Az ukrajnai háború kapcsán az amerikai és orosz fél közötti tárgyalásokra Rijád után a második alkalommal Isztambulban került sor. A felek közötti egyeztetés közel hat és fél órán át tartott.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője elmondta:
Moszkva reméli, hogy az isztambuli találkozó egy hasonló konzultációsorozat első állomása lesz.
A megállapodás szerint a tárgyalások folytatódni fognak. Ezt megelőzően Trump azt nyilatkozta, hogy Ukrajna elfelejtheti a NATO-tagságot.
Ukrajna helyzete a háború lezárása tekintetében kedvezőtlen a kijevi vezetés szempontjából, ugyanis nem rendelkezik sok ténylegesen győzelemként eladható eredménnyel. Ukrajna számára nagyon fontos lenne, hogy megfelelő biztonsági garanciákat kapjon, ha a NATO-ba nem tud belépni
– mondta el lapunknak Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Ezeket azonban kevesen tudják vállalni, ha pedig vállalják, kérdéses, hogy hogyan tudják megvalósítani. A kérdésben egy teljesen másik szintet jelent az is, hogy erre hogyan fog reagálni Oroszország. Kijev nem mondhat le hivatalosan a területeiről, és ezt nagy valószínűséggel nem is fogja megtenni, de kötelezheti magát arra, hogy azokat csak diplomáciai erőfeszítésekkel szerezheti vissza
– tette hozzá a szakértő.
Seremet Sándor szerint ez azt jelentheti, hogy Kijev elismeri, hogy orosz fennhatóság alatt vannak, és ez ellen nem lép fel katonailag, de nem ismeri el azokat orosz területként, továbbra is ukrán területként tartja számon.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a kijevi kommunikációból az vehető ki, hogy a NATO-tagság lehetetlenségét fokozatosan elfogadják, helyette azonban biztonsági garanciák kiharcolásán dolgoznak.
Zelenszkij például azt is felvetette, hogy Ukrajna tudna egy nyolcszázezres haderőt biztosítani, ennek fenntartását azonban csak az európai partnereknek kellene fedezni. Az ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodás kedvezményezettjeiről egyelőre korai beszélni.
Meddig tarthat ki Ukrajna a háború mellett
A rendelkezésre álló adatok szerint a szakértők arra következtetnek, hogy az ukrán haderő hat-nyolc hónapig lenne képes a jelenlegi intenzitás mellett működni. Az amerikai támogatások kiesésével Ukrajna nem marad teljesen támogatás nélkül, igaz, annak mértéke közel felére csökkenne. Ukrajna számára fontos, hogy amennyiben a tárgyalásokra sor kerül, úgy ne katonai vereséget elszenvedett félként üljön a tárgyaló asztalhoz, hogy minimális mértékben is tudja érvényesíteni érdekeit – mutatott rá a szakértő.
Az orosz követelések egyelőre változatlanok maradtak, legalábbis a Rijádban zajlott tárgyalások alapján: ne legyenek NATO-csapatok Ukrajnában, Oroszország nem mond le semmilyen területi szerzeményéről, és hosszú távú és fenntartható megoldást szeretnének, amely a probléma gyökerét szünteti meg, megteremtve az erős és hosszú távú béke feltételeit, a biztonságot figyelembe véve a térség minden országának jogos érdekeit
– összegezte Seremet Sándor.
Három év után béketárgyalás
