A nemzetközi sajtó, különösen az amerikai média, egyetértően úgy vélte, hogy ez volt az utóbbi idők egyik legszínvonalasabb vitája, mivel a személyeskedés helyett a szakpolitikai érvek kaptak főszerepet – értékelte lapunknak a ma hajnali alelnökjelölti vitát Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.
J. D. Vance ohiói szenátorról, a Republikánus Párt alelnökjelöltjéről bebizonyosodott, hogy „egy vitaképes jelöltről van szó, aki lubickolt ebben a majd’ százperces vitában” – mutatott rá a szakértő.
Meglátszott, hogy egy Borostyán-ligás egyetemen – a Yale-en – végzett jogászról van szó, ráadásul már az első percekben magára irányította a figyelmet. Elmondta, hogy őt kevésbé ismerhetik az emberek, és röviden összefoglalta életútját: az ohiói rozsdaövezetben nőtt fel, az édesanyja függősége miatt pedig a nagymamája nevelte fel. Ezzel sikeresen keltett szimpátiát, és a vita során többször utalt a családot érintő kihívásokra, például amikor a fentanil használatáról volt szó – magyarázta Fekete Rajmund.
A republikánus alelnökjelölt ügyesen vágott vissza akkor is, amikor a Tim Walz által felvetett politikai jövőképre reagálva többször utalt rá, hogy Kamala Harrisnek alelnökként három és fél éve volt cselekedni, ez alatt az idő alatt mégsem tett semmit. Emellett következetesen Harris-kormányzatnak nevezte a Biden-kormányzatot, ezzel is hangsúlyozva az alelnök felelősségét a jelenlegi helyzet kialakulásáért – húzta alá a szakértő.
Pedig Vance-nek egyáltalán nem volt könnyű dolga.
Ez a vita is megmutatta az amerikai sajtó pártosságát: az amerikai választók szerint a klímaváltozás kérdése a 18. helyet foglalja el a politikai témák között, mégis a vitán a második témakörként beszéltek róla. És miközben J. D. Vance-t reagáltatták az amerikai törvényhozás épületének 2021. január 6-i ostromával kapcsolatban – vagy ahogy fact checkelték –, addig Tim Walznak elfelejtették felhozni azt, amikor George Floyd halálát követően lángba borult az általa vezetett állam
– emelte ki a szakértő.