Új időszak köszöntött be Európa biztonsága szempontjából

Már a Nyugat is kezdi belátni, hogy a migráció és a terrorizmus között tényleg összefüggés van.

Kisebbségben van a józan ész hangja Európában, pedig a béke megteremtésének és az illegális migráció megállításának kellene fő törekvéseknek lenniük – hangzott el az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján, ahol Kovács Attila, a szervezet európai uniós kutatási igazgatója elemezte az illegális migráció és a terrorizmus kapcsolatát a Hamász Izrael elleni támadása és az arra adott európai válasz fényében.

Egy nap Auschwitzban – ezzel a mondattal összegezte a napokban egy nagyon kedves izraeli barátom azt, hogy mi történt október 7-én Izraelben, amikor a Hamasz váratlan, kegyetlen és embertelen támadásának áldozatává vált a zsidó állam. Ezzel a mondattal érzékeltette azt, hogy ezen az egy napon, sajnálatos módon, arányaiban valóban annyi zsidó lakos, izraeli állampolgár pusztult el a Hamasz támadása következtében, mint amennyi Auschwitzban pusztult el egy nap alatt

– kezdte sajtótájékoztatóját Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója.

Felbolydult a világ 2023. október 7-én, és az azóta eltelt napok, hetek eseményei mutatják, hogy valóban a nemzetközi politika élvonalába került a Közel-Kelet biztonsága, Izrael állam biztonsága. Izraelnek minden joga megvan az önvédelemhez, akkor is, ha ennek érdekében nemcsak politikai és diplomáciai, hanem katonai téren is lépéseket tesz – szögezte le a szakértő. Míg az október 7-ét megelőző években, sőt évtizedekben nagyjából biztosnak volt tekinthető a béke időszaka, és emiatt háttérbe szorultak a tartós béke megteremtésére irányuló lépések, azon a napon ez egy pillanat alatt megváltozott.

Amikor a háború, az agresszió ideje beköszönt, akkor rögtön előtérbe kerül a béke megteremtése

– mutatott rá Kovács Attila.

Egyértelmű, hogy a magyar kormánynak és a világ minden józan politikai vezetőjének az az érdeke, hogy a Szentföldre is visszatérjen a béke, és minden cselekedetnek a béke megteremtését kell szolgálnia.

Ma már csak a legelvakultabb baloldaliak számára nem nyilvánvaló, hogy az illegális migráció és a terror között egyértelmű összefüggés van

– hangsúlyozta az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, hozzátéve, hogy amikor a mai sajtótájékoztatót tervezték, még nem számítottak rá, hogy milyen fájdalmas aktualitást ad majd a témának a hétfő esti brüsszeli terrortámadás.

Egy illegálisan Belgiumban tartózkodó migráns, aki közben bejárta a schengeni határokat kihasználva fél Európát, egy olyan migráns, aki a belga sajtóhírek szerint drogkereskedelemből élt és tartotta fönn magát, egy kegyetlen terrortámadást hajtott végre, amelynek sajnos két svéd állampolgár, két vendégszurkoló vált az áldozatává

– emlékeztetett Kovács Attila.

Mint elmondta, ma már a nemzetközi sajtó, például a Die Welt című német lap is elismeri, hogy az illegális migráció és a terrorizmus között összefüggés van, az Európai Unió az elmúlt években hibát hibára halmozott a helyzet kezelése kapcsán. Az osztrák Kurier pedig a minap arról írt, hogy párhuzamos társadalmak működnek Nyugat-Európában, „köztük egy olyan a muszlim világhoz kapcsolódó párhuzamos társadalom, például Ausztriában, amely a

szekuláris állam érdekeit, a szekuláris állam szempontjait nem tartja magára nézve kötelezőnek.”

Egy párhuzamos kultúrában, egy párhuzamos értékeken alapuló párhuzamos államban él gyakorlatilag több százezer nyugat-európai muszlim bevándorló Svédországban, Belgiumban vagy épp Ausztriában. Az Alapjogokért Központ az elmúlt nyolc évben számtalanszor felhívta a figyelmet ennek a társadalmi jelenségnek a veszélyeire, és ezért számtalan megbélyegzést kaptak. A szakértő szerint szomorú, hogy egy ilyen tragédiának kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy mások számára is nyilvánvalóvá váljon, hogy az illegális migráció és a terrorcselekmények között összefüggés van.

A kutató leszögezte, illegális migráción azoknak a főként közel-keleti és észak-afrikai migránsoknak a beáramlását érti, akik nem szándékoznak beilleszkedni az európai társadalomba, és felborítják a kontinens rendjét. Ennek a jelenségnek a kezelésében az EU sok mindent elrontott, és épp emiatt a probléma várhatóan az európai politika és a jövő évi európai parlamenti választások központi kérdése lesz.

A józan ész erői most kiállnak Izrael önvédelemhez való joga mellett és az illegális migrációt károsnak tartják

– emelte ki Kovács Attila.

Tekintve, hogy aki ma az illegális migrációt pártolja, az középtávon a terror csíráit veti el, elmondható, hogy ma az európai baloldal terrorpárti.

Az európai fővárosokban terrorpárti tüntetéseket tartanak, és kisebbségben vannak azok, akik kiállnak Izrael mellett. A politikai elit a több szavazat reményében az agresszív muszlimok pártját fogja. A Wilkommenskultur alapja nem volt más, mint hideg politikai számítás – világított rá a szakértő, hozzátéve, hogy a politikusok arra számítottak, hogy azok a tömegek, akiket beengednek, és szavazati jogot adnak nekik, majd hatalomban tartják őket. Tették ezt annak ellenére, hogy tisztában voltak azzal, hogy társadalmi problémákat szabadítanak Európára.

Ennek meg is lett az eredménye, elég, ha csak a 2014-es brüsszeli, a 2015-ös párizsi, a 2020-as bécsi vagy épp a két nappal ezelőtti brüsszeli támadásra gondolunk – mondta Kovács Attila, hozzátéve, hogy sajnos várható, hogy ez a jelenség tartóssá válik a kontinensen.

Ha a kialakult helyzet felelőseit keressük, nem kell messzire mennünk: az az európai és a tagállami baloldal.

Nézzük csak az Európai Parlament napirendjét! Az elmúlt években több mint 6000 Izraellel kapcsolatos felszólalás volt a jelenlegi európai parlamenti ciklusban, amelyek közel 80 százaléka negatív kontextusban említette Izraelt

– emelte ki a szakértő.

Ráadásul az is óriási veszélyt rejt magában, hogy az Európai Bizottságtól uniós adófizetői pénzekből euró tízmilliók áramlanak a Hamász civil szervezeteknek álcázott leányvállalataihoz, az október 7-i terrortámadás után pedig az EU megháromszorozta a palesztinoknak szánt forrásokat. A Gázai Iszlám Egyetem például mintegy kétmillió eurót kap, miközben a magyar hallgatók Erasmus-ösztöndíját különböző mondvacsinált okokra hivatkozva visszatartja a bizottság – mutatott rá Kovács Attila.

Magyarország az elmúlt időszakban Izrael európai uniós védőbástyájaként működött, amikor Izraelt alaptalanul támadták az uniós intézményekben, döntően az Európai Parlamentben, de következetesen kiállt a közel-keleti ország mellett a bizottságban és a nemzetközi politika porondján is, például amikor Izrael elleni határozatokat kellett megvétózni, vagy legalábbis árnyalni.

Borítókép: Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója (Fotó: Alapjogokért Központ)