– Az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek folytonos jogfosztását a nemzetközi színtéren is nagy figyelem övezi. Mennyire látták tisztán a helyzetet a Krakkóban megrendezett konferencia résztvevői?
– Ennek a rendezvénynek az volt a célja, hogy az ukrajnai kisebbségi jogokra vonatkozó keretet megbeszéljük annak fényében, hogy Ukrajna szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz. Most, hogy közeledik a határidő, ősszel lesz egy értékelés arról, hogyan hajtotta végre a Velencei Bizottság (az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve – a szerk.) javaslatait, Ukrajna megpróbál egy picit felgyorsítani. Szeptember 21-én elfogadtak egy úgynevezett módosítási törvényt, ez alapján az ukrán kormányzat képviselői elmondták, ők 90 százalékban végrehajtották az ajánlásokat, amelyeket a Velencei Bizottság a 2022 decemberében elfogadott új ukrán kisebbségi törvényhez készített. A rendezvényen olyan meghívottak gyűltek össze, akik nyilvánvalóan tisztában vannak az ukrajnai kisebbségi helyzettel, valószínűleg a kárpátaljai magyarokéval is, viszont a különböző szervezeteknek, kormányzati szereplőknek, európai intézmények vezetőinek más-más a célja és a rálátása a dolgokra, és ennek megfelelően különböző vélemények fogalmazódtak meg.
Az ukrán kormányzat részéről több felszólaló is részt vett, és nyilvánvaló volt, hogy azt szerették volna bemutatni, hogy készen állnak az európai uniós csatlakozásra, mert ők mindent megtettek, ők mennyire gondoskodnak a kisebbségekről, lám-lám, mennyi mindenben engedtek nekik, például az új módosító törvény szerint.
Az ukrán kormányzat tisztségviselőinek az volt a szerepük tehát, hogy az európai intézmények előtt minél jobb színben állítsák be magukat, hogy az Európai Unió és az Európa Tanács is azt mondja, hogy igen, helyes, megveregetem a vállad Ukrajna.
– Mi áll pontosan a kisebbségi törvény szeptemberi módosításában, amelyet az elmondottak alapján Ukrajna azért fogadott el, hogy kinyilváníthassa, teljesítették a Velencei Bizottság ajánlásait?