A határozat előzménye az volt, hogy egy román állampolgárt születésekor nőneműként anyakönyvezték hazájában. Miután az Egyesült Királyságba költözött, megszerezte a brit állampolgárságot, megtartva mindeközben román állampolgárságát is. Az Egyesült Királyságban 2017-ben megváltoztatta keresztnevét és megszólítását nőiről férfire, 2020-ban pedig jogilag elismerték identitását. A felperes később a román hatóságoktól azt kérte, hogy hivatalos dokumentumaiban férfiként szerepelhessen, azonban kérelmét visszautasították, és arra szólították fel, hogy nemváltoztatás engedélyezése iránti új bírósági eljárást kezdeményezzen Romániában. Az érintett azt kérte egy bukaresti bíróságtól, hogy rendelje el születési anyakönyvének az Egyesült Királyságban jogerősen elismert nemi identitásának megfelelő kiigazítását, bírósági eljárás nélkül.
A bukaresti bíróság az uniós bírósághoz fordult az ügyben annak a tisztázását kérve, hogy a román hatóságok megtagadó határozatát megalapozó nemzeti szabályozás összeegyeztethető-e az uniós joggal, írta az MTI.
Az EU bírósága határozatában leszögezte: az uniós joggal ellentétes az a tagállami szabályozás, amely megtagadja az állampolgártól egy másik tagállamban, jogszerűen megváltoztatott utónév és nemi identitás elismerését és a születési anyakönyvébe való bejegyzését. Ez abban az esetben is fennáll, hogy a változtatás elismerése iránti kérelmet a brexit után nyújtották be Romániában, mivel a változtatást hivatalosan egy akkor még uniós tagállamban ismerték el.
„Az a körülmény, hogy az Egyesült Királyság már nem az Európai Unió tagállama, nem befolyásolja az uniós jog alkalmazását ebben az esetben” – hívta fel a figyelmet az uniós bíróság.
A bíróság megállapította: ha valamely tagállam megtagadja egy másik tagállamban jogszerűen megváltoztatott nemi identitás elismerését, az korlátozza a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlását. „A nemi identitás, csakúgy mint az utónév, a személyazonosság alapvető eleme. Az identitás elismerésének megtagadása megnehezíti a mindennapi életben a személyazonosság igazolását, valamint jelentős szakmai, igazgatási és magánjellegű hátrányokhoz vezet” – emeli ki a határozat.
Az uniós bíróság emlékeztet arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az államok kötelesek a nemi identitás jogi elismerésére irányuló, egyértelmű és kiszámítható eljárást előírni, amely lehetővé teszi a nem megváltoztatását.
