Az Európai Unió decemberben jelentheti be a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Az orosz–ukrán háború úgy látszik, nem akadályozza meg Brüsszelt és Kijevet, hogy tárgyalásokat indítsanak Ukrajna EU-csatlakozásáról – állítják a Politico brüsszeli hírportálnak nyilatkozó diplomaták.
Három, a terveket ismerő diplomata szerint a vezetők arra készülhetnek, hogy zöld jelzést adjanak Kijevnek, hogy még az év vége előtt megkezdjék a hivatalos tárgyalásokat a 27 országból álló blokkhoz való csatlakozásról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt havi parlamenti beszédében jelentette ki, hogy a háborús ország jövője „az unióban van”. Ukrajna egyike lehet azoknak a csatlakozni vágyó országoknak, amelyekkel az EU-t bővítenék. Méghozzá nem is kevés új országot vennének fel az EU-ba. A Politico cikke szerint az új törekvés célja, hogy 35 tagja legyen az Európai Uniónak. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel pedig nemrégiben bejelentette: 2030 lehet a bővítés céldátuma.
Az EU-ban töretlenül támogatják Ukrajnát az orosz–ukrán háború kitörése óta, sőt ennek részeként az uniós vezetők 2022 júniusában tagjelölti státust adtak Ukrajnának. Az Európai Bizottság feladata most az, hogy jelentést adjon novemberben ezen ország és a többi tagjelölt állam előrehaladásáról, azaz arról, hogy mennyire teljesítik a blokk csatlakozási feltételeit. A neve elhallgatását kérő egyik uniós diplomata szerint az Ukrajnáról szóló bizottsági dokumentum elfogadása után nagyon nehéz lesz bármely tagállamnak is nemet mondani a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A politikai nyomás túl nagy lesz ahhoz, hogy az egyes tagállamok ellenálljanak.
– szögezte le a diplomata. A Politicóban megjelent cikk szerint a terv az, hogy decemberig az Európai Tanács döntsön a tárgyalások megkezdéséről.
Ez azonban nem lesz könnyű, politikailag és jogilag sem. Ukrajnának ugyanis meg kell felelnie a bizottság által meghatározott hét feltételnek, beleértve az igazságügyi reformokat és a korrupció visszaszorítását. Augusztusig a hét feltételből csak kettő teljesült – közölte akkor az ukrán kormány. A hírportálnak nyilatkozó diplomata ennek ellenére úgy fogalmazott: az uniós vezetők „pozitív jelzést küldenek” Ukrajna jövőbeli tagságáról decemberben.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna meddig jutott el a hét kritérium teljesítése ügyében, egy EU-tisztviselő azt mondta, hogy az előrehaladás biztató, és csak egy, a kisebbségekkel kapcsolatos terület tűnik rövid távon problémásnak.
Az, hogy egy ország csatlakozási tárgyalásokat kezd az Európai Unióval, még nem jelenti azt, hogy gyorsan fel is veszik az EU-ba. A Nyugat-Balkáni országok vagy Törökország már évek vagy évtizedek óta várnak az integrációra. Egy-egy feltétel teljesítése után újabbak jönnek Brüsszel részéről.
Mint arról már korábban írtunk, a nyugat-balkáni térség egyes politikai vezetői már nem bíznak az ígéretekben. Köztük van Edi Rama albán miniszterelnök is, aki rossz néven veszi, hogy Ukrajna esetében fénysebességgel zajlanak a csatlakozási események, miközben a Nyugat-Balkán országai évek óta egy helyben topognak.
Ki támadjon meg kit az uniós tagságért cserébe? Bulgária megtámadhatja Észak-Macedóniát, Horvátország Szerbiát, Szerbia Koszovót, Bosznia saját magát…
– értékelte a helyzetet Rama.
Ahogyan pedig Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője elmondta lapunknak: Ukrajna is megpróbál egy picit felgyorsítani, és azt bizonygatni az uniós felvétel érdekében, hogy nagyrészt teljesítette a Velencei Bizottság ajánlásait a kifogásolt kisebbségi kérdésekben.
