Hosszas mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy befejezzük működésünket − áll a Greta Thunberg által még 2018-ban életre hívott Fridays For Future (FFF) klímamozgalom brémai részlegének közleményében. A szervezet többek közt azért döntött a feloszlás mellett, mert működésük értelmetlenné vált, az anyaszervezet semmilyen konkrét projektet, intézkedést nem tudott véghez vinni, annak ellenére, hogy óriási médiafigyelem irányult rá. Emellett a mozgalmon belüli rasszizmust is a befejezés egyik okaként jelölték meg.
A szervezet tagjai több esetben szembesültek rasszizmussal és ebből fakadó zaklatással, sértegetéssel
− írják közleményükben. Hozzátették: ezekben az esetekben semmilyen felülvizsgálat nem indult, az ügyeket rendszerint a szőnyeg alá söpörték, a tetteseket pedig megvédték.
A brémai részleg rámutatott arra is, hogy az FFF vezetőségének hibás döntései vezettek a mozgalom népszerűségének csökkenéséhez is. Mint írják, rengeteg a konfliktus a szervezeten belül, aki pedig kritikát fogalmaz meg az uralkodó állásponttal szemben, az kemény retorziókra számíthat.
Minden változásra tett kísérlet kudarcba fulladt. Még ha vannak is a szervezeten belül olyanok, akik hasonlóképpen gondolkoznak, mint mi, a többség ugyanúgy akarja folytatni, ahogy eddig
− áll a közleményben.
Már nincs péntek a jövőért?
Az FFF mozgalmat 2018 augusztusában indította el Greta Thunberg svéd klímaaktivista, amikor a svéd választásokat megelőző három hétben mindennap az ország parlamentje előtt tüntetett, zöldebb politikát követelve a döntéshozóktól. A megmozdulás aztán hamar óriási figyelmet kapott, Greta Thunberg pedig hamarosan a nyugati fősodrú média kedvence lett. A svéd aktivistához rengetegen csatlakoztak más országokból is, az elkövetkező hónapokban pedig világszerte tüntettek a fiatalok a klímaváltozás elleni határozottabb fellépés mellett.
A mozgalom csúcsán – 2019 tavaszán és nyarán – több millió fiatalt tudott aktivizálni, akik New Yorktól Berlinen át egészen Sydney-ig vonultak az utcákra – általában péntekenként.
A szervezet sikerességéhez hozzájárult annak vezetője, Greta Thunberg ellentmondásos személyisége és sokakat megbotránkoztató nyilatkozatai, cselekedetei is. Ki ne emlékezne például az ENSZ 2019 szeptemberében tartott éghajlatváltozási csúcstalálkozóján elmondott beszédére – egy csónakban érkezett, átszelve az Atlanti-óceánt –, így is tiltakozva a környezetszennyezés ellen.
Ahogy teltek az évek, egyre kisebb érdeklődés övezte az iskolás sztrájkokat, ami egészen addig vezetett, hogy idén júniusban maga Greta Thunberg is bejelentette, többet nem vesz részt ilyen megmozdulásokon.
Noha az aktivista ezt azzal magyarázta, hogy elballagott az iskolából, valószínűleg köze van az érdeklődés hiányához is.
Ezt sok okkal lehet magyarázni, ide kapcsolódik többek közt az is, hogy az ukrajnai háború miatt az európai emberek jelentős részének figyelmét az energiaellátási válság, illetve az infláció köti le, de ide sorolhatók az FFF brémai részlegének közleményében megfogalmazottak is.
Emellett az utóbbi időben az iskolás sztrájkok helyébe radikálisabb mozgalmak – például a Just Stop Oil! névre hallgató szervezet – léptek, ezeknek ugyanakkor még annyi társadalmi támogatottságuk sincs – leginkább módszereik miatt –, mint Greta Thunbergéknek volt.
Borítókép: Greta Thunberg svéd környezetvédő aktivista felszólal az ENSZ klímacsúcsán a világszervezet New York-i székházában 2019. szeptember 23-án (Fotó: MTI/EPA/Justin Lane)
