Ausztriában csaknem kilencszázezer iskoláskorú gyermek él, akik közül több mint húsz százaléknak nincs osztrák állampolgársága.
39 százalékos arányával, azaz csaknem nyolcvanezer gyermekkel Bécs messze az élen áll, a fővárosi régiót követi Salzburg. A városi központok, például a tartományi fővárosok jelentősen eltérnek az adott tartományok átlagától.
Bécs öt kerületében a hat és tizenöt év közötti harmadik országbeli gyermekek aránya meghaladja a harminc százalékot. Ha a nem osztrák állampolgárságú gyermekek teljes arányát nézzük, akkor egyes kerületekben, mint Brigittenau, Favoriten és Ottakring negyven százalék feletti, Rudolfsheim-Fünfhaus és Margareten pedig ötven százalék feletti arányt mutat.
Az osztrák statisztikai hivatal tanulmánya szerint a bécsi tanköteles gyerekek mintegy hetven százaléka nem beszél németül a mindennapi életben. A bécsi iskolakezdő gyerekek egyharmadának nincs meg a tanórák követéséhez szükséges német nyelvtudása, pedig e gyermekek kétharmada Ausztriában született. Ez a nyelvi eltérés nemcsak az érintett gyermekek számára jelent kihívást, hanem a szülők és a tanárok is jelentős nehézségekkel szembesülnek.
Thomas Krebs tanári szakszervezeti képviselő szerint a tanárok jelenleg tömegesen menekülnek a bécsi iskolákból.
Az FPÖ-nek lenne néhány javaslata arra, hogyan normalizálódhatna a helyzet Ausztriában
Aki nem tud németül, az nem járhat iskolába
– hangsúlyozta Hermann Brückl, az FPÖ oktatási szóvivője. Felidézte, hogy a nyelvtanulás nem volt probléma a korábbi magyarországi, csehszlovákiai, lengyelországi vagy jugoszláviai menekülthullámoknál, és jelenleg sem probléma az ukrán menekültgyerekeknél.
Ez csak most válik nyilvánvalóvá az iszlám országokból érkező bevándorlással.
A párt szerint a kulturális különbség az iskolai erőszak növekvő problémájában is megmutatkozik. Ausztria-szerte az iskolákban bejelentett tíz bűncselekményből nyolcat Bécsben követnek el, és ennek kilencven százalékát bevándorló gyerekek követik el.
