Még mindig bíznak a svédek a gyors NATO-csatlakozásban

Már csak néhány nap van hátra a vilniusi NATO-csúcsig, amelynek kapcsán a svéd kormány továbbra is azt reméli, hogy addigra a védelmi szövetség tagjává válhat, annak ellenére, hogy a folyamatot eddig nem ratifikáló Törökország és Magyarország továbbra sem tűzte ki a szavazást a kérdésről.

2023. 07. 05. 5:05
KRISTERSSON, Ulf; STOLTENBERG, Jens
Stockholm, 2023. március 7. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár sajtótájékoztatót tart Stockholmban 2023. március 7-én. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer Fotó: Jonas Ekstromer
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Svéd részről továbbra is azt remélik, csoda történhet a jövő héten kezdődő NATO-csúcsig. Ulf Kristersson miniszterelnök úgy vélekedik, hogy a szerdai washingtoni utazása, amikor Joe Biden amerikai elnökkel tárgyal, valamint a svéd külügyminiszter csütörtöki brüsszeli találkozója a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel és a török külügyminiszterrel elgördítik majd az akadályokat a svéd csatlakozás elől. 

A svéd kormány szerint a szerdai washingtoni látogatás jelentős lehet a csatlakozás szempontjából, ugyanis az Egyesült Államok támogatásával meggyőzhető Törökország, hogy adja fel a svéd NATO-tagsággal szembeni ellenállását. 

Ha ez sikerülne, a legtöbb megfigyelő úgy véli, Magyarország is igent mond a csatlakozási kérelemre.

A svéd kormány magabiztosnak tűnik, pedig az esélyek igen alacsonyak. Kristersson útja nem példa nélküli, az elmúlt időszakban svéd politikusok rendszeresen utaztak Washingtonba és Brüsszelbe lobbizni, egyelőre sikertelenül. 

Ugyanakkor a svédek otthon képtelenek a legalapvetőbb török kérésnek is eleget tenni, például hogy ne égessenek rendszeresen, szabadon Koránt Stockholm utcáin. 

Legutóbb múlt hét szerdán történt ilyen a stockholmi mecset előtt. 

A demonstráció heves reakciókat váltott ki az iszlám világban az elmúlt napokban, többek között megrohamozták a bagdadi svéd nagykövetséget, számos helyen pedig svéd zászlót égettek. 

De nemcsak a muszlimok ítélték el az esetet, hanem Ferenc pápa és az Európai Unió is. 

Svédországban az elmúlt hónapokban vita zajlott arról, törvényes-e a szent könyv nyilvános égetése, politikusok és a hatóságok nyilvánvalóvá tették, hogy igen – a legutóbbi Korán-égetés is rendőrségi engedéllyel történt. A szólásszabadság nevében annak ellenére engedélyezik az ilyen eseményeket, hogy egyértelmű: ez befolyásolhatja a NATO-csatlakozás folyamatát. 

Elméletileg még fennáll annak a lehetősége, hogy Törökország és Magyarország is ratifikálja Svédország NATO-kérelmét a július 11–12-i csúcs előtt, ugyanakkor Recep Tayyip Erdogan elnök egyetlen nyilatkozata sem utal erre, sőt ellenkezőleg, rendszeresen kemény szavakkal illeti a svéd kormányt, és világosan kijelentette, egyelőre nem támogatható a skandinávok csatlakozása. Az is bizonyos, hogy a magyar Országgyűlés a héten nem fog a kérdésről szavazni, ezt még a múlt héten jelentették be. 

Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart Stockholmban 2023. március 7-én (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.