Menekülnek a bécsi iskolákból a tanárok a migránsok miatt + videó

Az osztrák statisztikai hivatal tanulmánya szerint a bécsi tanköteles gyerekek mintegy hetven százaléka nem beszél németül a mindennapi életben. Az oktatás akadozása egyre nagyobb gondot okoz az iskolákban, a tanárok tömegesen mondanak fel a fővárosi régióban.

Fotó: AFP

Az osztrák politikusok vakon követték Angela Merkel volt német kancellár vágyálmait a muszlim országokból érkező tömeges bevándorlással kapcsolatban 2015-ben, az első nagy migrációs hullám alatt. A következményeket pedig ma már mindneki nyögi:

Az osztrák iskolák már nem tudnak megbirkózni a rájuk bízott problémával, mert az integráció még mindig nem számít kötelező tantárgynak a bevándorlók számára. Bécsben ezért az oktatási rendszer már most összeomlással fenyeget.

– vélekedik az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtized ellenőrizetlen bevándorlásának észrevétlen következményeinek teljes drámája az iskolákban látható – nem csak a menedékkérők beáramlása miatt, amely havonta háromszáz új tanulóval terheli a bécsi iskolákat, és akik semmilyen előfeltételt nem teljesítenek az iskolába járáshoz. 

A probléma továbbra is jelentősen növekedni fog, hiszen a külföldi állampolgárok összlétszámához képest a fiatalabb korosztályban általában magasabb a számuk, amint az az osztrák statisztikai hivatal népességi adataiból kiderül. Nem csoda, ha az alábbi utcai tüntetések ma már mindennaposak.

Ausztriában csaknem kilencszázezer iskoláskorú gyermek él, akik közül több mint húsz százaléknak nincs osztrák állampolgársága.

39 százalékos arányával, azaz csaknem nyolcvanezer gyermekkel Bécs messze az élen áll, a fővárosi régiót követi Salzburg. A városi központok, például a tartományi fővárosok jelentősen eltérnek az adott tartományok átlagától.

Bécs öt kerületében a hat és tizenöt év közötti harmadik országbeli gyermekek aránya meghaladja a harminc százalékot. Ha a nem osztrák állampolgárságú gyermekek teljes arányát nézzük, akkor egyes kerületekben, mint Brigittenau, Favoriten és Ottakring negyven százalék feletti, Rudolfsheim-Fünfhaus és Margareten pedig ötven százalék feletti arányt mutat.

Az osztrák statisztikai hivatal tanulmánya szerint a bécsi tanköteles gyerekek mintegy hetven százaléka nem beszél németül a mindennapi életben. A bécsi iskolakezdő gyerekek egyharmadának nincs meg a tanórák követéséhez szükséges német nyelvtudása, pedig e gyermekek kétharmada Ausztriában született. Ez a nyelvi eltérés nemcsak az érintett gyermekek számára jelent kihívást, hanem a szülők és a tanárok is jelentős nehézségekkel szembesülnek.

Thomas Krebs tanári szakszervezeti képviselő szerint a tanárok jelenleg tömegesen menekülnek a bécsi iskolákból.

Az FPÖ-nek lenne néhány javaslata arra, hogyan normalizálódhatna a helyzet Ausztriában

Aki nem tud németül, az nem járhat iskolába

– hangsúlyozta Hermann Brückl, az FPÖ oktatási szóvivője. Felidézte, hogy a nyelvtanulás nem volt probléma a korábbi magyarországi, csehszlovákiai, lengyelországi vagy jugoszláviai menekülthullámoknál, és jelenleg sem probléma az ukrán menekültgyerekeknél. 

Ez csak most válik nyilvánvalóvá az iszlám országokból érkező bevándorlással.

A párt szerint a kulturális különbség az iskolai erőszak növekvő problémájában is megmutatkozik. Ausztria-szerte az iskolákban bejelentett tíz bűncselekményből nyolcat Bécsben követnek el, és ennek kilencven százalékát bevándorló gyerekek követik el.

Az FPÖ kilencpontos tervet készített a probléma ellen, de – ahogy arra Brückl is utalt – a kormánypártokat csak akkor érdeklik az ilyen javaslatok, ha kampány van, és le kell másolni mások munkáját.

Borítókép: Valósággal menekülnek a tanárok az osztrák fővárosi iskolákból a migránsok miatt (Fotó: AFP/Joe Klamar)