„A következő amerikai választás a mesterséges intelligencia versenye lehet. Amennyiben a pártok az új technológiát, vagyis a hipercélzott hirdetéseket, a nagymértékben skálázható és személyre szabható tartalomkészítéseket, a célzottabb ellenzéki kutatást és egyéb fejlesztéseket sikeresen használják, előnyre tehetnek szert a riválisokkal szemben és növelhetik a forráshiányos kampányok hatékonyságát” – vélekedett Tom Newhouse, a Convergence Media digitális marketingért felelős alelnöke és a Nemzeti Republikánus Kongresszusi Bizottság (NRCC) korábbi digitális igazgatója a Fox News amerikai hírcsatornának írt véleménycikkiben.
A Fox News Newhouse írása alapján pedig az Egyesült Királyságra tereli az amerikai törvényhozók figyelmét, kiemelve, hogy brit választási szabályozók már arra sürgetik a politikusokat, hogy fogadjanak el új törvényeket a mesterséges intelligencia (MI) választásokon való korlátozására, valamint új követelményeket az MI által generált tartalmak azonosítására.
Ahogy azt a csatorna is kiemeli, noha két évtizeddel korábban a tengerentúlon a politikai kampányok szárazak és sablonosak voltak, a közösségi média széles elterjedésével, az online hirdetésekkel és adatgyűjtésekkel a kampányok innovatívvá váltak. Szakértők szerint – egyéb tényezők mellett – Barack Obama és Donald Trump korábbi elnökök is nagyban köszönhették választási győzelmüket a közösségi média térhódításának.
Az MI új probléma, a külföldi beavatkozás pedig egy régóta fennálló
Az Egyesült Államokban az MI választásokon való megjelenése azonban csak egy újabb problémát vet fel a választások „tisztaságának” a fenntartása érdekében, ugyanis 2016-tól különösen, nem telik el úgy voksolást a tengerentúlon, hogy ne hallanánk csalásról vagy még inkább a külföldi beavatkozás vádjáról.
Mindezt annak ellenére, hogy a külföldi ügynökök azonosítását szolgáló 1938-as törvény (FARA) előírja azon külföldi állampolgárok nyilvántartásba vételét, akik külföldi megbízó nevében politikai tevékenységet folytatnak, politikai tanácsadóként működnek vagy hozzájárulásokat és adományokat gyűjtenek, mindezt 250 ezer dolláros pénzbüntetéssel és akár öt év börtönbüntetéssel is sújtva.
Sőt 2018-ban Donald Trump a 13 848-as elnöki rendelet révén, egy jutalomrendszert is kiépített olyan külföldi személyek vagy szervezetek azonosításához vagy felkutatásához vezető információkért, akik vagy amelyek tudatosan részt vettek a választások befolyásolásában. Ideértve: a szavazathamisítást, adatbázisokba való behatolást, befolyásolást, dezinformációs kampányt, és bármilyen kapcsolódó rosszindulatú kibertevékenységet. Ezen elnöki rendelet, Joe Biden regnáló elnök tavaly szeptemberben további egy évre meghosszabbította.
A jelen jogszabályok ellenére számos szakértő további szigorítást sürgetne, hiszen a rendszer számos kiskaput rejteget. Noha a szenátus élt törvényjavaslattal a külföldi beavatkozást szigorítva és a választások védelmében javasolt ellenséges dezinformációs rendszerek ellen (DETER Act.) is, ezek eddig nem kerültek hatályba.
A hackelés csak a jéghegy csúcsa
Mindezt annak ellenére, hogy például a Campaign Legal Center (CLC), amerikai független szervezet szerint a nem megfelelő választási átláthatósági törvények és a Szövetségi Választási Bizottság (FEC) tétlensége együttesen teszi lehetővé a külföldi szereplők számára, hogy észrevétlenül befolyásolják az amerikai választásokat. Hiszen a FEC úgy értelmezi a törvényeket, hogy az csak a választási hivatalokért folyó versenyre vonatkozik, így a külföldi érdekeltségek dollármilliókat ölhetnek állami és helyi szavazási kampányokba. Mint hozzáteszik:
az elmúlt évtizedben csaknem egymilliárd dollárnyi titkos, úgynevezett sötét pénzt költöttek az amerikai választásokra, amelyek forrása ismeretlen
A CLC szerint a szövetségi kormány nem cselekszik, helyi szinten is be lehetne zárni a kiskapukat.
Ezek közül a leggyakoribb: a választási rendszer hackelése, a külföldiek által fizetett online hirdetések, az átláthatatlan csoportokon keresztül politikai szereplőkhöz juttatott külföldi pénzek, a külföldi tulajdonú vállalatok amerikai leányvállalatain keresztüli források, és a külföldi szereplők által fizetett lobbistákon keresztüli befolyásszerzés.
