Novák Katalin: Békét kell teremteni Ukrajnában

Mielőbb békét kell teremteni Ukrajnában és el kell kerülni a háború eszkalálódását – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök az Arraiolos-csoport találkozóját követő sajtótájékoztatón pénteken Portóban.

Porto, 2023. október 6. Az Arraiolos-csoport konferenciájának résztvevõi Portóban 2023. október 6-án. Elsõ sor (b-j): Katerína Szakellaropulu görög, Alar Karis észt, Rumen Radev bolgár, Marcelo Rebelo de Sousa portugál, Zoran Milanovic horvát, Sauli Väinämö Niinistö finn és Novák Katalin magyar államfõ. Második sor (b-j): Andrzej Duda lengyel, Edgars Rinkevics lett (takarásban), Michael D. Higgins ír (takarásban), George Vella máltai és Natasa Pirc Musar szlovén elnök. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

A tanácskozás résztvevői egyetértenek Ukrajna támogatásában, és abban is, hogy egységet kell mutatni. Magyarország politikai, anyagi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, és már több mint kétmillió ukrán menekültet fogadott – közölte az államfő.

A mielőbbi, fenntartható béke megteremtésének szükségessége mellett az Európai Unió jövőjéről is tanácskoztak az államfők. Novák Katalin az Unióval kapcsolatban öt pontban foglalta össze álláspontját: eszerint hiteles, erős vezetőkre van szükség az EU-ban, hatékony, korrupciómentes intézményekre, valamint erős tagállamokra. Mindannyiunknak tartanunk kell magunkat a szerződésekhez, és kölcsönös tiszteletet kell tanúsítanunk egymás iránt, illetve foglalkoznia kell a demográfiai kihívásokkal is – hangsúlyozta Novák Katalin.

Olyan erős vezetőkre van szükség az Európai Unióban (EU), akik kezelni tudják a belső konfliktusokat, és képesek megmutatni az EU erejét a tágabb értelemben vett politikában és a világgazdaságban is – mutatott rá Novák Katalin, hozzátéve: figyelembe kell venni a szerződéseket, valamint a szolidaritás és a szubszidiaritás elvét.

„Tartanunk kell magunkat a szerződésekhez, és kölcsönös tiszteletet kell tanúsítanunk egymás iránt”

– mutatott rá, kiemelve: az EU erős nemzetállamok szövetsége, és ennek így is kell maradnia.

Harmadikként emelte ki, hogy hatékony, botrányoktól és korrupciótól mentes intézményekre van szükség.

Hozzátette továbbá, hogy fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának folyamatát, valamint Bulgária és Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni övezethez.

Ötödikként említette a demográfiai kihívásokat és az illegális bevándorlás okozta egyre nagyobb veszélyt. Mint mondta, meg kell érteni az okokat, hogy közös és külön megoldások is szülessenek a megoldásokra.

Novák Katalin emlékeztetett, hogy Magyarország a jövő év második felében tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, amely alatt a demográfiai kihívásokra is összpontosítanak majd.

Kiemelte: „a gyermekvállalás a világ megmentését jelenti”.

Az Arraiolos-csoport rendszeres tanácskozásán idén 13 ország – Olaszország, Észtország, Írország, Görögország, Málta, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Finnország, Portugália, Bulgária, Horvátország, Szlovénia – elnöke vett részt.

Az első értekezlet helyszínéről elnevezett Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio akkori portugál elnök olyan európai uniós tagországok és leendő tagállamok államfőinek a részvételével, akik úgynevezett parlamentáris köztársaságok elnökei, a közvetlen végrehajtó hatalomnak többnyire nem részesei. A csoport fő célja, hogy az európai uniós tagországok előtt álló aktuális kihívásokat, az európai együttműködéshez kötődő témákat megtárgyalják.

Borítókép: az Arraiolos-csoport konferenciájának résztvevõi Portóban 2023. október 6-án. Első sor: Katerína Szakellaropulu görög, Alar Karis észt, Rumen Radev bolgár, Marcelo Rebelo de Sousa portugál, Zoran Milanovic horvát, Sauli Väinämö Niinistö finn és Novák Katalin magyar államfõ. Második sor Andrzej Duda lengyel, Edgars Rinkevics lett (takarásban), Michael D. Higgins ír (takarásban), George Vella máltai és Natasa Pirc Musar szlovén elnök (Fotó: MTI)