A nemzetközi sajtó, különösen az amerikai média, egyetértően úgy vélte, hogy ez volt az utóbbi idők egyik legszínvonalasabb vitája, mivel a személyeskedés helyett a szakpolitikai érvek kaptak főszerepet – értékelte lapunknak a ma hajnali alelnökjelölti vitát Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.
J. D. Vance ohiói szenátorról, a Republikánus Párt alelnökjelöltjéről bebizonyosodott, hogy „egy vitaképes jelöltről van szó, aki lubickolt ebben a majd’ százperces vitában” – mutatott rá a szakértő.
Meglátszott, hogy egy Borostyán-ligás egyetemen – a Yale-en – végzett jogászról van szó, ráadásul már az első percekben magára irányította a figyelmet. Elmondta, hogy őt kevésbé ismerhetik az emberek, és röviden összefoglalta életútját: az ohiói rozsdaövezetben nőtt fel, az édesanyja függősége miatt pedig a nagymamája nevelte fel. Ezzel sikeresen keltett szimpátiát, és a vita során többször utalt a családot érintő kihívásokra, például amikor a fentanil használatáról volt szó – magyarázta Fekete Rajmund.
A republikánus alelnökjelölt ügyesen vágott vissza akkor is, amikor a Tim Walz által felvetett politikai jövőképre reagálva többször utalt rá, hogy Kamala Harrisnek alelnökként három és fél éve volt cselekedni, ez alatt az idő alatt mégsem tett semmit. Emellett következetesen Harris-kormányzatnak nevezte a Biden-kormányzatot, ezzel is hangsúlyozva az alelnök felelősségét a jelenlegi helyzet kialakulásáért – húzta alá a szakértő.
Pedig Vance-nek egyáltalán nem volt könnyű dolga.
Ez a vita is megmutatta az amerikai sajtó pártosságát: az amerikai választók szerint a klímaváltozás kérdése a 18. helyet foglalja el a politikai témák között, mégis a vitán a második témakörként beszéltek róla. És miközben J. D. Vance-t reagáltatták az amerikai törvényhozás épületének 2021. január 6-i ostromával kapcsolatban – vagy ahogy fact checkelték –, addig Tim Walznak elfelejtették felhozni azt, amikor George Floyd halálát követően lángba borult az általa vezetett állam
– emelte ki a szakértő.
A vitából világosan kiderült, hogy az Egyesült Államok választópolgárait most az olyan belpolitikai témák foglalkoztatják, mint a migráció, a gazdaság, az abortusz vagy a fegyveres iskolai erőszak növekedése – sorolta Fekete Rajmund. Az utóbbival kapcsolatban volt is egy furcsa elszólása Walznak, miszerint összebarátkozott az iskolai lövöldözőkkel, amit senki nem értett igazán. – Később azt is elmondta, hogy néha beszél furcsaságokat, de azért az ember egy politikustól, kiváltképp egy alelnöktől nem azt várja, hogy furcsaságokat beszéljen, hanem azt, hogy határozott legyen és egyértelműen fogalmazzon – hangsúlyozta a szakértő.
A külpolitikai témák közül egyedül a közel-keleti helyzet került elő, míg Ukrajna kérdése teljesen kimaradt.
Az orosz–ukrán háború nincs az amerikai választópolgárok radarján, kevesebb mint fél százalékuk gondolja fontos kérdésnek
– szögezte le Fekete Rajmund.
Az biztos, hogy Donald Trump akár nyer, akár nem, ha J. D. Vance türelmes lesz és nem követ el valamilyen súlyos politikai hibát, akkor akár a Republikánus Pártnak egy nagyon komoly elnökjelölt-aspiránsa is lehet a jövőben – emelte ki a szakértő.
Vance mellett szól, hogy agilis, jól kommunikál és fiatal – mindössze negyvenéves. Ez pedig nagy dolog abban az amerikai politikai környezetben, amelynek irányítása a gerontokrácia kezében van.
Bár az alelnökjelölti viták általában nem bizonyulnak döntőnek az amerikai elnökválasztás kimenetele szempontjából, annyiból mindenképpen lehet szerepe a két jelölt mostani szereplésének, hogy mozgósíthatja, felrázhatja a szavazótábort.
Márpedig országosan is, és a hét döntő fontosságú csatatérállamban különösen szoros, hibahatáron belüli az állás Donald Trump és Kamala Harris között. Így az eredmény tulajdonképpen az ezen hét államon belül alkalmazott stratégián múlik – emelte ki Fekete Rajmund.
Tim Walznak a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban adott válaszában ezért is láthattuk ugyanazt a kettős beszédet, amely a demokratákra jellemző Izraellel kapcsolatban, ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy elveszítsék például a csatatérállamnak számító Michigant, ahol a legtöbb arab-amerikai él – zárta gondolatmenetét a szakértő.
Borítókép: J. D. Vance ohiói szenátor, republikánus alelnökjelölt és demokrata ellenfele, Tim Walz minnesotai kormányzó az alelnökjelöltek vitáján (Fotó: Anadolu via AFP)
