Kiderült, mikor szervezték be a legtöbb besúgót a román kommunisták

A romániai kommunista rezsim utolsó évtizedében, 1980 és 1989 között szervezte be a legtöbb besúgót a kommunista titkosrendőrség, a Securitate, ők teszik ki a mindenkori informátorok egyharmadát – írta szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) jelentése alapján a Digi24 hírportál.

Forrás: MTI2024. 09. 04. 16:58
Piața Libertății (Jenő herceg tér), háttérben a Strada Coriolan Brediceanu (Széchenyi utca). Romániai forradalom.
Románia,
Erdély,
Temesvár 1989
az 1989-es romániai forradalom Forrás: Fortepan
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A CNSAS Facebook-oldalán is közzétett jelentés szerint az 1980-as években a kommunista rezsim több mint 200 ezer romániai lakost vett rá arra, hogy együttműködjön a Securitatéval. 

Nyolcvan százalékuk férfi volt, és városi környezetből származott, 

sok volt közöttük a lelkész, az orvos és a pedagógus is.

A CNSAS úgy értékeli, hogy a Nicolae Ceausescu diktátor vezette kommunista rezsim ily módon próbálta megőrizni a kontrollt a társadalom felett, amelyben egyre inkább jelentkeztek a feszültségek. Mint írták, a Securitate 1948-as megalapítása óta mintegy 650 ezer romániai lakos működött együtt a kommunista titkosrendőrséggel, és ezek közel felét, legalább 320 ezer embert a totalitárius rezsim utolsó húsz évében szervezték be. 

A Securitate fennállásának öt évtizede alatt a beszervezettek négy százaléka döntött úgy, hogy nem ad át információt a Securitaténak, és ennél is kisebb volt azoknak a száma, akik már beszervezésük megkísérlésekor elutasították a jelentéstevést. A CNSAS értékelése szerint a számadatok azt mutatják: nem igaz az a hiedelem, miszerint a román kommunista rezsim utolsó évtizedeiben megengedőbb volt. Rámutatnak: 1989-ben 25 ezer embert szerveztek be, miközben a térségben sorra dőltek meg a kommunista rendszerek. 

A 80-as években beszervezett mintegy 200 ezer informátor közül 158 ezer férfi volt. 

A besúgók közül 30 200-nak felsőfokú végzettsége volt, 4300-an voltak egyetemi hallgatók. A legtöbb ügynök – 8500 – a közoktatás területéről származott, majd a különböző felekezetekből származó lelkészek következtek 4200-an, míg harmadik helyen az egészségügyben dolgozók – orvosok, ápolók – álltak, 3600-an. Mintegy 800, ekkor beszervezett besúgó dolgozott jogi területen, és több mint ezer volt köztük művész (rendező, színész, festő vagy szobrász). 

Vidéken a 80-as években beszervezett besúgóknak csupán az öt százaléka, 8500 informátor élt. A jelentésből az is kiderül, hogy a beszervezettek zöme – 78 ezer ember – a Securitate belügyi részlegének dolgozott, további 41 ezer a gazdasági részleget erősítette. 

A kémelhárításnak 16 100-an, a katonai részlegnek 18 500-an jelentettek. A CNSAS szerint a 80-as években a Securitate gazdasági igazgatóságához beszervezettek száma nőtt jelentősen, mivel a kommunista rezsim prioritásai között ekkor a nehézipar fejlesztése és az ország adósságainak mielőbbi kifizetése szerepelt.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.