Vietnámban tárgyalt ma Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az államfő a megbeszéléseket követően arról beszélt a sajtónak, hogy Oroszország gondolkodik nukleáris doktrínájának esetleges megváltoztatásán, válaszul a nyugati intézkedésekre. A nyugati stratégiában ugyanis csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének küszöbét, és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki. Moszkva azonban nem látja értelmét annak, hogy megelőző csapást mérjen – legalábbis egyelőre.
Moszkva az érvényben lévő doktrínája értelmében az ilyen eszközöket nukleáris támadásra válaszul vagy olyan hagyományos támadás esetén vetheti be, amely egzisztenciális fenyegetést jelent az országra nézve.
A Nyugat nem mond le arról a tervéről, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra
– mondta Putyin, aki nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva precíziós fegyverekkel lássa el Phenjant. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy illegitim szankciókat vezetett be Észak-Koreával szemben, és ezeket Leningrád náci blokádjához hasonlította. Közölte: Moszkva arra számít, hogy együttműködése Phenjannal visszatartó hatással lesz az elhúzódó koreai válság körülményei között. Az orosz elnök azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Oroszország számára biztonsági fenyegetést hoz létre Ázsiában. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nincs szükség észak-koreai katonák bevetésére az orosz–ukrán háborúban.
Az orosz–ukrán háború más szemszögből
Ukrajnáról szólva előbb azt mondta, hogy Kijev nem Oroszország, hanem a Donyec-medence köztársaságai ellen követett el agressziót, később, más szövegkörnyezetben úgy fogalmazott, agressziónak nevezhető, hogy az ukrán fél nagy hatótávolságú fegyverekkel lövi a belgorodi régiót. Hangsúlyozta: azok, akik ezeket az eszközöket szállítják, azt állítják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, de Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy fegyvert szállítson a világ más részeibe. Kijelentette, hogy az orosz fegyveres erőknek nem célja Harkiv megközelítése, majd hozzátette, hogy az ukrán hadseregnek sokba kerülnek azok a kísérletek, hogy visszaszorítsák az orosz erőket.
Tudjuk, hogy főleg az amerikaiak és az európaiak taszítják az ukránokat abba az irányba, hogy mindenáron szorítsák vissza alegységeinket az államhatár vonaláig, és ezt 2024-ben a várható NATO-csúccsal, majd az Egyesült Államokban tartandó választásokkal kapcsolatban nagy sikerként tervezik tálalni
– mondta.
Megismételte, hogy „akár holnap” meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat, de Moszkva a terepen kialakult aktuális helyzetből fog kiindulni.
Putyin kitért arra is, hogy az ukrán hatóságok nem érdekeltek a választások megtartásában, ezért késlekednek olyan követelésekkel, mint a tűzszünet és a csapatkivonás. Vlagyimir Putyin úgy véli, a Nyugat mindenképpen le fogja váltani Volodimir Zelenszkijt, legkésőbb jövőre.
Az orosz elnök egy másik újságírói kérdésre válaszolva leszögezte:
Ha Dél-Korea fegyvereket ad Ukrajnának, nem fog tetszeni a válasz, amit kapnak. Remélem, nem teszik ezt, mert nagy hiba lenne.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz–ukrán háború eszkalációjáról beszélt Hanoiban (Fotó: AFP/Gavriil Grigorov)
