanakkor azóta kevés fejlemény történt ezügyben. 

Ha nem bizottsági elnök, akkor NATO-főtitkár?

Idén októberben egy másik, az elmúlt időszakban elképesztő mértékben felértékelődött pozíció is megüresedik, ez pedig nem más, mint a NATO főtitkári posztja. Brüsszeli pletykák szerint akár Ursula von der Leyen is pályázhat Jens Stoltenberg helyére. Az Európai Bizottság elnökét többek közt azért tartják alkalmasnak a pozíció betöltésére, mivel jó kapcsolatokat ápol Washingtonnal, az ukrajnai háború kitörése óta rengeteget dolgozott együtt a védelmi szövetség legfelsőbb vezetőivel, valamint korábban védelmi miniszterként dolgozott hazájában, Németországban. Ez azonban elég valószínűtlennek tűnik, hiszen 2024-ig még biztosan bizottsági elnök marad.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az uniós testület heti rendes ülésének kezdetén Brüsszelben 2023. április 26-án (Fotó: MTI/EPA/ Olivier Hoslet)