Kaja Kallas észt miniszterelnök a napokban fölszólalt a Lennart Meri-konferencián Tallinban. A záró panelbeszélgetésen Kallas azt kérdezte az ERR.EE portál szerint, hogy mi akadályozza a szabad világot abban, hogy többet tegyen Ukrajna megsegítésére:
A félelem tart vissza minket attól, hogy támogassuk Ukrajnát. Az országoknak különböző félelmeik vannak, legyen az nukleáris félelem, az eszkalációtól való félelem, a migrációtól való félelem. Nem szabad a félelem csapdájába esnünk, mert Putyin ezt akarja. Azt akarja, hogy féljünk, és félelemből ne támogassuk Ukrajnát.
– Legyünk határozottak, és ne hagyjuk, hogy ellenfeleink diktálják a jövőnket – mondta.
A konferencián folytatott megbeszéléseken Kallas azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak addig kell támogatnunk Ukrajnát, ameddig szükséges, hanem amennyire szükséges.
Ez azt jelenti, hogy segítenünk kell Ukrajnának visszaszorítani Oroszországot a határaira. Fenn kell tartanunk a szankciókat, amíg Ukrajna területi integritása helyre nem áll. Az agresszornak meg kell fizetnie az okozott károkért, és az elkövetőket, beleértve az orosz vezetést is, felelősségre kell vonni. A szürke zónák megszűnése az a béke, amelyre Európának szüksége van – ez azt jelenti, hogy Ukrajnának az EU és a NATO tagjává kell válnia
– mondta.
A konferencia Kallas, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, Igli Hasani albán külügyminiszter, Samir Saran, az Observer Research Foundation indiai agytröszt igazgatója és Timothy Snyder történész részvételével zajló online beszélgetéssel zárult, a beszélgetést Jim Sciutto, a CNN újságírója moderálta. A vita egy háromnapos tallinni nemzetközi konferencia végét jelentette, amelyen kül- és biztonságpolitikai szakértők vitatták meg a világpolitika legfontosabb kérdéseit.
Kallas azonban nem csupán Ukrajna további támogatásáról beszélt, hanem arról is, hogy Oroszország veresége Oroszország széteséséhez vezethet, és ez jó, mert Oroszország veresége nem rossz dolog. Sok olyan nemzet van, amely Oroszország része. Ha több kis állam lesz, az nem olyan rossz, ha a nagyhatalom sokkal kisebb lesz – fogalmazott.
Csakhogy nem akárhol beszélt erről az észt miniszterelnök, és nem akárhol fogalmazta meg az ukrajnai háború valós célját. Hanem egy olyan konferencián, amelynek szponzorai az észt védelmi minisztérium, az észt külügyminisztérium, az észt kormányhivatal, a NATO, a National Endowement for Democracy amerikai kormányügynökség (a szervezet érintett a 2022-es ellenzéki finanszírozásban, és a Partizán YouTube-csatornájának is szponzora), az USA kormánya és a Soros György-féle Open Society Foundations.
Ezt a színpadot amerikai érdekeltségek mellett a Soros-féle Open Society Foundations fizette.
Most már érthető, Alex Soros miért időzik olyan sokat Kijevben, hogy ott rendszeresen egyeztessen Andrij Jermak elnöki hivatalvezetővel, és az ukrán védelmi miniszter mellett a Soros-hálózat ukrajnai lerakataival – mutat rá a Bennfentes.
Orosz–ukrán háború 
